Tavola in Piazza

Linguine tejfölös főtt céklával és gorgonzolával

A Pasta e bastáról…

Linguine tejfölös főtt céklával és gorgonzolával



Hozzávalók: 320 g linguine, 1 közepes cékla, 120 g gorgonzola piccante, 1 dl tejföl, 1 ek. citromlé, 1 salottahagyma, só, frissen őrölt feketebors, vaj


A céklát alaposan megsikáljuk, és bő, sós vízben puhára főzzük, majd leszűrjük, meghámozzuk, vékony csíkokra vágjuk.

A cékla főzőlevét félretesszük.
Egy serpenyőben felhevítjük a vajat, hozzáadjuk a vékonyra szeletelt salottát, és lassú tűzön megfonnyasztjuk. Hozzáadjuk a céklát, a tejfölt, a citromlevet, a sót, egy kevés frissen őrölt borsot, majd belemorzsoljuk a gorgonzola felét, az egészet alaposan összekeverjük, egyszer felforraljuk.

Ezalatt a tésztát a cékla főzővízében kifőzzük, amikor eléri az „al dente” („harapható” nem teljesen puhára főtt) állagot, leszűrjük, összeforgatjuk a tejfölös-céklás szósszal, tányérokba szedjük, a tetejére morzsoljuk a maradék gorgonzolát, és azonnal tálaljuk.

Marinált szardella

A szardella -a szardínia és a makréla mellett- a kedvenc halam!
Ahogy látom, egyre nagyobb otthon is a halkínálat, talán friss szardella is akad valahol. Ha így, nyersen szeretnétek elkészíteni, vásárlás előtt mindenképpen kössétek ezt a tényt a halkereskedő orrára (ha nem elég friss a hal ahhoz, hogy nyersen legyen elkészítve, inkább mást ajánl majd). 

Marinált szardella

Hozzávalók: 16 db friss szardella, 1 citrom, só, frissen őrölt feketebors, egy kis csokor petrezselyemzöld, extraszűz olívaolaj


A receptet a Tarka Bárka blogban találod. Klikk IDE!

Sült vörös szalaghal

Nem a recept miatt, csak mert szépek.

Sült vörös szalaghal
( lat. Cepola macrophtalma, ol. cepola, eng. red bandfish) 

Hozzávalók: 4 vörös szalaghal, liszt, napraforgó olaj, só, frissen őrölt feketebors, citromlé
A halak fejét, és belsőségeit egy mozdulattal eltávolítjuk, hasukat folyó víz alatt alaposan átmossuk.
A halakat 5-6 cm-es darabokra vágjuk, lisztbe forgatjuk, bő, forró olajban kisütjük, sóval, borssal megszórva, citromlével meglocsolva azonnal tálaljuk.

Igaz?

Spagetti citromos-petrezselymes vajjal és sült szardíniafilével

Egy elveszett poszt júniusból, aztán csak végetér a nyár, és újra beindulnak a szürke hétköznapok… 

————————————————————————————————————————————

Múlt szombaton tátott szájjal néztem, ahogy Anna ette ezt a tésztát, és közben Ocean pénteki posztja motoszkált a fejemben…

Spagetti citromos-petrezselymes vajjal és sült szardíniafilével.
Hozzávalók: 320 g spagetti, 12 friss szardínia, 1 biocitrom leve és lereszelt héja, egy nagy csokor petrezselyemzöld, 3 ek. vaj, 2 ek. olívaolaj, 2 cikk fokhagyma, só, bors

A szardíniákat megpucoltam, kifiléztem, a filéket hosszában kettévágtam, leitattam róluk a fölösleges vizet, majd mindegyiket sóztam, borsoztam, és forró olívaolajban 2-3 perc alatt megsütöttem, félretettem, melegen tartottam. (Filézés: hüvelykujjal has szétnyit, utána kibelez, fej levesz, gerinc magunk felé húzva két másodperc alatt eltávolít, és voilá, kész a szardíniafilé.)
A spagettit lobogó, sós vízbe dobtam.
A vajat és az olajat egy serpenyőben felhevítettem, hozzáadtam az apróra vágott petrezselyemzöldet, a citrom levét és lereszelt héját, pici sót és borsot tekertem rá, majd 2-3 percig pároltam.
Amikor a tészta elérte az “al dente” állagot (harapható, nem kifejezetten puhára főzött) leszűrtem, összekevertem a vajas-citromos-petrezselymes szósszal, tányérokra szedtem, mindegyik tésztakupac tetejére sült szardíniaszeletkéket raktam, és azonnal tálaltam. (Össze is keverhettem volna, de a hal még szinte ropogós volt, nem akartam, hogy elázzon.)

