Tavola in Piazza

Gombás-sajtos rakott krumpli

Gaba

2015. Nov. 10.

Hozzászólások (0)

No, hát nem is gondoltam volna, hogy ennek a rakott krumplinak ekkora sikere lesz. Olvasói nyomásra, íme a recept. (A fotó olyan, amilyen, de ez most ne legyen probléma.) Nekem most ajándékba kapott kézműves virslim volt, a tapasztalat pedig azt mutatja, hogy tényleg megéri minőségi példányokat beszerezni hozzá. Egyébként kivételes esetről van szó, a rakott krumpli nálam általában friss kolbásztöltelékből készül, ettől jobbat egyelőre még nem sikerült kitalálni.

Gombás-sajtos rakott krumpli

Hozzávalók 8 személyre:

1 kg burgonya

400 g laskagomba

400 g virsli

2 gerezd fokhagyma

6 db tojás

125 g mozzarella

4 tk. frissen reszelt parmezán

250 ml tejföl

100 ml tejszín

só

frissen őrölt fekete bors

frissen reszelt szerecsendió

extra szűz olívaolaj

rakott krumpli

A burgonyát megpucoljuk, sós vízben puhára főzzük, majd 2-3 mm vastagon felszeleteljük.

A tojásokat a burgonya főzővizében 8-9 percig főzzük, majd leszűrjük, hideg vízzel leöblítjük, és a héjukat lefejtjük,

A virslit karikára, a gombát a virslivel kb. megegyező nagyságú darabokra vágjuk. A fokhagymagerezdeket kés pengéjével kissé szétnyomjuk. A tejfölt, a tejszínnel, a parmezánnal, kevés sóval, őrölt feketeborssal és frissen reszelt szerecsendióval összekeverjük.

Egy serpenyőben 4 ek. olajat hevítünk, megpirítjuk benne a virslikarikákat, majd szűrőkanállal kivesszük, félretesszük. A laskagombát a serpenyőben maradt zsiradékhoz adjuk, és 15 perc alatt készre pároljuk.

A tojásokat felszeleteljük.

Tűzálló tál aljára előbb egy kevés gombát, majd virslit, utána egy réteg burgonyát, majd tojásszeleteket rakunk, és meglcsoljuk a sajtos-tejszínes-tejfölös keverékkel. A hozzávalókat addig rétegezzük, amíg el nem fogynak. A mozzarellát a rakott krumpli tetejére tépkedjük, és az egészet 180°C-ra előmelegített (légkeveréses) sütőben addig sütjük, amíg a tetején a sajt megpirul.

Hasonló bejegyzések:

Paprikás pogácsa, szendvics és lepény lenmaggal és szezámmaggal

Gaba

2011. Jun. 20.

Hozzászólások (0)

Múlt péntekre piadinát terveztem. Nem voltam megelégedve a múltkorival, nem lehetett ugyanis hajtogatni. Na, de kezdem az elején. Ott baltáztam el az egészet, hogy a legutóbbi nagybevásárlásnál nem vettem zsírt, nagy Rivignano városában pedig nem kapni minden sarkon…jobban mondva egyik sarkon sem kapni. No, hát nem tudom, mit vártam, hogy a jóisten majd megdob egy féldisznóval, vagy charterjáraton érkezik otthonról piros szalaggal átkötve a zsír, nem jött, én meg nem mentem tizenkét kilométert a legközelebbi “lelőhelyig”. (Bocs, Gabi, majd legközelebb…) Maradt egy szelet rántott hús előző napról meg egy kis capricciosa saláta, gondoltam Embernek a hagymaleves után bőven elég, én meg majd találok magamnak valami mást.
Közbejött egy bölcsis grill-buli is, és már majdnem kétségbeestem, mert nem tudtam eldönteni, hogy mit vigyek, ami magyaros, nem mindennapos, 100% homemade, gyerekek is megeszik, de a felnőtteknek is élmény, és nem utolsó sorban az olaszok is szeretik… Ekkor kopogott a homlokomon Hémangi szezámmagos kelt pogácsája, lólesz, lólesz, lelkendeztem, azonnal lestoppoltam, enyém, enyém!
Kicsit változtattam rajta, mert ez-az nem volt itthon – többek között annyi olaj sem, amennyi kellett volna, pedig higgyétek el, nem zsír elvonókúrán tartom a családot, ez most teljesen véletlenül egészen furcsán így jött össze. (Furcsa, mert nálam úgy működik, hogy ha már csak félig van a hűtő/kamra, pánikba esek, és azonnal rohanok vásárolni.) Szóval változott itt-ott a dolog, ennek ellenére egy nagyszerű, könnyen kezelhető tésztával dolgoztam, – már amennyi az én részemet illeti -a pogácsák kívül ropogósak, belül párna-puhák lettek, és annak ellenére, hogy a koraesti trópusi időjárás miatt félóra alatt olyanok lettek, mint a szivacs, mind egy szálig elfogytak.

