Tavola in Piazza

Pasta e fasoi - Bableves tésztával

Na, ha már így belemerültem a tömény ételek sorába, a pasta e fagiolit (vagy ahogy errefelé hívják “pasta e fasoi“) nem hagyhatom ki.

Ezt a levest gyakorlatilag Olaszország minden részén ismerik, és a hozzávalók is majdnem mindenhol ugyanazok. Végre! Micsoda összetartás! 😉

Pasta e fagioli
Hozzávalók:
  • 200 g szárazbab (lehetőség szerint Borlotti)
  • 1 sárgarépa
  • 1 zellerszár
  • 2 gerezd fokhagyma
  • 100 g húsos szalonna (otthonról hoztam bele finom füstöltet 😉
  • 2 közepes krumpli
  • 1 ágacska rozmaring
  • 2 babérlevél
  • frissen őrölt bors
  • 80 g bucatini tészta (hosszú cső)
  • a leves tetejére egy kevés érlelt Latteria sajt és 1 tk. olívaolaj

A babot este langyos vízbe beáztatjuk, másnap a babérlevelekkel együtt puhára főzzük (nem kell sózni!). Ezalatt a szalonnát felszeleteljük, a zsírját kisütjük, a pörcöt félretesszük, majd a visszamaradt zsíron megpirítjuk az apró kockára vágott hagymát és a fokhagymanyomón áttört fokhagymát. Hozzáadjuk a felkockázott sárgarépát, zellerszárat és a krumplit, felöntjük vízzel, majd az egészet addig főzzük, míg a zöldségek megpuhulnak.

A babot leszűrjük, a felét a zöldségekhez adjuk, még kb. 10 percig együtt főzzük, majd botmixerrel pépesítjük.

Hozzáadjuk a leszűrt bab másik felét, fűszerezzük, beledobjuk a rozmaringágat, és felforraljuk.

A bucatinit 2-3 cm-es csíkokra tördeljük (de használhatunk akár más tésztát is; ha jól emlékszem, a legtöbb helyen spagettit tördelnek bele), a levesbe dobjuk, és kicsit roppanósra főzzük. (Mondjuk olyan “molto, molto al dentére”, ugyanis később a tészta még puhul a levesben.)

Tálalásnál a levest megszórjuk egy kevés durvára reszelt Latteriával, és meglocsoljuk egy evőkanálnyi olívaolajjal.

(Venetoi származású anyósom mesélte, hogy náluk sertésbőrrel készült ez a leves. Jövőre mindenképp kipróbálom!)

Húsos csókák :-)

Úgy kezdődött minden, hogy vettem négy csókát. Artit. 🙂 Három nappal hazaindulás előtt.
Ilyenkor mindig valami furcsa érzés kerít hatalmába, mintha még meg kellene ennem fél Olaszországot (visszafelé meg fordíva) mert ki tudja, lehet, hogy útközben elpatkolok, és akkor nem lesz egy olyan utolsó ízélmény, amire a halálom előtti percben szívesen emlékszek vissza.
Ez most komoly! Betegség ez, vagy evészavar, vagy csak az ízek iránti tisztelet, nem tudom, de minden alkalommal így érzek. Nem nagy dolgokról álmodom, elég egy pizza, egy mozzarellás-koktéparadicsomos-bazsalikomos spagetti, vagy bármi más, amiről tudom, hogy a másik országban nincs, vagy ha van is, az íze közel sem hasonlít az eredetihez.
A négy csókára viszont az utolsó napokban már nem jutott idő, utolsó este pánikszerűen nézegettem őket, hogy vajon mit is fogok velük kezdeni Magyarországon.
Aztán jött a felmentő sereg! Szomszédék átjöttek elköszönni. Receptet ugyan nem mertem tőlük kérni 😉 inkább azt kérdeztem meg, hogy hol ették életük legfinomabb articsókáját, és mi volt benne.
R. határozottan emlékezett az anyukája isteni töltött articsókájára, ami oldalassal együtt készül jó sok rozmaringgal, zsályával, fokhagymával megbolondítva. R. nagyon rendes volt, rögtön fel is gráfolta a mamit, aki a teflonban lediktálta a körülbelüli receptet.
Ez lett belőle:

