Tavola in Piazza

Zserbó szelet - "Fetta Gerbeaud"

Baj van. Vágyom haza. Nagyon. Úgy volt, hogy múlt hétvégén indulunk, aztán mindenféle munkaügyek miatt mégis el kellett halasztani egy héttel az utazást. Szóval még öt soha véget nem érő nap…
Aztán az idén már valószínűleg nem megyünk. 29 év után ez lesz az első Karácsony, amit nem otthon töltök. Fájni fog, biztos, annál is inkább, mert mindenképp magyar Karácsonyt fogok majd szervezni, de remélem, Annina majd feledteti a szüleim, a testvérem, a nagyik és a „Mennyből az angyal” hiányát. Jól van, tudom, tiszta bogyós vagyok, hogy júliusban a Karácsonyra gondolok, de a szokásos hűtő- és kamraürítés közben találtam másfél üveg tvalyi baracklekvárt, meg egy befőttesüveget tele hámozott dióval, ebből pedig 32 fok ide vagy oda, nem lehet más, mint zserbó szelet. A zserbó szelet pedig egyenlő a Karácsonnyal. És a csssudába, menjünk már hazaaaaa….!


Zserbó szelet

Csokiparány tésztáját próbáltam ki, egyrészt mert az a tészta, aminek a receptje, az én gyűjteményemben volt, legutóbb kissé törékenyre sikerült, másrészt meg mert szeretem ennek a lánykának a blogját. Nézzétek ezt a mai málnatortát! Gyönyörű! Szerintem ügyes cukrász lesz ebből a lánykából! Én nagyon szorítok Neki!:
Hozzávalók:
A tésztához:
  • 500 g liszt
  • 250 g vaj
  • 60 g kristálycukor
  • 15 g élesztő
  • 3 ek. tejföl
  • 2 tojás sárgája
  • egy csipet só
A töltelékhez:
  • 250 g darált dió
  • 150 g kristálycukor
  • 500 g házi sárgabaracklekvár
A tetejére:
  • csokoládémáz (kiváló minőségű csokoládéból)
vagy kakaómáz a következőkből:
  • 20 g kakaópor
  • 140 g kristálycukor
  • 50 g vaj
A lisztet a vajjal elmorzsoltam, hozzáadtam a cukrot, a tejföllel elkevert élesztőt, a sót és a két tojássárgáját. A tésztát alaposan kidolgoztam, egy fél óráig pihentettem, majd négy egyenlő nagyságú cipóra osztottam, és mind a négy cipót kinyújtottam.
A diót ledaráltam, és összekevertem a kristálycukorral.
Egy 24×24 cm-es tepsit kivajaztam, liszteztem, és a következőképp töltöttem meg: alulra tészta került, rá baracklekvár, majd bő adag cukros darált dió, ezt megismételtem még kétszer, és a süti tetejét végül egy adag kinyújtott tésztalappal fedtem be.
175 fokra előmelegített sütőben kb. 40 percig sütöttem.
A tetejét csokoládéval vontam be.