Eredeti ötlet: La Cucina Della Corriere Della Sera – ott konzerv szardíniával

Paprikakrémleves friss zellerrel

Tudom, ez nem harmincperces fogás, de ha ügyesek vagyunk, este, mialatt a vacsora fő, megsütjük, meghámozzuk a paprikákat, így másnap a leves összeállítása már tényleg semmiség!
Paprikakrémleves friss zellerrel
Hozzávalók: 4 db piros vagy sárga színű, vastag húsú kaliforniai paprika, 1 fej vöröshagyma, 1 cikk fokhagyma, extraszűz olívaolaj, 1 ágacska rozmaring, 1 dl száraz fehérbor, só, bors, 1 dl tejszín, egy zellerszár, frissen facsart citromlé

A paprikákat egy tűzálló tálba helyeztem, és 220 fokos sütőben addig sütöttem, amíg a héjuk szinte teljesen megfeketedett. Ekkor kivettem a tálat, letakartam, 5-10 percig állni hagytam, majd levettem a fedőt, és a paprikákat meghámoztam.
Egy lábasban felhevítettem az olívaolajat, megpirítottam benne a fokhagymát és a rozmaringot, majd mindkettőt kihalásztam, és kidobtam. A megmaradt illatos olajon megdinszteltem az apró kockára vágott hagymát, hozzáadtam a hámozott, sültpaprikát, a fehérbort, sót, borsot, és az egészet kb. 10 percig főztem, botmixerrel a nyers zellerszárral együtt pürésítettem. (Ha nagyon szép sima levet szeretnénk, mindenképp szűrjük át!) Kóstoltam, és mivel kissé tolakodónak éreztem az ízét, adtam hozzá nem több mint 1 dl tejszínt, forraltam rajta egyet, levettem a tűzről, újrakóstoltam, facsartam bele egy kevés citromlevet, és először csak egy pötty citromos-kapros tejföllel, másodszor pedig kapros olívaolajban megpirított fokhagymás kenyérkockákkal tálaltam. Ember tejfölös vívmányok helyett, tőle megszokott módon parmezánt reszelt a tetejére és meglocsolta egy kevés olívaolajjal is.

Ricottás-sokborsos tortiglioni

Egy húzósabb második fogás elé.
Nyáron frissen facsart citromlével, télen néhány balzsamkrém-cseppel frissítsük!
Ricottás-sokborsos tortiglioni
Hozzávalók: 320 g tortiglioni, 200 g ricotta, 80 g zsíros tejföl vagy natúr joghurt, 80 g frissen reszelt érlelt pecorino vagy Parmigiano, só, sok-sok feketebors, néhány csepp citromlé vagy balzsamkrém
A ricottát a tejföllel, a sóval, és a sajttal csomómentesre kevertem. A tésztát lobogó, sós vízben kifőztem, “al dente” leszűrtem, összekevertem a ricottás szósszal, tányérokba szedtem, mindegyik tésztakupac tetejére citromlevet csorgattam, bőven borsot tekertem, és azonnal tálaltam. (Petrezselymes citronette-tel meglocsolva, vagy balzsamkrémmel pöttyözve és pirított fenyőmaggal megszórva is finom.)

Mustáros-majoránnás-citromos sült csirkeszárny

5 perc munkával. Olcsón.
Mustáros-majoránnás-citromos sült csirkeszárny
Hozzávalók: 12 db csirkeszárny, egy nagy csokor friss majoránna, fél citrom leve, 1 dl tej, 1,5 ek. magos vagy nem magos mustár (magossal finomabb), extra szűz olívaolaj, só, frissen őrölt bors

A tejet és a mustárt csomómentesre kevertem. A csirkeszárnyakat sóztam, borsoztam, majd tűzálló tálba raktam, megszórtam a majoránna letépkedett leveleivel, meglocsoltam a citromlével, egy kevés olívaolajjal és a tej-mustár keverékével. 190 fokra előmelegített sütőben piros-ropogósra sütöttem. Párolt cukkinivel tálaltam. Szerdán.

VKF! XXVI. Nyári előételek 2. Polipsaláta krumplival és brokkolival

Polipsaláta krumplival és brokkolival


Hozzávalók:
  • 1 kb. 800 g-os polip
  • 3-4 közepes nagyságú krumpli
  • 200 g brokkoli
  • 1 zellerszár
  • 1 sárgarépa
  • 1 közepes fej hagyma
  • 1 ek. vörösborecet
  • 1 csokor petrezselyemzöld
  • 1 babérlevél
  • 1 és 1/2 citrom
  • kiváló minőségű extraszűz olívaolaj
  • frissen őrölt feketebors
Az itt leírt módon tisztítsuk meg a polipot.
Egy fazékban forraljunk vizet egy kevés sóval, dobjuk bele a babérlevelet, a sárgarépát, a zellert. Amikor a víz forr, merítsük bele a polipot kétszer-háromszor majd főzzük kb. 1 órán keresztül és hagyjuk a főzővízben kihűlni. (Általában 30 perc főzési időt szoktak számolni 3-400 g polipra.)
A hagymát vágjuk apró kockára és egy kevés olívaolajon dinszteljük meg, majd adjuk hozzá a felaprított petrezselyemzöldet, és pirítsuk nem több, mint 1-1,5 percig.
A krumplit hámozzuk meg, kockázzuk fel, és sós vízben főzzük puhára. (Ha kiflikrumplival dolgozunk, akkor főzzük meg héjastól, majd hámozzuk meg, és vágjuk karikára.)
A megmosott, rózsáira szedett brokkolit szintén sós vízben főzzük roppanósra.
Amikor a polip teljesen kihűlt, vegyük ki a vízből, húzzuk le a bőrét (a lábain lévő tapadókorongok környékén akár rajta is hagyhatjuk), vágjuk kisebb darabokra, adjuk hozzá a brokkolit, a krumplit, és a petrezselymes hagymát. Ezután sózzuk, borsozzuk, locsoljuk meg a citromlével és a vörösborecettel, és óvatosan, hogy a zöldségeket össze ne törjük, keverjük össze az egészet. Langyosan tálaljuk!