Töltött articsóka vele főtt rozmaringos oldalassal
Hozzávalók:
A töltött articsókához:
  • 4 db articsóka
  • 20 dkg darált marhacomb
  • 1 tojás
  • 2 ek. reszelt parmezán
  • 1/2 tejbe áztatott, jól kinyomkodott zsömle (de jó a kenyérbél is, vagy ha egyik sincs, akkor 2 ek. zsemlemorzsa is megteszi)
  • néhány rozmaringlevélke apróra vágva
  • bors
  • citromlé + víz

Az oldalashoz:
  • 1 kg oldalas hosszában ketté vágva (kérjük meg a hentest, hogy lehetőleg ne bárddal tegye, hanem fűrésszel, és akkor a hús nem lesz tele csontszilánkkal…khm, khm, Nyíregyházán hiába kérleltem a hentes bácsit, nem hallgatott rám…vagy nem volt fűrésze 😉
  • 1 nagy fej vöröshagyma
  • 2 gerezd fokhagyma
  • néhány zsálya- és rozmaringlevélke
  • 1 dl száraz fehérbor (Tocai friulanot használtam)
  • olívaolaj
  • frissen őrölt bors
Az articsókát megmossuk, a szárának nagy részét levágjuk (én úgy 4-5 cm-t hagyta rajta), majd egy éles késsel a tetejéből is levágunk 2-3 cm-t. A külső levelekből egyenként leszedünk 1-2, esetleg 3 réteget is, a közepét egy kissé kiszélesítjük, (ide kerül majd a húsos töltelék), aztán kicsípjük a belsejében lévő szúrós, bolyhos részt, végül, amíg a töltelék és a hagymás alap elkészül, az egészet citromos vízbe dobjuk, hogy ne színeződjön el. (Érdemes kesztyűben dolgozni! Én nem így tettem, és az ujjaim 4-5 napig tökfeketék voltak! Nem vagyok csipkerózsika, főzök, vagy mi, de a negyedik napon már nagyon zavart a dolog. 🙂
Elkészítjük a tölteléket: A darált combot összekeverjük a tojással, a tejbe áztatott, kinyomkodott zsömlével, a reszelt parmezánnal, az apróra vágott rozmaringlevélkékkel és a fűszerekkel.
Az oldalast feldaraboljuk.
A hagymát, a fokhagymát és a zöldfűszereket felaprítjuk, és az előzőleg felhevített olívaolajon 1-2 percig pároljuk. Hozzáadjuk a feldarabolt oldalast, nagy lángon rövid ideig pirítjuk, enyhén sózzuk, tekerünk rá egy kevés borsot, majd felöntjük a fehérborral.
Amíg a bor nagy része elpárolog, az articsókáról levágjuk a tisztítás során rajtahagyott 4-5 cm-es szárat, a tölteléket egy kiskanál segítségével a közepébe töltjük, és az articsókákat ill. a szárakat az oldalasok közé ültetjük.
Az egészet lefedjük, és addig pároljuk, amíg az oldalas megpuhul.
R. anyukája griellezett polentával tálalja, de nekem nem volt otthon kukoricadarám, és épp készült egy kis gombapörkölt nokedlivel, így a köret végül nokedli lett…nyamm! Nem sok olyan étel van, amire ennyire szívesen emlékszem vissza, mint erre az oldalasos articsókára! Valószínűleg nem utoljára fordult elő a konyhámban. 😉