Mivel viszonylag kicsi tepsit használtam a zserbó elkészítéséhez, maradt valamennyi tészta. Ezt vékonyra nyújtottam, tartlette formákba fektettem, 175 fokos sütőben kb. 10-12 perc alatt készre sütöttem. Megkentem mindegyiket baracklekvárral és egy kevés cukros ricottával elkevert darált dióval, a tetejét pedig meglocsoltam a maradék csokoládéval. (Jobb lett, mint a zserbó, de pssszt! 😉
La fetta Gerbeaud in Ungheria viene preparato solitamente durante il periodo natalizio, pasquale o all’occasione di matrimoni. E’ uno dei pochi dolci di “alta pasticceria” che riuscì ad entrare nella cucina popolare fino a diventare conosciuto e preparato anche da moltissime cuoche casalinghe ungheresi. Proprio per questo motivo la ricetta base varia da casa a casa.
Il dolce prende il nome del famoso pasticcere di origine ginevrina, Emil Gerbeaud che arriva la prima volta in Ungheria all’invito di Henrik Kugler, proprietario originario dell’odierna Pasticceria Gerbeaud.
Gli ingredienti della versione del famoso dolce che vedete qui sotto, sono facilmente reperibili anche in Italia. L’unica cosa che vi chiedo è quello di non usare la miscela della panna e qualche goccia di limone al posto della panna acida! Se proprio non trovate nei supermercati la panna acida (o panna agra come avevo visto denominato questo prodotto non tanto tempo fa) adoperate la stessa quantità di creme fraiche oppure lo yogurt greco intero.
Mille grazie! 🙂
Fetta Gerbeaud
Ingredienti:
Per la pasta:
  • 500 g di farina
  • 250 g di burro
  • 60 g di zucchero
  • 15 g di lievito di birra
  • 3 cucchiai di panna acida (o creme fraiche o yogurt greco intero)
  • 2 tuorli d’uovo
  • un pizzico di sale
Per il ripieno:
  • 250 g di noci macinate
  • 150 g di zucchero
  • 500 g di marmellata di albicocca

Per la glassa:

  • 250 g di cioccolato fondente
    o una glassa preparata con
  • 20 g di cacao amaro in polvere
  • 140 g di zucchero
  • 50 g di burro
  1. Amalgamate bene la farina con il burro tagliato a pezzetti, aggiungete il sale, i tuorli e la panna acida precedentemente mescolata con il lievito di birra. Fate un impasto omogeneo, e lasciatelo riposare perc circa 30 minuti.
  2. Macinate le noci e mescolatele con lo zucchero.
  3. Dividete la pasta in quattro palline e stendetele allo spessore di circa 2 mm.
  4. In una teglia imburrata ed infarinata mettete uno strato di pasta, quindi spalmatela con un terzo della marmellata di albicocca e cospargetela con un terzo della miscela di noci e zucchero. Ripetete l’operazione ancora due volte, ricoprite tutto con uno strato di pasta e fate cuocere il dolce nel forno preriscaldato a 175 gradi per circa 40 minuti.
  5. Fate sciogliere il burro con lo zucchero e il cacao in polvere e quando il dolce si raffredda completamente, ricopritelo con questa glassa (o eventualmente potete preparare una glassa di cioccolato fondente di ottima qualità, come avevo fatto io ;-).
P.S.: Ho usato una teglia grande 24×24 cm, ma in generale se ne usa una un po’ più grande. Così della pasta avanzata ho preparato delle tartellette farcite con la marmellata di albicocche, miscela di ricotta, zucchero e noci tritati e infine ho “disegnato” qualche riga di cioccolato sulla superficie di ogni dolcetto.

Almás crostata vaníliakrémmel

Ismét egy egyszerű és gyors desszert leveles tésztából. (Itt egy korábbi verzió.)
Töröm a fejem, mikor is készült…kb. egy hónapja, amikor rábukkantam a pincében két árva almára. Azelőtt nem sokkal ettük kedvenc barátunk anyukájának az egészen hasonló fahéjas almás crostatáját, aminek a receptjét szégyen, vagy nem szégyen, elfelejtettem elkérni, mindenesetre nem borultam sírva az asztalra, kicsit gondolkodtam, átlapoztam az Enciklopédiát és már meg is született a recept. (Kicsit tartottam attól, hogy a vanília, a fahéj az alma és a sárgabarack túl sok lesz együtt, de végül a kicsit tömény fahéj-vanília ízt kitűnően egyensúyban tartotta a citromlével meglocsolt alma és a házi sárgabaracklekvár savassága. Azt hiszem, ez utóbbiból drága nagyanyóm kispórolta a cukrot…de ez most épp kapóra jött! Imádlak, nagyikám!)