A szilveszteri (igen, szilveszteri!) vacsorán biztos, hogy fogok ilyet készíteni. Kettévágom, az alját megkenem egy pötty tejföllel vagy krémsajttal, rá salame tipo ungherese négybe hajtva, radicchio (most rukola volt kéznél), a tetejével befedem, egy miniszendvics-átszúró pálcikára olajbogyót fűzök, és beledöföm a töltött pogácsába. Lólesz, lólesz ez is, már látom előre!

A piadinára visszatérve: nem hagyott békén egész délelőtt. Aztán gondoltam egyet, és a pogácsatészta maradékát összegyúrtam, vékonyra nyújtottam, az utolsó három csepp olívaolajammal megkent tepsire raktam, hagytam, hogy duplájára keljen, megkentem tejföl és sk. paradicsomszósz keverékével, ráraktam az utolsó négy szelet salame tipo ungheresét, egy apró befőttesüveg üveg alján kandikáló kb. 20 szem kapribogyót, ráreszeltem a két napja a hűtőben kallódó füstölt scamorza-véget, és 240 fokra előmelegített sütőben, a legfelső rácsra helyezve néhány perc alatt készre sütöttem.
(És még Ember kétkedő, sanda, majdhogynem lekicsinylő tekintete is elégedett, széles mosollyá szelídült miután megkóstolta. 😉

Tudtam én, hogy lólesz!

Paprikás pogácsa, szendvics és lepény lenmaggal és szezámmaggal
Hozzávalók: 2 krumpli (nálam ez most 179 g), 500 g liszt, 2 ek. lenmag, 2 ek. szezámmag, 15 g élesztő, 1 tk. cukor, 2 tk. só, 2 tk. pirospaprika, 80 ml extraszűz olívaolaj, 50 g olvasztott vaj (vagy 130 ml extraszűz olívaolaj), 250 ml langyos tej + egy kevés a pogácsák megkenéséhez

A krumplit meghámoztam, felkockáztam, sós vízben megfőztem, még melegen villával áttörtem, öntöttem hozzá egy kevés tejet, és csomómentesre kevertem.

A szezámmagot és a lenmagot száraz serpenyőben megpirítottam.
A langyos tejben elkevertem a cukrot és az élesztőt.
A lisztet dagasztógép táljába öntöttem, hozzáadtam a sót, a pirospaprikát, a megpirított magokat, az élesztős-cukros langyos tejet, a krumplis masszát, az olajat és a vajat, és hagytam, hogy a gép a tésztát szépen kidagassza. (Lágy lesz a tészta, de Hémangi szólt, hogy ilyennek kell lennie!) A tésztát lisztezett deszkára borítottam, cipót formálztam belőle, és konyharuhával letakarva szobahőmérsékleten a duplájára kelesztettem.
Amikor a tészat megkelt, kinyújtottam, először jobbról, balról, behajtottam a közepéig, aztán még egyszer félbe. Ezt háromszor megismételtem, majd az egészet kb. 1 cm vastagranyújtottam, berácsoztam, lisztezett pogácsaszaggatóval kiszaggattam. A pogácsákat sütőpapírral kibélelt tepsibe raktam, további kb. 15 percig kelni hagytam, mindegyik tetejét megkentem egy kevés tejjel, és 190 fokra előmelegített sütőben aranybarnára sütöttem.