Fácántekercs Karácsonyra

Írtam már arról, hogy az idén itt Olaszországban nem készülök karácsonyi menüvel, mert az ünnepeket otthon töltjük. Nemisbéka karácsonyi recptverseny-kiírásának azonban nem tudtam ellenállni, a fácán is kapóra jött, ja, és épp hiánycikk a szilikonos grillecset a konyhámban, úgyhogy most erre pályázok. 😉
A fácántekercs a hagyományos friulán konyha remeke. Kicsit időigényes, kicsit macerás, kell hozzá némi kézügyesség, és gyakorlat, de szerintem a második-harmadik alkalommal már tökéletesre lehet fejleszteni a technikát (mert ugye nem vagyunk gyakorlott hentesek, hogy egyik percről a másikra, csak úgy hipp-hopp szétkapjunk egy madarat :-).
A tekercs természetesen elkészíthető csirkéből is, sőt, nálunk a tekercs-specialista Ember nagynéni nyúlból is csinál hasonlót.
Két éve történt, hogy elmentem ehhez a nagynénihez, hogy megnézzem, hogyan is kell készíteni ezt a tekercset. A fácánt a férje lőtte, és mire én megérkeztem a madár már megkopasztva várt rám az asztalon. (Ez, tegnapi fácánkopasztós tapasztalataimból kiindulva nagyban könnyít a műveletsor elvégzésén 🙂 Emlékszem, nagynéninek kb. 10 percig tartott a csontozás, még 10 percig a töltés-tekerés. Olyan gyorsan csinálta, hogy csak ámultam meg bámultam! No és persze mivel fotókat nem készítettem, másnap fogalmam sem volt, hogy hol is kezdte…
Most azonban nem hozzá mentem. Tudtam, hogy anyós is ismeri a tekercs-rejtelmeket, megkértem hát, hogy tekerjünk együtt. (Szabadkozott ugyan, hogy de az övé nem lesz soha olyan szép, mint a “Rózsikáé”, de aztán végül mégis ráált.)
A receptben megpróbálom részletesen leírni az egyes teendőket.
A tölteléknek csak a fantáziánk szab határt, mi most főtt sonkát, specket és kolbászt raktunk bele, de ettem már zöldségekkel töltöttet is, és következő alkalommal mindenképp ki fogom próbálni füstölt sonkával és savanyú uborkával is.

Karácsonyi fácántekercs
Hozzávalók:
A tekercshez:
  • 1 fácán
  • 50 g hajszálvékonyra szeletelt főtt sonka
  • 50 g hajszálvékonyra szeletelt speck
  • 100 g kolbász
  • néhány zsályalevél
  • 2 ágacska rozmaring
  • só, bors

És ahhoz, amiben majd a fácánunk megsül/fő:

  • 1 közepes fej vöröshagyma
  • 1 gerezd fokhagyma
  • extraszűz olívaolaj
  • 0,5 dl Brandy vagy 1 dl száraz vörösbor (Brandyvel szerintem finomabb)
  • 1 sárgarépa
  • 1 zellerszár
  • 1 ágacska rozmaring
  • 2 zsályalevél
  • 1 babérlevél
  • néhány szem borókabogyó

A fácánt kicsontozzuk. A hátán kezdjük, a gerinc mellett. Először az egyik, majd a másik oldalról is lefejtjük a húst, aztán haladunk a melle felé mindaddig, míg a hát-és a mellcsont együtt, egészben elválik. (Őszintén szólva ez a legnehezebb az egészben, innen már gyerekjáték a folytatás.) Nem kell megijedni, ha itt-ott marad nagyobb darab hús a csonton, ezt majd a többi hozzávalóval együtt a tekercs belsejébe pakoljuk. Anyóssal ellentétben érdemes kicsi, éles, hegyes végű csontozókést használni.

Ezután a combcsont végét, ott, ahol az inak vannak, bárddal, egy határozott mozdulattal lecsapjuk, a combcsontokat kivágjuk, és a húsban maradt inakat -ha sikerül- eltávolítjuk. (A bárdos művelet nélkül is működik a dolog, ez csupán azért kell, hogy a combcsontot könnyebben ki tudjuk venni.)

Ekkor a fácánt alaposan átmossuk, hogy az esetleges csontszilánkok ne maradjanak benne, majd egy vágódeszkán kiterítjük, ha véletlenül valahol lyukat látunk rajta, azt egy-egy darab hússal befedjük. Megszórjuk egy kevés apróra vágott rozmaringgal, zsályával, frissen őrölt borssal, és ha a töltelékünk nem túl sós, akkor sózzuk is.

A kiterített, befűszerezett fácánra fektetjük először a sonka-, majd a speckszeleteket. Ráhalmozzuk a bélből kiszedett, szétmorzsolt kolbásztölteléket, végül az egészet feltekerjük, egy ágacska rozmaringot és néhány levél zsályát teszünk a tetejére majd szorosan összekötözzük. Kívül is sózzuk, borsozzuk.