Almás crostata vaníliakrémmel
Hozzávalók:
  • 1 lap mélyhűtött négyszöletes leveles tészta
  • 2 alma
  • 1 citrom leve és lereszelt héja

A krémhez:

  • 3 tojás sárgája
  • 75 g kristálycukor
  • 2,5 dl tej
  • fél vaníliarúd kikapart belseje
  • 1 kk. őrölt fahéj
  • 20 g liszt

A tetejére:

  • kissé savanykás, lehetőleg házi sárgabaracklekvár
  • 1-2 ek. nádcukor
  • 30 g vaj

A tejet a citrom lereszel héjával felforraltam, majd leszűrtem. A tojásokat a cukorral habosra kevertem, hozzáadtam a lisztet, a vanília kikapart belsejét, a fahéjat és a még meleg tejet, majd az egészet gőz fölött sűrűre főztem. (Bátrabbaknak „a gőzt” elhagyhatják 😉
Az almát vékonyan felszeleteltem, és meglocsoltam a citromlével.
A leveles tésztát egy vajazott-lisztezett, 24×24 cm-es tepsibe fektettem úgy, hogy minden oldalán hagytam egy kb. 1-2 cm magas peremet.
Itt-ott villával megszúrkáltam, rákentem a vaníliás-fahéjas krémet, a krémre pedig ráfektettem az almaszeleteket. Az almák közé a sárgabaracklekvárból kisebb kupacokat halmoztam, végül az egészet megszórtam a nádcukorral és az olvasztott vajjal.
200 fokra előmelegített sütőben kb. 30 percig sütöttem.

Aszalt szilvás-csokipöttyös-kakaós csiga

Diétám felemelő pillanatai közé tartozik az a heti egy nap, amikor valami olyan ételt készítek, aminek köze sincs a témához. Kellenek az efféle kitérők, másképp az agyamra megy az egész. Morcos vagyok, goromba, és elviselhetetlen. A “jutalom nap” eredményeként 2-3 napig ismét használhatóvá válok 🙂 A dőzsölés most vasárnapra esett. Valami nagyon csokis, nagyon kakaós (lehetőleg magyar, mert már nagyon honvágyam van) kelt tészta járt az eszemben.
Megvan, kakós csiga!
Nagyanyó felgráfol:
– “Háááát, kislyányom, kell bele liszt, kicsi vaj, egy fél élesztő, egy tojás, kicsi cukor, kicsi só, bedagasztod, amikor megkel, kinyújtod, megszórod kakaóval meg cukorral, felvágod és kisütöd.”
– “Ok, nagyi, de miből mennyi??? És meddig kel?? És meddig sütöd??”
– “Ó, csillagom, én csak szemre szoktam…” – és akkor elkezd találomra mindenféle összevissza mennyiségeket mondani :-)))
– “Jól van, nagyikám, köszönöm szépen. Imádlak, szeretlek. Pusziiii.”
Szóval maradunk a jó öreg gugli barátunknál, meg persze a kulináris napló-író konyhatündérkéknél. 😉 Gugli második javaslata a Macikonyhán található csigarecept. Nem is mentem tovább! Maciban 100%-osan megbízok! A tölteléket kicsit felturbóztam egy kevés aszalt szilvával meg csokoládépötyökkel (nem is tudom, mi ezeknek a csokipöttyöknek a magyar neve), a szárított élesztő helyett friss élesztőt használtam, kézzel dagasztottam, és mivel cudar egy idő volt odakinn, begyújtottam a sparheltbe és ott sütöttem meg. (Imádom a sparheltemet! Az egyetlen probléma az, hogy szerintem nagyobb konyhákhoz tervezték, ugyanis, elég rárakni 2-3 darab fát, az én -mondjuk kozepes nagyságú- konyhámban minimum 28 fok van. Izzadtunk tehát. Én is, és a csiga is.) Na, de jöjjön a recept:
Aszalt szilvás-csokipöttyös-kakaós csiga
Hozzávalók:
A tésztához:
  • 500 g liszt
  • 70 g puha vaj
  • 15 g élesztő
  • 3 dl tej
  • 1 tojássárgája
  • 4 ek. kristálycukor
  • 1 kk. só

A töltelékhez:

  • 1 fél bögre kristálycukor
  • 4 ek. cukrozatlan kakaópor
  • 100 g aszalt szilva apróra vágva
  • 50 g csokipötty (ha valaki megszánna a rendes magyar nevével, megköszönöm)
  • 150 ml tej
  • 2 ek vaj

A tészta hozzávalóit összegyúrtam, majd kelesztettem kb. egy óráig.