Hasonló bejegyzések:

Crema di patate con cotechino - Burgonyakrémleves cotechinoval

Gaba

2011. Jan. 08.

Hozzászólások (0)

Még két gyors szilveszteri recept, aztán elég az ünneplésből; jöhetnek a tavaszváró, egyszerű, gyorsan elkészíthető, (könnyebb?) ételek.

A szilveszteri menü első fogása volt a következő burgonyakrémleves, amit megpróbáltam a lehető legegyszerűbben előállítani. A lényeg úgyis a cotechino volt! Otthon friss, belül omlós-puhára, kívül ropogósra sült májas hurkát raktam volna a tetejére. (Azért ha valaki Olaszországban jár, szaladjon be egy henteshez, és dobasson a hátizsákjába egy cotechinot! Számunkra viszonylag ismeretlen ízvilágot képez, érdemes megkóstolni!)
Burgonyakrémleves cotechinoval
Hozzávalók: 500 g burgonya, 1 kisebb fej fehérhagyma, 1 ág rozmaring, 1 cikk fokhagyma, 500 ml zöldség alaplé, extraszűz olívaolaj, 1/2 citrom leve, só, bors, 1 cotechino
A cotechinot nagyon alacsony lángon bő vízben legalább 2 órán keresztül főztem, leszűrtem, felkarikáztam (a belet természetesen leszedtem róla).
A hagymát apró kockára vágtam, egy kevés olívaolajon a rozmaringággal együtt megfonnyasztottam, a rozmaringot kidobtam, majd a hagymához adtam az áttört fokhagymát és a felkockázott burgonyát, az egészet felöntöttem a zöldség alaplével, és addig főztem, amíg a krumpli megpuhult. Ezután hozzáadtam a citromlevet, majd botmixerrel pürésítettem, vízzel még kicsit hígítottam, sóztam, és tányérokba szedtem. Mindegyik leves kapott egy cotechino karikát, egy-két tekerés feketeborsot, és egy csík extraszűz olívaolajat.

Hasonló bejegyzések:

Zöldfűszeres nyílkalmár kapribogyós-mustáros törtkrumplival

Gaba

2010. Jun. 15.

Hozzászólások (2)