Egy lábasban felhevítjük az olívaolajat, hozzáadjuk a fokhagymát, majd ezen az illatos olajon a tekercsünket jól átforgatjuk, kissé megpirítjuk. Meglocsoljuk a Brandyvel, 1-2 percig még fedő nélkül, nagy lángon főzzük/pirtjuk, hadd párologjon el minél gyorsabban az a kevés folyadék, ami a hús alatt képződik.

Ezután hozzáadjuk az apró kockára vágott zöldségeket, egy kis tüllzacskóban a fűszereket. Lefedjük, és a legkisebb lángon puhára pároljuk. (A főzési idő természetesen a fácán korától is függ. Ha főzés közben a leve elpárolog, öntsünk hozzá egy kevés vizet, de fontos, hogy mindig csak keveset, így szép, sűrű, szaftot kapunk majd a végén.)

Amikor a fácántekercs elkészül, eltávolítjuk róla a zsineget és a zöldfűszereket, felszeleteljük tálra rendezzük, ráöntjük a zöldséges szaftot, és grillezett vagy sütőben sült polentaszeletekkel tálaljuk.

Azért jó ünnepekkor ez a tekercs, mert a munka nagy részét előző nap el lehet végezni, (sőt, a zöldségeket is fel lehet aprítani előző nap), így nem marad más hátra, mint az a néhány perces pirítás és Brandyvel való locsolgatás.

Ha polentával tálaljuk, akkor tulajdonképpen ezzel sincs sok tennivaló: előző nap elkészítjük, másnap már csak szeletelni és 5-10 percig grillezni kell!

Ó, igen, még eszembe jutott valami! Megmarad ugye a fácán szíve, mája, zúzája, nyaka és egy kevés hús, ami a csontokon marad. Ehhez egy gyors recept:

Hagymát dinsztelünk, hozzáadjuk az apróra vágott maradékokat és némi zöldfűszert, kevés vörösborral meglocsoljuk, mehet bele még egy kockára vágott sárgarépa, szárzeller, paradicsom, só, bors, és mártás sűrűségűre főzzük. Gnocchival vagy házi tagliatellével az igazi (akár karácsonyi első fogásnak is a fácántekercs előtt)!

Aggiornamento!

Azóta már elkészült.

A recept itt található.

Paradicsomos bableves

Volt két kiló babom. Ez rengeteg! Évente max. 3-4 alkalommal eszünk babot. Nem azért, mert nem szeretjük, csak a kamrában valahogy mindig megbújuk valami mögött, és amikor ötletekért megyek, nem a bab az, amibe először beleütközök. No de most nem menekülhetett! A felét elajándékoztam, majd a megmaradt félnek a felét is, az utolsó adag feléből levest főztem, s így már egészen nyugodt vagyok. 🙂

Paradicsomos bableves
Hozzávalók:
250 g szárazbab
300 g hámozott, darabolt paradicsom
4 olajban eltett ajókagyűrű
1 fej vöröshagyma
olívaolaj
friss zöldfűszerek (rozmaring, zsálya, metélőhagyma)
só, frissen őrölt bors

A babot egy fél napra beáztatom, majd bő, sós vízben félpuhára főzöm, leszűröm, a főzőlevet félreteszem.
Egy lábasban az olívaolajon kicsit megpirítom az kockára vágott hagymát, a felaprított zöldfűszereket és az ajókagyűrűket. Amikor ezek teljesen szétolvadnak, hozzáadom a babot és a paradicsomot, sózom, borsozom, majd addig főzöm, míg a bab megpuhul. Ha szükséges, a bab főzőlevével hígítom.
(Sok olasz recept ír még hozzá tésztát, árpagyöngyöt, rizst, de a bab már önmagában sem könnyű étel, és nem akartam az én gyenge gyomrú Emberemnek álmatlan éjszakákat okozni. 🙂 Két változat készült, az egyikbe nem tettem halat, így erre a végén reszelt parmezán került. Szerintem viszont a halas változat sokkal izgalmasabb!