A töltelék hozzávalóit összekevertem.

A megkelt tésztát kinyújtottam (kicsit vékonyabbra a Macié, kb. 60 X 35-ös nagyságúra, de legközelebb vastagabb lesz :-), aztán rászórtam a már összekevert tölteléknek valót.

Hívtam Embert, hogy segítsen feltekerni. (Nagyon fontos ám, hogy jó szorosan tekerjük fel!!!)

Végül 2 cm vastag szeleteket vágtam belőle, nem túl szorosan sütőpapírral kibélelt tepsibe raktam őket, hagytam, hogy keldegéljenek még vagy 1/2 órát, és 200-250 fokos sütőben kb. 20 percig sütöttem.

Megj.: A sütő hőfoka itt ne legyen mérvadó! A sparhelt sütőjét egyrészt sokkal jobban fel kell fűteni, mint a normál sütőt, másrészt pedig nem is lehet úgy szabályozni a hőfokot, tehát álljon itt Maci utasítása is:175 fokon kb. 25-30 perc 😉

Zsidócseresznye vaníliás krémmel

Említettem már, hogy a múlt héten szomszédolni voltunk, és gyártottunk csokoládéba mártott zsidócseresznyét is főzött vaníliakrémmel. Nagyon mutatós desszert, szerintem a karácsonyi asztalon is megállja a helyét, és nem kell vele órákig pepecselni. Amikor postolni akartam a művet, eszembe jutott, hogy láttam már valakinél ezt a gyümölcsöt. Nem kellett sokáig keresgélni, Fűszeres Eszter volt az “elkövető”. A hozzászólók között viszont egy kedves biológus(?) lányka említi, hogy ő úgy tanulta, hogy a zsidócseresznye mérgező. Ezek után muszáj volt utánajárni a dolgoknak, mert hirtelen megijedtem attól, hogy a vállalkozó kedvű receptpróbálgató olvasók a zsidócseresznye kóstolgatása közben majd elkezdenek itt hullani nekem, mint a legyek. 🙂
Tehát az “igazság” a terebess.hu-ról:
Közönséges zsidócseresznye – Physalis alkekengi mintegy 30 faja leginkább Amerikában (hazánkban 1) terem. Levele hasítatlan, öblös, ritkán szárnyas hasábú, virága a levél tövéből fakad, lila, sárgás v. szennyes fehér; gyümölcse gömbölyű bogyó s az éréskor vele nagyobbodó, végre színesedő kehely rejti. A Physalis alkekengi L. többnyáréltű, bogyója cseresznye nagyságú. Vizelethajtóként ismeretes. Feltűnő – felfúvódott terméses csészéje skarlátpiros, belül a bogyó fényes piros, kedvelt szobadísz. Száraz erdőkben, cserjésekben, néha nitrogéndús ligetekben is megtalálható. A növény minden része, még az éretlen gyümölcse is mérgező!Perui földicseresznye – Physalis peruviana (= Physalis edulis) – ehető zsidócseresznye, ananászcseresznyeAz ehető földicseresznye legfeljebb 2 m magas, terebélyesen ágas, gyakran lilával futtatott, bordás szárú egyéves növény. Termése: sárga vagy világosbarna, gömbölyű, 1-2 cm nagyságú bogyó, amelyet a megmaradó, megérve szalmasárga, felfúvódott csésze vesz körül. A sima, vékony, szilárd, áttetsző héj alatt a bő levű, narancssárgás terméshúsban számos nagyon kicsi, lapos, sárga mag van. Az érett termés íze édes vagy édeskésen savanyú, zamatos. Felhasználása: a vitaminban gazdag bogyókat a csésze eltávolítása után a magokkal együtt nyersen fogyasztják, befőttnek, lekvárnak, zselének, chutneynak dolgozzák fel, vagy italokba teszik. A bogyó pudingok, gyümölcssaláták és jégkrémek nyersanyaga, vagy cukorral vagy mézzel párolva desszert. Az éretlen termések (és lampionszerű burka) mérgezők. Elterjedése: szubtrópusi növény, amely az Andokban honos, és világszerte termesztik a trópusokon és a szubtrópusokon. A fajt a meleg évszakban újabban Európában is termesztik. Termesztése és betakarítása: a viszonylag hűvös, fagymentes klímán, tápanyagban gazdag, homokos talajon tenyészik; mindenütt nevelhető, ahol a paradicsomtermesztés lehetséges; a trópusokon inkább a hegyvidékeken termesztik. Magról szaporítják, a vetés után 3-4 hónap múlva kezdődik az érés, és sok hétig tart, mikor is egy növény több mint 300 bogyót hozhat. 10°C-on teleltetve egész télen át folyamatosan érleli a gyümölcseit. Fejlődésének első periódusában vízigényes, gyümölcsérlelés idején azonban kevés vizet kíván. A terméseket a csészével együtt szedik és tárolják, száraz, hűvös helyen több hónapig eltarthatók.És persze a “tökeccerű” recept:
Csokoládéba mártott zsidócseresznye vaníliakrémmel
Hozzávalók:
A csokoládés zsidócseresznyéhez:
  • 200 g zsidócseresznye
  • 100 g keserű csokoládé
  • 25 g vaj

