Tavola in Piazza

(Majdnem) Minden napra egy tészta Nr 35 - Linguine paradicsomos canestrellivel

Tavaszváró időszakból bukkant elő ez a tészta. Épp jókor, ugyanis napok óta esik, és bár már minden zöldell, az első salátát is learattuk már a kertben, azért egy kis szín mindig jól jön, amikor egész nap a szürke eget vagyunk kénytelenek bámulni.


Linguine paradicsomos canestrellivel

Hozzávalók:
  • 320 g linguine
  • 200 g friss, tisztított canestrelli (a canestrelliről itt olvashatunk bővebben; gyakorlatilag a fésűkagyló kistestvére 🙂 grrrr, a magyar nevét még most sem tudom!)
  • 0,5 dl száraz fehérbor
  • 12 db fekete olívabogyó
  • 6 db picadilly paradicsom
  • extraszűz olívaolaj
  • 1 gerezd fokhagyma
  • egy kevés petrezselyemzöld
  • frissen őrölt bors

A fokhagymát az olívaolajon kissé megpirítom, hozzáadom a már megtisztított canestrellit, a felnegyedelt olívabogyót, az apró kockára vágott picadilly paradicsomot, borsozom, majd felöntöm a fehérborral és nagy lángon 4-5 percig főzöm. Összekeverem a frissen főzött tésztával, az apróra vágott petrezselyemzölddel, (ha szükséges sózom) és azonnal tálalom.
Ez az az igazi tökeccerű, hipergyors és naaaagyon finom tészta!
(Viszont nem tudom, hogy lehet-e vajon otthon canestrellit kapni…)

Rizottó kékkagylóval és vénuszkagylóval

Íme tehát a saját gyűjtésű kagylókból készült rizottó.
Ember azt mondta, hogy „è da Ferarùt”! (A Ferarùt Friuli egyik legjobb, elsősorban halételekre specializálódott étterme. Itt található Rivignanoban.) Jesszusklarinét, ilyen bókot még senkitől sem kaptam! 🙂
Menet közben, azt hiszem, rájöttem, hogy miért lett olyan finom ez a rizottó. Közvetlenül a bibionei világítótorony mellett folyik bele a tengerbe a Tagliamento folyó, így a környéken éldegélő kagylóknak nincs az a penetráns halszaguk/ízük, és a belőlük készült ételek is teljesen más ízt kapnak. (A tészta egyébként, valószínűleg épp emiatt, túl „delicata”-ra sikeredett, ellenben a rizottóval csodát művelt!)
Rizottó kékkagylóval és vénuszkagylóval
Hozzávalók 2 személyre:

  • 2 kávéscsésze rizottóhoz való rizs (Carnarolit használtam)
  • 300 g kékkagyló
  • kb. 15 db vénuszkagyló (sajnos csak ennyit sikerült összegyűjteni)
  • extraszűz olívaolaj
  • 2 tk. vaj
  • 1 csokor petrezselyemzöld
  • 3 gerezd fokhagyma
  • 1 kisebb vöröshagyma
  • 1 dl száraz fehérbor
  • 4 db Picadilly paradicsom
  • fehérbors
  • szükség szerint só


A kagylókat többször váltott vízben alaposan átmosom, ha van rá idő, néhány órán keresztül sós vízben állni hagyom. A kékkagylókat egy kefével megtisztítom, majd egy csipesszel kitépem a hátukon lévő ún. „szakállat”.
Egy serpenyőben olajat hevítek, rádobok 2 gerezd, kissé szétnyomott fokhagymát, majd hozzáadom a kagylókat. A serpenyőt lefedem, megvárom amíg a kagylók kinyílnak, (amelyik nem nyílik ki, ki kell dobni!) egyenként kiszedegetem mindet, végül az alatta keletkezett levet egy gézlapon keresztül átszűröm, és felforralom.
1 tk vajat és egy kevés olívaolajat egy kisebb lábasban felhevítek, hozzáadom az apró kockára vágott vöröshagymát és az áttört fokhagymát. Fehéredésigpárolom, belekeverem a rizst és addig pirítom, míg az egész enyhén sárgás színt kap.
Felöntöm a fehérborral, megvárom amíg szinte teljesen elpárolog, majd folyamatosan kevergetve az előzőleg leszűrt forró lével locsolgatom mindaddig amíg a rizs „al denté”-re puhul. (Ha a lé kevésnek bizonyulna, adhatunk hozzá halalaplevet vagy vizet is. Az a fontos, hogy a rizshez adott folyadék mindig forró legyen!)
Amikor a rizs megpuhult, hozzáadom a felaprított petrezselyemzöldet, a héjastól apró kockára vágott Picadilly paradicsomot, (nem kell megijedni, nem fognak paradicsomhéjak úszkálni a rizottóban, a „PP” nem az a szétfővős fajta ;-), a maradék 1 tk. vajat, a kagylóhéjból kiszedegetett kékkagylókat és a vénuszkagylókat is. Ez utóbbit hagyhatjuk a héjukban is. (Jééééé, mennyi héj!)
Az egészet óvatosan összekeverjük, adunk hozzá egy kevés őrölt fehérborsot, ha szükséges sót, 1-2 percig forraljuk, és azonnal tálaljuk.