Zöldfűszeres tengeri sügér vele sült krumplikockákkal

Két halam volt a múltkor, és mivel az elején nem bíztam a sóköpenyes megoldásban, gondoltam, a biztonság kedvéért a két halat kétféleképpen készítem el, nehogy a végén éhen maradjunk. Itt sem törekedtem bonyolult dolgokra: a halat megtisztítottam, sóztam, borsoztam, ugyanúgy zöldfűszereket gyömöszöltem a hasába, (zsálya, rozmaring, petrezselyemzöld, bazslikom, édeskömény levél stb.) meglocsoltam egy kevés citromlével, rápakoltam két-három citromkarikát, majd az egészet apró kockára vágott, sóval, borssal ízesített krumpliágyra helyeztem.

180 fokos sütőben, alufóliával lefedve sütöttem kb. 25 percig, majd egy szinttel feljebb raktam a tepsit, a sütőt a grill programra, a hőmérsékletet 200 fokra állíottam, és így sütöttem/pirítottam még kb. 15 percig. (Ez is nagyon finom lett, de még így is a sóköpenyes változat viszi a pálmát!)

Zöldfűszeres tengeri sügér sóköpenyben

Zöldfűszeres tengeri sügér sóköpenyben
Említettem már, hogy minden héten igyekszem legalább egyszer halat készíteni. A tengeri sügér az egyik kedvencem! Sokféle formában készítettem már, de megint bebizonyosodott, hogy az “egyszerű nagyszerű”. Nem kell hozzá más, mint némi zöldfűszer (petrezselyemzöld, rozmaring, néhány zsályalevél, kapor, bazsalikom, épp amit találok itthon), 1 citrom, apró szemű só, bors, és kb. 2 kg nagyszemű só.


A halat megtisztítom, kicsit sózom, borsozom, a hasüregét teletömködöm a zöldfűszerekkel, és rakok bele néhány citromkarikát is. Egy tűzálló tálba 1 cm vasatgon nagyszemű sót szórok, erre fektetem a halat, majd az egészet beborítom a maradék sóval, facsarok rá egy kevés citromlevet, és előmelegített sütőben 200 fokon kb. 30-40 percig sütöm.
Amikor kész, a bőrt és a szálkákat eltávolítom, a halhúst pedig egy kevés olívaolajjal meglocsolva tálalom.
(Az egyik legfinomabb halétel, mindenképp érdemes kipróbálni!)

Rozmaringos húsgombóc paradicsomszósszal

A környéken sokan készítik, ezt az elsősorban őszi/téli ételt. Friss vagy grillezett polentával naaaagyon finom!

Rozmaringos húsgombóc paradicsomszósszal
Hozzávalók:
  • 500 g darált marhahús (nem a “selezionate”-t szoktam hozzá venni, a kissé zsírosabb rész is megteszi)
  • 200 g száraz kenyér (zsömle, kinek, mi teszik, nálunk zsömle nem létezik, így marad a kenyér)
  • kb. 2 dl tej
  • 2 tojás
  • 50 g reszelt parmezán
  • 2 fej vöröshagyma
  • kb. 20 db fekete olívabogyó
  • 50 ml extraszűz olívaolaj
  • 1 ágacska rozmaring
  • 1 csokor petrezselyemzöld
  • 300 ml hámozott, darabolt paradicsom
  • só, bors

A száraz zsömlét 10 percre a tejbe áztatom, majd jól kicsavarom.

Az olívaolajon megpárolom az kockára vágott hagymát, és a felaprított zöldfűszereket. A darált húshoz adom ennek a felét, a zsömlét, a tojásokat, a parmezánt, sózom, bőven borsot tekerek rá, majd az egészet alaposan összekeverem, és vizes kézzel gombócokat formálok belőle.

Az olajon megprárolt hagymára ráöntöm a paradicsomot, hozzáadom az olívabogyókat, fűszerezem (ide is mehet esetleg egy ágacska rozmaring), végül beleültetem a gombócokat, és fedő alatt, kis lángon kb. 35-40 percig főzöm.