A krémhez:

  • 1 l tej
  • csipetnyi só
  • egy citrom héja
  • 8 tojássárgája
  • 1 rúd vanília
  • 200 g kristálycukor
  • 80 g liszt

Gőz fölött olvasszuk fel a csokoládét, adjuk hozzá a vajat, majd keverjük teljesen simára.

A zsidócseresznye száraz leveleit hajtsuk fel, (ne szakítsuk le!) a gyümölcsöt pedig félig mártsuk az olvasztott csokoládéba. Sütőpapíron hagyjuk megszáradni.

A tejet a citrom héjával, a csipetnyi sóval és a vanília kikapart belsejével forraljuk fel, és hagyjuk kihűlni. A tojássárgákat a cukorral verjük habosra, majd apránként szórjuk bele az átszitált lisztet. Szűrőn keresztül adjuk hozzá a vaníliás tejet, és folyamatos keverés mellett, nagyon alacsony lángon forraljuk addig, amíg a krém besűrűsödik.

Alchechengi al cioccolato con crema pasticciera alla vaniglia

Ingredienti:
Per gli alchechengi al cioccolato:
  • 200 g di alchechengi
  • 100 g di cioccolato fondente
  • 25 g di burro

Per la crema pasticciera:

  • 1 l di latte
  • la scorza di un limone
  • un pizzico di sale
  • 8 tuorli
  • un baccello di vaniglia
  • 200 g di zucchero
  • 80 g di farina
  1. Sciogliete il cioccolato a bagnomaria aggiungendo il burro. Aprite le foglie degli alchechengi e immergete la metà del frutto nel cioccolato. Appoggiate gli alchechengi su una carta da forno e lasciateli asciugarsi.
  2. Portate a bollore il latte con i granelli raschiati della vaniglia, la scorza di limone e il sale, e fatelo intiepidire.
  3. Montate in una casseruola i tuorli con lo zucchero. Unite poco alla volta la farina setacciata. Senza smettere di mescolare, unite il latte filtrato attraverso un colino, poi mettete ad addensare la crema a fuoco moderato per qualche minuto mescolando costantemente.
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!