Nyári, hűsítő, előre elkészíthető (sőt, készítendő), gyors, előétel vagy főétel és köret, (tésztára is), két légy, öööö pontosabban alap egy csapásra…ennyi. Ja, és finom!
Zöldfűszeres nyílkalmár
Hozzávalók: 600 g 10-12 cm-es nyílkalmár vagy tintahal, 1 póréhagyma, nagy csokor friss zöldfűszer (petrezselyemzöld, zellerlevél, koriander, kakukkfű), extraszűz olívaolaj, 1 gerezd fokhagyma, 1 dl száraz fehérbor, só, bors
A nyílkalmárokat megtisztítottam: fej belekkel együtt kihúz, belül alaposan kiöblít (nem lepődik meg, ha félog megrágott garnélafejet, vagy egyéb tengeri ingyombingyomot talál belül, a nyílkalmár ilyenekkel táplálkozik) külső, lilás-foltos hártya lehúz, átlátszó, vékony váz eltávolít, a fejrészből csápokat kivág, akit zavar, késsel a tapadókorongocskákat lekapirgál. Ennyi. 🙂
A póréhagymát vékonyan fekarikáztam, az olajon az áttört fokhagymával együtt megdinszteltem, hozzáadtam a felkarikázott nyílkalmárok testét és csápjait (tiszta horror!) felöntöttema fehérborral és nagy lángon kb. 3-4 percig főztem. Ekkor hozzáadtam az apróra vágott zöldfűszereket, kevés sót, borsot, és további 2-3 perc alatt az egészet készre főztem. Embernek szépiatintával festett tagliolinire, melegen, magamnak kapribogyós-mustáros törtkrumplival, hidegen tálaltam. Köret nélkül tökéletes nyári előételnek is!
Kapribogyós-mustáros törtkrumpli
Hozzávalók: 600 g krumpli, 1 póréhagyma, extraszűz olívaolaj, 1 gerezd fokhagyma, nagy csokor friss zöldfűszer (petrezselyemzöld, koriander, zellerlevél, kakukkfű), 2 ek. mustár, 2 ek. kapribogyó, néhány csepp balzsamkrém
A póréhagymát vékonyan felkarikáztam, és egy kevés olívaolajon az áttört fokhagymával együtt megdinszteltem. Hozzáadtam az apróra vágott zöldfűszereket, borsoztam, és kis lángon további két percig főztem.
A krumplit megtisztítottam, felkockáztam, sós vízben puhára főztem, leszűrtem, hozzáadtam az olajos-hagymás zöldfűszereket, a mustárt és a felaprítottt kapribogyót is. Az egészet (nem kímélve) összekevertem, majd villával kissé megnyomkodtam, hogy törtkrumpli kinézete legyen. Langyosan, néhány csepp balzsamkrémmel és a nyílkalmárokkal együtt tálaltam.

Hasonló bejegyzések:

Tiella barese - Krumpli, rizs, kékkagyló

Gaba

2010. Jan. 08.

Hozzászólások (5)

Aki pedig valami bonyolultabbra vágyik, íme egy fantasztikus egytálétel Olaszország talán legszebb vidékéről, Pugliából, pontosabban Bari városából. (Az eredeti recept szerint cserépedényben készül. Én féltettem az egyetlent, amim van -mármint attól, hogy átveszi a kagyló illatát- így egy sima tűzálló tálban készítettem, bár az íze így bizonyára meg sem közelíti az eredetiét.)

Tiella barese – Tiedd’ a la bares –
Patate, riso e cozze
Hozzávalók:
  • fejenként 1,5 marék rizs (Arboriot használtam)
  • 2 kg feketekagyló
  • 1 vöröshagyma
  • 4 nagy krumpli
  • 2 közepes cukkini (elhagyható)
  • 800 g hámozott paradicsom (Legutóbb 300 g hámozott paradicsomot, 200 g passzírozott paardicsomot és 300 g sk. kifejezetten halakhoz, tenger gyümölcseihez készített fokhagymás pardicsomot használtam; Ember szerint az utóbbi nagyon sokat dobott rajta. Recept lent.)
  • extraszűz olívaolaj
  • só (óvatosan, mert a kagyló is sós!)
  • frissen őrölt feketebors
  • 2 gerezd fokhagyma
  • egy csokor petreszelyemzöld
  • kb. 100 g pecorino romano
  • kb. 1 dl fehérbor

A kagylókat az itt leírt módon megtisztítom, és eredetileg még nyersen, késsel egyenként kinyitom mindegyiket. (Ez egy viszonylag nehéz művelet. Kevésbé bátrak, mint pl. én, egy serpenyőben kevés olajat hevítenek, rárakják a kagylókat, lefedik, majd megvárják, míg szépen kinyílnak maguktól. Ez Bariban szentségtörés, de most sokszáz kilométer választ el minket ettől a gyönyörű várostól, így nyugodtan nyitogathatjuk úgy a kagylókat, ahogy nekünk tetszik.)

A krumplikat nagyon vékonyra szeletelem (Ez fontos, máskülönben nem fő meg. Amikor először készítettem ezt az ételt, a krumplikat kb. 1 mm vékonyra szeleteltem, és a végén még így is kicsit roppanós maradt a krumpliréteg.)
A hagymát -és ha van, a cukkinit- felkarikázom, a petrezselymet és a fokhagymát apróra vágom, a sajtot lereszelem.