(Majdnem) minden napra egy tészta Nr 34 - Kékkagylós-paradicsomos spagetti

Előhalásztam a naptáramat: január 11-én voltunk ismét a bibionei világítótoronynál kutyát fárasztani és kagylót gyűjteni.
Előre megnéztem, mikor van apály, és a kirándulást akkorra időzítettük. Vénuszkagyló nem sok volt (mint utóbb kiderült, nem csak az apályra, hanem a holdfázisokra is oda kell figyelni, és ha jól emlékszem, újholdkor „lecsapni” a bestákra) ellenben a parton, a hatalmas köveken rengeteg kékkagylót találtunk. Természetesen a kövek víz alatti részéről szedtük le a kagylókat.
Csudajól szórakoztunk, és bár kezünk-lábunk csonttá fagyott, otthon a sparhelt melege, egy pohár Tocai, no meg az utána készült rizottó kárpótolt minket mindenért. Azt hiszem, ez volt életem legfinomabb rizottója!
Másnap még egy kékkagylós spagettire és egy adag csőben sült kékkagylóra is futotta a begyűjtött kagylómennyiségből.

Kékkagylós-paradicsomos spagetti

Hozzávalók:

  • 1 kg kékkagyló
  • 1 kis fej hagyma
  • 2 gerezd fokhagyma
  • 0,5 dl száraz fehérbor
  • 5 közepes paradicsom
  • egy csokor petrezselyemzöld
  • néhány levél friss bazsalikom
  • extraszűz olívaolaj
  • frissen őrölt bors
A kagylókat folyó vízben egy kefével megtisztítjuk, majd egy csipesszel (vagy egyszerűen a mutató- és a hüvelykujjunkkal) kitépjük a hátukon lévő ún. „szakállat”. A kagyló ezzel a szösszel kapaszkodik a tengerben lévő kövekhez.
A hagymát és egy gerezd fokhagymát nagyon apróra vágjuk, az olajon megpirítjuk, majd felöntjük a fehérborral. Hozzáadjuk a leforrázott, héjuktól megtisztított és felkockázott paradicsomokat és néhány bazsalikomlevelet, majd megszórjuk némi frissen őrölt borssal, és közepes lángon kb. 15 percig főzzük.
Ezalatt a megtisztított kagylókat egy serpenyőbe rakjuk, meglocsoljuk egy kevés olívaolajjal, hozzáadunk egy gerezd fokhagymát, az apróra vágott petrezselymet, és fedő alatt az egészet addig pároljuk, míg a kagylók kinyílnak. (Amelyik nem nyílik ki, ki kell dobni!)
A kagylók alatt keletkezett levet átszűrjük, hozzáadjuk a paradicsomos mártáshoz, és addig főzzük, míg a kellő mártás sűrűséget el nem érte. Ekkor óvatosan összeforgatjuk a kinyílt kagylókkal, és a frissen kifőzött spagettivel tálaljuk.