Tengeri sügér zöld szószban

Biztos már mindenkinek a könyökén jön ki, de azért még egyszer leírom: a hal élet, erő, egészség, következésképp együnk minél több halat!
Tadáááám, a halkampány következő darabja:


Tengeri sügér zöld szószban

Hozzávalók 2 személyre:
  • 1 közepes tengeri sügér
  • 2 db olajban eltett ajókagyűrű
  • 1 citrom leve
  • néhány levél majoranna
  • 1 kisebb csokor petrezselyemzöld
  • 1 gerezd fokhagyma
  • 1 dl extraszűz olívaolaj
  • 1 dl száraz fehérbor
  • bors
  • 2 ek. zsemlemorzsa
  • 1 ágacska rozmaring
  • 2 zsályalevél

A tenegri sügért megpucoltam, kibeleztem, és alaposan leöblítettem.
A zsemlemorzsa, a rozmaring és a zsálya kivételével az összes hozzávalót egy magas falú keverőtálba tettem, majd merülőmixerrel pépesítettem.
Egy tűzálló tál aljára raktam egy réteget a zöld szószból, ráfektettem a halat, megszórtam zsemlemorzsával, és végül betakartam a maradék szósszal. A hal mellé raktam a rozmaringágat és a zsályaleveleket, és 190 fokra előmelegített sütőben készre sütöttem.

Almás crostata vaníliakrémmel

Ismét egy egyszerű és gyors desszert leveles tésztából. (Itt egy korábbi verzió.)
Töröm a fejem, mikor is készült…kb. egy hónapja, amikor rábukkantam a pincében két árva almára. Azelőtt nem sokkal ettük kedvenc barátunk anyukájának az egészen hasonló fahéjas almás crostatáját, aminek a receptjét szégyen, vagy nem szégyen, elfelejtettem elkérni, mindenesetre nem borultam sírva az asztalra, kicsit gondolkodtam, átlapoztam az Enciklopédiát és már meg is született a recept. (Kicsit tartottam attól, hogy a vanília, a fahéj az alma és a sárgabarack túl sok lesz együtt, de végül a kicsit tömény fahéj-vanília ízt kitűnően egyensúyban tartotta a citromlével meglocsolt alma és a házi sárgabaracklekvár savassága. Azt hiszem, ez utóbbiból drága nagyanyóm kispórolta a cukrot…de ez most épp kapóra jött! Imádlak, nagyikám!)

Almás crostata vaníliakrémmel
Hozzávalók:
  • 1 lap mélyhűtött négyszöletes leveles tészta
  • 2 alma
  • 1 citrom leve és lereszelt héja

A krémhez:

  • 3 tojás sárgája
  • 75 g kristálycukor
  • 2,5 dl tej
  • fél vaníliarúd kikapart belseje
  • 1 kk. őrölt fahéj
  • 20 g liszt

A tetejére:

  • kissé savanykás, lehetőleg házi sárgabaracklekvár
  • 1-2 ek. nádcukor
  • 30 g vaj

A tejet a citrom lereszel héjával felforraltam, majd leszűrtem. A tojásokat a cukorral habosra kevertem, hozzáadtam a lisztet, a vanília kikapart belsejét, a fahéjat és a még meleg tejet, majd az egészet gőz fölött sűrűre főztem. (Bátrabbaknak „a gőzt” elhagyhatják 😉
Az almát vékonyan felszeleteltem, és meglocsoltam a citromlével.
A leveles tésztát egy vajazott-lisztezett, 24×24 cm-es tepsibe fektettem úgy, hogy minden oldalán hagytam egy kb. 1-2 cm magas peremet.
Itt-ott villával megszúrkáltam, rákentem a vaníliás-fahéjas krémet, a krémre pedig ráfektettem az almaszeleteket. Az almák közé a sárgabaracklekvárból kisebb kupacokat halmoztam, végül az egészet megszórtam a nádcukorral és az olvasztott vajjal.
200 fokra előmelegített sütőben kb. 30 percig sütöttem.

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!