Gombával és csirkemellel töltött paradicsom

Az IO CUCINO 2006 augusztus-szeptemberi számából – mint mindig, kisebb módosításokkal 😉 :
Gombával és csirkemellel töltött paradicsom
Hozzávalók:
  • 8 paradicsom
  • 250 g champignon gomba
  • 160 g csirkemell
  • 2 szelet kenyér
  • tej
  • 1 tojás
  • friss kakukkfű
  • rozmaring
  • egy kisebb csokor petrezselyemzöld
  • néhány mentalevél
  • extraszűz olívaolaj
  • só, bors

A paradicsomok tetejét vágjuk le (kb. 1 cm-t, de ne dobjuk ki, mert még szükségünk lesz rá), a belsejüket pedig egy karalábévájó segítségével kaparjuk ki. Sózzuk meg a paradicsomokat kívül-belül, majd tegyük őket egy tányérra, hogy a levük lecsöpöghessen.
Egy serpenyőben kevés olívaolajon egy ágacska rozmaringgal pirítsuk meg a csirkemellet, hűtsük ki, a serpenyőben maradt levet tegyük félre.
A gombát tisztítsuk meg, vágjuk vékony szeletekre, és 1-2 ek. olívaolajon sóval, borssal, az apróra vágott petrezselyemzölddel, a kakukkfűvel és néhány mentalevéllel ízesítve pároljuk puhára.
A kenyeret áztassuk a tejbe, jól nyomkodjuk ki, majd kézimixerrel pépesítsük a sült csirkemellel ill. ennek a levével együtt. Adjuk hozzá a nagyobb darabokra aprított gombát és a tojást is, és egy fakanállal alaposan keverjük össze.
A paradicsomokat egy papírtörlő segítségével szárítsuk meg, töltsük meg a sombás-csirkés töltelékkel, rakjuk rájuk a levágott kalapkáikat, sorakoztassuk őket egy tűzálló tálra, és 180 fokon süssük aranybarnára. (Kb. 40 perc)


Pomodori ripieni con pollo e champignon

Ingredienti:

  • 8 pomodori
  • 250 g di funghi champignon
  • 160 g di petto di pollo
  • 2 fette di pane
  • latte
  • 1 uovo
  • timo
  • rosmarino
  • un mazzetto di prezzemolo
  • qualche foglia di menta
  • olio extravergine d’oliva
  • sale, pepe
  1. Togliete ai pomodori le calottine (circa 1 cm), e tenetele da parte. Con un cucchiaino svuotateli di polpa e semi, e cospargeteli fuori e dentro con un po’ di sale, poi lasciateli capovolti su un piatto; così perdono l’acqua di vegetazione.
  2. In una padella antiaderente, con un filo d’olio fate dorare il pollo con un rametto di rosmarino. Fatelo raffreddare e tenete da parte il fondo di cottura.
  3. Pulite i funghi, tagliateli a lamelle, e fatele saltare in una padella con olio, qualche foglia di menta, timo, sale e pepe e il prezzemolo tritato finemente.
  4. Bagnate le fette di pane con un po’ di latte. Passate al mixer il petto di pollo con il suo fondo di cottura e il pane strizzato e sminuzzato, poi raccolgo il composto in una ciotola e lo amalgamo con l’uovo e i funghi tritati grossolanamente con un coltello.
  5. Asciugate i pomodori con la carta da cucina, riempiteli con la farcia di pollo e funghi e infine chiudeteli con le loro calottine. Disponeteli in una pirofila, passateli in forno a 180 gradi per circa 40 minuti.