Karácsonyi fácántekercs januárban

Elkészült a karácsonyi fácántekercs, ami a Nemisbéka által kírt karácsonyi receptverseny főétel kategóriájában harmadik helyezést ért el. Köszönöm mindenkinek, aki szavazott rá, és főleg köszönöm Nemisbékának elsősorban a verseny ötletét, a lebonyolításba fektetett rengeteg energiát, végül pedig a nyereményt!
Írtam akkor, hogy utolsó héten már nem volt időm elkészíteni, így a madár a fagyasztóban végezte.
Vasárnap Luciano jött hozzánk, (a Giorno della Memoria kapcsán sohasem hiányozhat, meg egyébként is állandóan újabb és újabb könyveken dogozik…fáradhatatlan!!!) ráadásul „anya-pakkot” hozott, egyértelmű volt tehát, hogy kitüntetett barátunk kitüntetett vacsorában részesül.
Így lett a menü tagliatelle szalonka raguval -recept később- és fácántekercs zöldséges-tejszínes mártásban grillezett polentával és vajban párolt parajjal. (Desszertet nem készítettem. Luciano nem rajong a desszertekért.)

Íme a már korábban megígért recept:


Fácántekercs zöldséges-tejszínes mártásban grillezett polentával és vajban párolt parajjal


Hozzávalók:

  • 1 fácántekercs (a tekercs elkészítésének a leírása itt található)
  • 1 nagy fej vöröshagyma
  • 2 gerezd fokhagyma
  • 1 nagy sárgarépa
  • 1 zellerszár
  • 1 dl száraz vörösbor
  • 2 paradicsom
  • 2 babérlevél
  • egy ágacska rozmaring
  • 2-3 friss zsályalevél
  • 2 dl tejszín
  • bors
  • olívaolaj
Egy nagy lábasban felhevítek egy kevés olívaolajat, és a fácántekercs minden oldalát alaposan megpirítom benne. Hozzáadom a vékony csíkokra vágott hagymát, az áttört fokhagymát és a zöldfűszereket, majd addig pirítom, amíg a hagyma kissé sárgás színt kap. Ezután meglocsolom a vörösborral, megvárom amíg nagy része elpárolog, hozzáadom a kb. 1x1x1cm-es kockára vágottzöldségeket, lefedem, és folyamatosan, mindig csak épp egy kevés vizet hozzáadva addig párolom, amíg a fácán megpuhul.
A tekercset kiemelem a lábasból és egy vágódeszkára helyezve hűlni hagyom. (A zöldfűszereket kidobom.)
A megmaradt zöldséges szaftot átpasszírozom, visszaöntöm a lábasba, belekeverem a tejszínt, és ha szükséges, egy kevés vizet is adok hozzá, majd egyet forralok rajta.
Ezalatt a fácánt kb. 2 cm vastag szeletekre vágom, és a szeleteket tálalásig a tejszínes szaftba helyezem, hogy ne száradjanak ki.
(No, ez lett volna az eredeti elgondolásom, de közben beugrott, hogy Luciano nem nagyon szereti a tejszínt, így a szaft egyik felét meghagytam eredeti formájában, és csak a másik felét tejszíneztem, és aki kért, annak locsoltam belőle egy keveset a tekercs tetejére.)

Polenta


Hozzávalók:
  • 300 g kukoricadara
  • 1 l víz
  • 2 tk. só
A vizet felforralom, hozzáadom a sót, és vékony sugárban a kukoricadarát. Közben megállás nélkül kevergetem, hogy ne csomósodjon össze. (Ha túl sűrűnek találom, adok hozzá még egy kevés vizet.)
A híg polentát kb. 40 percig folyamatosan kevergetve készre főzöm, és egy kisebb tepsibe vagy más -én általában hasáb alakú- formába öntöm. Frissen is szeretjük, de mindig úgy készítem, hogy maradjon másnapra is. A másnapra megmaradt polentát felszeletelem, és grillrácson, sütőben vagy bordázott aljú serpenyőben megpirítom.

Vajban párolt paraj


Hozzávalók:
  • 400 g fagyasztott parajlevél
  • 20 g vaj
  • 1 fej vöröshagyma
  • 2 gerezd fokhagyma
  • frissen őrölt bors
  • szerecsendió
  • 50 g reszelt parmezán
A vajban megpirítom a hajszálvékony csíkokra vágott vöröshagymát és az áttört fokhagymát. Hozzáadom a még fagyott parajleveleket, lefedem, és addig melegítem, amíg teljesen kiolvad. Ezután sóval, frissen őrölt borssal és sok-sok szerecsendióval fűszerezem, és addig főzöm, amíg szinte az összes lé elpárolog alóla. Végül összekeverem a frissen reszelt parmezánnal, lefedem, és néhány perc pihentetés után tálalom.

(Majdnem) Minden napra egy tészta Nr 32

A tésztákat tekintve (is) le vagyok maradva egy kicsit. Nyilván, a téli időszakban kevesebb pasta kerül az asztalra, inkább a levesek dominálnak, de a heti ötöt azért még tartjuk 🙂

Paradicsomos spagetti vénuszkagylóval és rákfarokkal

Hozzávalók:
  • 320 g spagetti
  • 500 g vénuszkagyló
  • 12 db rákfarok
  • 8 db Picadilly paradicsom
  • egy csokor petrezselyemzöld
  • 2 gerezd fokhagyma
  • olívaolaj
  • bors

Egy serpenyőben felhevítek egy kevés olívaolajat. A kagylókat beleteszem, megszórom aprított petrezselyemzölddel, majd megvárom míg kinyílnak. (Amelyik nem nyílik ki, ki kell dobni!)

A rákfarkakat megtisztítom: a páncéljukat lehántom, a belüket egy fogvájóval eltávolítom. A kagylókat kibogarászom a héjukból.

Egy másik serpenyőben egy kevés olívaolajon megpirítom az áttört fokhagymát (aki nem szereti az intenzív fokhagymaízt, az hagyja egészben, és tálalás előtt halássza ki a szószból), hozzáadom a kockára vágott Picadilly paradicsomot, a megtisztított rákfarkakat, a kagylót, aztán ismét egy kevés aprított petrezselymet szórok rá, alaposan megborsozom, és ha szükséges hozzáadok egy keveset abból a léből, ami a kagylók elkészítésénél a serpenyőben maradt.

Az egészet csupán néhány percig főzöm, frissen főzött spagettivel összekeverve tálalom. ( A szószt mindenképpen kóstoljuk meg, mert valószínűleg sózni már nem kell.)

(Majdnem) Minden napra egy tészta Nr 30

Pániktészta
Van úgy, hogy az ember mindenféle bürokratikus okok miatt sorbanállásra kényszerül, aztán amikor nagy nehezen sorra kerül, kiderül, hogy teljesen fölösleges volt minden igyekezete. Őrülten rohan haza, mert ugye a férj ebédidejét igen szűkösre szabták. Beront a házba, (kabát még rajta), előkeresi a tésztafőző edényt, víz bele, tűzhely bekapcsol, kabát ledob és míg megteríti az asztalt abban bízik, hogy valami majd csak pottyan az égből a tésztára. De nem. Nem pottyan semmi. (Közben azon kesereg, hogy a héten már eljátszotta a jokereket, mint pl. az “aglio-olio-peperoncino”-t, vagy a mélyhűtőben kétszemélyes adagokban csücsülő nyári pestot. Ezek után már nincs bőr a képén egy “pasta in bianco”-t a férje elé tenni. Nincs mese, valamit alkotni kell!
A víz már forr, a férj belép az ajtón, s míg kezet mos, történetünk alanya kiválaszt egy hosszabb főzési időt igénylő tésztát -jelen esetben pennét- néhány perc haladékot adva ezzel is saját magának. A részletekre most nem ad: belezúdít egy fél marék nagyszemű sót a vízbe a tésztával együtt, őrülten rohan a hűtőszekrényhez…és áll tanácstalanul.
Elmereng a reggel vett kacsacombon, megcsodálja az alsó fiókban a sárgarépákat, a hétvégi desszerthez szánt datolyaszilvát, amik már annyira érettek voltak, hogy muszáj volt hűtőbe tenni őket… Meglát egy darabka gorgonzolát, de kevésnek találja még egy főre is. Megy sorba: radicchio, egy szép nagy darab Grana, virsli (ez meg hogy kerül ide???), tojás, 2 kocka élesztő, gyümölcsjoghurt (neki ez is épp elég lenne)…és az utolsó pillanatban kipattan az isteni szikra! Mit kipattan, ott ülnek egymás alatt: a felső polcon egy üvegben néhány szem fekete olívabogyó, alatta a sajtos polcon egy megkezdett, friss, krémes robiola, a harmadikon pedig 2 paradicsom – Picadilly, yesss!.
Egy perc sem telik bele, a pardicsom és a bogyók már apróra vágva, a robiolával a tetejükön epekedve várják a tollhegyeket. Tészta leszűr, robiolás-paradicsomos-fekete olajbogyós halomra ráplaccsint, rá borsot teker, összekever, és mialatt a szósz édesen körülöleli a tésztát, belép a férj is.
Történetünk alanya boldogan kiáltja “Kéééééééész!”.
A férj: “Hűűű, már nagyon éhes vagyok!”
A feleség: “Türelem, drágám, tudod, előbb fotózunk!” 😉