Fókacsa és ketten pofa

Egy végtelenül szimpatikus háromgyerekes család jött hozzánk nyaralni. Sőt, több, mint nyaralni, ugyanis ősztől ide költöznek Olaszországba, és egyfajta információ-, tapasztalatgyűjtő úton is voltak. A három gyerkőc mindegyike fogékony a nyelvek iránt, azonnal el is kezdtük a “tanulást”, igyekezve kibővíteni a már otthon megszerzett tudást. A két kicsi, napokig mondogatta: “Ketten pofa, ketten pofa…”, én balga meg nem értettem 🙂 Azt gondoltam, hogy ez biztos valami játék kettejük között; ketten egyszerre kell grimaszolni, vagy valami dalszöveg… Csak akkor figyeltem fel igazán a dologra, amikor anyuka felvilágosított, hogy “A gyerek azt kérdezi, hogy milyen idő van.” vagyis “Che tempo fa?” Kicsit elszégyelltem magam, de aztán később, egy másik családdal, egy másik gyerkőccel újra előjött a téma, csak ezúttal gasztrovonalon, ti. focacciát sütöttem. Szenzációs a gyerekek asszociációs képessége!!! Új állatot kreáltunk ám: FÓKACSÁT amit a kezünkkel jól össze kell nyomorgatni-gyurmákolni, utána a sok náspángolástól a fókacsa megdagad, megint adunk neki vagy kettőt, aztán nyújtófával jól kiporoljuk a bundáját, az ujjunkkal megszurkáljuk, majd bedobjuk a kemencébe, mint a gonosz boszorkányt a Jancsi és Juliskában, végül pedig meg is esszük. Tiszta horror! 🙂 Mindenesetre nagyon jól szórakoztunk. I’me az én fókacsám:

Rozmaringos focaccia fekete olívabogyóval és koktélparadicsommal –

Focaccia al rosmarino con le olive nere e pomodorini
Hozzávalók:
  • 350 g liszt
  • 6 ek. extra szűz olívaolaj
  • 20 g élesztő
  • 1 tk. kristáycukor
  • 1 tk. finomsó
  • 1/2 ek. nagyszemű só
  • kb. 2,5 dl víz
  • koktélparadicsom
  • fekete olívabogyó
  • 1 ágacska rozmaring

Az élesztőt keverjük el 1 dl langyos vízben, majd apránként adjuk hozzá a lisztet, a maradék vizet, 1 tk. sót, 1 tk. kristálycukrot és 1 ek. olívaolajat. Kb. 10 percig gyúrjuk, labdává formázzuk, és letakarva 30 percig kelesztjük. Ezután még egyszer átgyúrjuk, 1-1,5 cm vastagságúra nyújtjuk, és egy olajjal kikent tepsibe fektetjük. Itt-ott az ujjunkkal mélyedéseket nyomkodunk bele, majd finoman belenyomkodjuk a félbe vágott koktélparadicsomokat és az olívabogyókat, rádobálunk néhány rozmaringlevélkét, végül a tepsiben még 30 percig hagyjuk kelni. Amikor a tészta megkelt, meglocsoljuk a maradék olívaolajjal, megszórjuk a nagyszemű sóval. 190 fokra előmelegített sütőben kb. 30 percig sütjük.

(Majdnem) Minden napra egy tészta Nr 15

Reginette zöldbabbal és koktélparadicsommal –
Reginette con fagiolini e pomodorini

Hozzávalók:

  • 250 g zöldbab
  • 1 ek. ecet
  • 3 ek. extra szűz olívaolaj
  • 12 db koktélparadicsom
  • 1 gerezd fokhagyma
  • egy ágacska rozmaring
  • 1-2 bazsalikomlevél
  • só, bors

A zöldbabot mossuk meg, végeit csípkedük le, majd ecetes-sós vízben főzzük puhára. (Ha nagyon zsenge még a zöldbab, Mamma itt található utasításai szerint járjunk el. A mi esetünkben azonban nem lesz szükségünk a bab főzővizére.)
A sütőt melegítsük elő 220 fokra. A fokhagymát szeleteljük fel, a koktélparadicsomokat vágjuk ketté, és vágott felükkel lefelé fektessük őket egy tűzálló tálra. Szórjuk meg a felszeletelt fokhagymával, sóval, borssal, a bazslikomlevelekkel és a rozmaringgal, öntsünk rá 2 ek. olívaolajat, majd 8-10 percre tegyük be a sütőbe. (Ennyi idő alatt a paradicsomok héja kissé megpirul.)
A paradicsomokat vegyük ki a sütőből, egy gyors mozdulattal húzzuk le a héjukat, majd a zöldbabbal együtt tegyük egy nagy serpenyőbe, locsoljuk meg 1 ek. olívaolajjal, és amikor a tészta kész, alaposan keverjük össze vele.

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!