(Majdnem) Minden napra egy tészta Nr 29

Az utóbbi időben rákaptam a “Picadilly” paradicsomra, mint tésztaszósz alapanyagra. Már egy hete majdnem minden tésztába pakolok belőle. Nem sokat, fejenként egyet vagy max. kettőt, apró kockára vágva. Épp csak az utolsó 1-2 percre rakom a szószba, így roppanós marad, és ami a lényeg: ezalatt az 1-2 perc alatt a paradicsom héja nem válik le a húsról, a szósz friss ízt kap, és főleg (!) a héj nem úszkál a szószban (amit egyébként nagyon nem szeretek). Szóval eddig mindig forráztam, hámoztam a paradicsomot, de az utóbbi időben már ezt is hanyagolom… 😉 A következő tészta egy egyszerű “alla veneziana” lett volna, amit anyósom sokszor készít, aztán végül nem bírtam ellenállni ezeknek a csodás roppanós Picadilly paradicsomoknak, meg persze az ajándékba kapott szárított gombáimnak és ez lett belőle:
Fettuccine borjúmájjal és “Picadilly” paradicsommal

Hozzávalók:

  • 320 g fettuccine
  • 200 g borjúmáj
  • 2 fej vöröshagyma
  • 20 g szárított gomba
  • 1 csokor petrezselyem
  • 1 ek. extraszűz olívaolaj
  • 1 ek. vaj
  • 1 dl száraz fehérbor
  • 4 “Picadilly” paradicsom
  • só, bors

Áztassuk a szárított gombát kb. 20 percig langyos vízben, majd jól csavarjuk ki, és vágjuk apróra.

A vajon és az olajon pirítsuk meg a vékonyra szeletelt hagymát, adjuk hozzá a gombadarabkákat, majd öntsük fel a fehérborral, sózzuk, borsozzuk, és alacsony lángon, fedő alatt főzzük kb. 30 percig. Ha szükséges öntsünk hozzá a gomba átszűrt áztatólevéből egy keveset.

Ezalatt a paradicsomot vágjuk apró kockára, a májat vékony csíkokra. Amikor a hagyma elkészült, adjuk hozzá a májat, pirítsuk 3-4 percig, utána szórjuk meg az apróra vágott petrezselyemmel és a paradicsomkockákkal, és nagy lángon főzzük még 1-2 percig.

Közben a tésztát sós vízben főzzük ki, “al dente” szűrjük le, majd keverjük össze a paradicsomos-hagymás-májas szósszal. Tálaljuk azonnal. (Parmezán szerintem assolutamente nem szükségeltetik!)

Fettuccine con fegato di vitello e pomodoro

Ingredienti:

  • 320 g di fettuccine
  • 200 g di fegato di vitello
  • 2 cipolle
  • 20 g di funghi secchi
  • 1 mazzetto di prezzemolo
  • 1 cucchiaio di olio d’oliva extravergine
  • 1 cucchiaio di burro
  • 1 dl di vino bianco
  • 4 pomodori “Picadilly”
  • sale, pepe
  1. Mettete ad ammollare i funghi secchi in poca acqua tiepida per circa 20 minuti, poi strizzateli e tagliateli a pezzettini.
  2. In un ampio tegame riscaldate l’olio e il burro e fate soffriggere le cipolle affettate sottilmente. Unitevi il vino bianco, insaporite con un pizzico di sale e di pepe, poi cuocete a fuoco dolcissimo e tegame coperto per mezz’ora. (Se é necessario potete aggiungere dell’acqua filtrata in cui i funghi sono stati messi in ammollo.)
  3. Nel frattempo riducete il fegato a listarelle, tagliate i pomodori a cubetti piccolissimi e sminuzzate anche il prezzemolo.
  4. Aggiungete alla cipolla prima il fegato, fate cuocete per 3-4 minuti, dopo unitevi anche i cubetti di pomodoro e il prezzemolo sminuzzato e proseguite la cottura ancora per circa 1-2 minuti.
  5. Fate cuocere le fettuccine in abbondante acqua salata, scolatele al dente, conditele con il sugo e servitele immediatamente.

A paradicsomos képet innen szereztem.

(Majdnem) Minden napra egy tészta Nr 27

Ehhez a tésztához az előző bejegyzésben leírt fokhagymás-kapribogyós koktélparadicsomot használtam. (Pofonegyszerű az olasz konyha, nem? :-)) Persze, ez nálunk csak az első fogás, utána szinte mindig van hús és párolt vagy nyers zöldség.

Tagliatelle fokhagymás-kapribogyós koktélparadicsommal
Hozzávalók:
A tésztához:
  • liszt
  • minden 100 g liszthez 1 tojás

A szószhoz:

A lisztből és a tojásból elkészítjük a tagliatellét.

Az olajat felhevítjük, hozzáadjuk a lecsöpögtetett koktélparadicsomokat és a hámozott, darabolt paradicsomot, majd 2-3 percig főzzük. Ennyi idő alatt a friss tagliatelle is “al dente”-re fő.

A tésztát összekeverjük a paradicsomos mártással, tálalásnál kevés parmezánt reszelünk a tetejére.


Tagliatelle con pomodorini, aglio e capperi

Ingredienti:

Per le tagliatelle:

  • farina
  • 1 uovo per ogni 100 g di farina

Per il sugo:

  • 1 vasetto di pomodorini con aglio e capperi
  • 2 pomodori sbollentati, spellati, privati dai semi e tagliati a cubetti
  • olio extravergine d’oliva
  • parmigiano grattugiato

  1. Dalle uova e farina preparate le tagliatelle.
  2. In una padella riscaldate l’olio, unitevi i pomodorini e i cubetti dei pomodori pelati. Cuocete a fiamma alta per 2-3 minuti.
  3. Nell frattempo cuocete la pasta, in abbondante acqua salata, poi scolatela al dente e mescolatela con il sugo. Servitela cosparsa con un po’ di parmigiano appena grattuggiato.

Gombával és csirkemellel töltött paradicsom

Az IO CUCINO 2006 augusztus-szeptemberi számából – mint mindig, kisebb módosításokkal 😉 :
Gombával és csirkemellel töltött paradicsom
Hozzávalók:
  • 8 paradicsom
  • 250 g champignon gomba
  • 160 g csirkemell
  • 2 szelet kenyér
  • tej
  • 1 tojás
  • friss kakukkfű
  • rozmaring
  • egy kisebb csokor petrezselyemzöld
  • néhány mentalevél
  • extraszűz olívaolaj
  • só, bors

A paradicsomok tetejét vágjuk le (kb. 1 cm-t, de ne dobjuk ki, mert még szükségünk lesz rá), a belsejüket pedig egy karalábévájó segítségével kaparjuk ki. Sózzuk meg a paradicsomokat kívül-belül, majd tegyük őket egy tányérra, hogy a levük lecsöpöghessen.
Egy serpenyőben kevés olívaolajon egy ágacska rozmaringgal pirítsuk meg a csirkemellet, hűtsük ki, a serpenyőben maradt levet tegyük félre.
A gombát tisztítsuk meg, vágjuk vékony szeletekre, és 1-2 ek. olívaolajon sóval, borssal, az apróra vágott petrezselyemzölddel, a kakukkfűvel és néhány mentalevéllel ízesítve pároljuk puhára.
A kenyeret áztassuk a tejbe, jól nyomkodjuk ki, majd kézimixerrel pépesítsük a sült csirkemellel ill. ennek a levével együtt. Adjuk hozzá a nagyobb darabokra aprított gombát és a tojást is, és egy fakanállal alaposan keverjük össze.
A paradicsomokat egy papírtörlő segítségével szárítsuk meg, töltsük meg a sombás-csirkés töltelékkel, rakjuk rájuk a levágott kalapkáikat, sorakoztassuk őket egy tűzálló tálra, és 180 fokon süssük aranybarnára. (Kb. 40 perc)


Pomodori ripieni con pollo e champignon

Ingredienti:

  • 8 pomodori
  • 250 g di funghi champignon
  • 160 g di petto di pollo
  • 2 fette di pane
  • latte
  • 1 uovo
  • timo
  • rosmarino
  • un mazzetto di prezzemolo
  • qualche foglia di menta
  • olio extravergine d’oliva
  • sale, pepe
  1. Togliete ai pomodori le calottine (circa 1 cm), e tenetele da parte. Con un cucchiaino svuotateli di polpa e semi, e cospargeteli fuori e dentro con un po’ di sale, poi lasciateli capovolti su un piatto; così perdono l’acqua di vegetazione.
  2. In una padella antiaderente, con un filo d’olio fate dorare il pollo con un rametto di rosmarino. Fatelo raffreddare e tenete da parte il fondo di cottura.
  3. Pulite i funghi, tagliateli a lamelle, e fatele saltare in una padella con olio, qualche foglia di menta, timo, sale e pepe e il prezzemolo tritato finemente.
  4. Bagnate le fette di pane con un po’ di latte. Passate al mixer il petto di pollo con il suo fondo di cottura e il pane strizzato e sminuzzato, poi raccolgo il composto in una ciotola e lo amalgamo con l’uovo e i funghi tritati grossolanamente con un coltello.
  5. Asciugate i pomodori con la carta da cucina, riempiteli con la farcia di pollo e funghi e infine chiudeteli con le loro calottine. Disponeteli in una pirofila, passateli in forno a 180 gradi per circa 40 minuti.

(Majdnem) Minden napra egy tészta Nr 19

Pennette paradicsommal és ricottával

Tegnap este sikerült összeütni. Embernek nagyon ízlett! Bízzatok benne! 😉
Hozzávalók:
  • 1 közepes fej vöröshagyma
  • 4 ek. extra szűz olívaolaj
  • 2 gerezd fokhagyma
  • 500 g érett paradicsom
  • 2 ek. ricotta
  • 1 ek. reszelt parmezán
  • 1 ágacska friss kakukkfű
  • néhány bazsalikomlevél
  • csípőspaprika (elhagyható)
  • só, frissen őrölt zöldbors
  • tetejére érlelt, sós ricotta reszelve (ez is elhagyható, helyette megszórhatjuk még egy kevés parmezánnal)

A hagymát és a fokhagymát nagyon apróra vágjuk, majd egy kevés olívaolajon megpirítjuk. Hozzáadjuk a korábban leforrázott, héjától megszabadított, majd kockára vágott paradicsomot, sózzuk, borsozzuk, beleteszünk 2-3 kisebb darabokra tépkedett bazsalikomlevelet, egy ágacska kakukkfüvet és egy kevés csípőspaprikát. (Néhány perc múlva ellenőrizzük, és ha már elég jól lehet érezni az ízét, vegyük ki! Semmi bajom a csípőspaprikával, de ha valaki akkora mennyiségben használja, hogy gyakorlatilag teljesen elnyomja vele az étel ízét, akkor arra nagyon szoktam haragudni! ) Főzzük a szósztkb. 15 percig, adjuk hozzá a ricottát, a parmezánt, főzzük még 2-3 percig, majd keverjük össze az épp leszűrt tésztával. A tetejére én érlelt, sós ricottát reszeltem, de egy kevés parmezánnal is nagyon finom. Díszítésként használhatunk a szószhoz használt zöldfűszerekből –nálam egy kevés kakukkfű maradt.

Pennette con pomodoro e ricotta

Ingredienti:

  • 1 cipolla
  • 4 cucchiai di olio di oliva extra vergine
  • 2 spicchi di aglio
  • 500 g di pomodori maturi
  • 2 cucchiai di ricotta romana
  • 1 cucchiaio di ricotta salata stagionata
  • 1 cucchiaio di Parmigiano Reggiano grattuggiato
  • 1 rametto di timo
  • qualche foglia di basilico
  • peperoncino (facoltativo)
  • sale, pepe
  1. In un tegame con l’olio fate appassire la cipolla e l’aglio tritati finemente. Aggiungete i pomodori precedentemente scottati in acqua bollente, privati dalla pelle, sgocciolati e spezzettati grossolanamente.
  2. Unitevi 2-3 foglie di basilico, un rametto di timo, un pizzico di sale, una macinata di pepe, un piccolo pezzo di peperoncino e fate cuocere salsa circa per 15 minuti. (Dopo qualche minuto controllate la piccantezza, e se è necessario, togliete il peperoncino.) Quindi unitevi la ricotta romana, un cucchiaio di Parmigiano e continuate la cottura per 2-3 minuti.
  3. Lessate le pennette, scolate al dente, versatele in un piatto da portata e conditele con la salsa al pomodoro e ricotta. Servitele subito, cosparse con la ricotta salata stagionata a fiocchetti.

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!