Egy tűzálló tál aljára egy kevés olívaolajat öntök, és a következő rétegeket rakom egymásra:
fokhagyma, paradicsom, hagyma, petrezselyemzöld, olívaolaj
krumpli, bors
sajt
fokhagyma, paradicsom, hagyma, petrezselyemzöld, olívaolaj
kagyló
rizs
sajt
fokhagyma, paradicsom, hagyma, petrezselyemzöld, olívaolaj
(cukkini)
krumpli, bors
sajt
fokhagyma, paradicsom, hagyma, petrezselyemzöld
Ezután az egészet meglocsolom a fehérborral, a kagylók alatt maardt lével (hacsak nem késsel nyitottam ki őket, mert akkor ugye lé nincs) és egy kevés olívaolajjal, majd annyi vizet öntök rá, hogy ellepje.
220 fokra előmelegített sütőben alufóliával lefedve 35 percig, majd a fóliát levéve még 10 percig sütöm, végül a sütőből kivéve még 30 percig állni hagyom, csak ezután tálalom.

Fokhagymás paradicsom halakhoz, tenger gyümölcseihez télre, amikor fú a hó és hideg van és nincs friss, illatos paradicsom
Hozzávalók:
  • paradicsom (olyan fajtát válasszunk, amelynek kevés a leve/magja, és vastag a húsa)
  • minden kg paradicsomhoz 1 tk. só és 1 gerezd fokhagyma
  • (4-5 kg alatt nem nagyon érdemes nekikezdeni, mert igen kevés lesz belőle)
A paradicsomot megmosom, nagyobb darabokra vágom, majd a megtisztított fokhagymagerezdekkel és a sóval együtt kb. egy órán keresztül folyamatosan kevergetve főzöm, közben egy merőkanállal gyakran leszedem a paradicsomok tetejére kiülő levet (nem kell megijedni, rengeteg lesz).
A visszamaradt paradicsompépet héjastól, fokhagymástól együtt paradicsompasszírozón keresztül átpasszírozom, alaposan megtisztított üvegekbe töltöm, az üvegeket lezárom, és minimum 20 percig dunsztolom. (Én mindent nedves dunsztban csírátlanítok.)
Olaszul a dunsztolás bagnomaria vagyis Máriafürdő. Szép, ugye? Erről jutott eszembe, hogy mondtam egyszer az egyik ismerősömnek, hogy magyarul a natura morta -szó szerinti fordításban holt természet- csendélet, amire ő azt mondta, hogy ez olyan szép.
A paradicsomra visszatérve…az idén összesen hatféle paradicsomszószt készítettem, de ez a legegyszerűbb, fokhagymás verzió mindent visz! Olyan az íze, mintha friss paradicsom lenne.

Hasonló bejegyzések:

VKF! XXVI. Nyári előételek 2. Polipsaláta krumplival és brokkolival

Gaba

2009. Jul. 09.

Hozzászólások (4)

Polipsaláta krumplival és brokkolival


Hozzávalók:
  • 1 kb. 800 g-os polip
  • 3-4 közepes nagyságú krumpli
  • 200 g brokkoli
  • 1 zellerszár
  • 1 sárgarépa
  • 1 közepes fej hagyma
  • 1 ek. vörösborecet
  • 1 csokor petrezselyemzöld
  • 1 babérlevél
  • 1 és 1/2 citrom
  • kiváló minőségű extraszűz olívaolaj
  • só
  • frissen őrölt feketebors
Az itt leírt módon tisztítsuk meg a polipot.
Egy fazékban forraljunk vizet egy kevés sóval, dobjuk bele a babérlevelet, a sárgarépát, a zellert. Amikor a víz forr, merítsük bele a polipot kétszer-háromszor majd főzzük kb. 1 órán keresztül és hagyjuk a főzővízben kihűlni. (Általában 30 perc főzési időt szoktak számolni 3-400 g polipra.)
A hagymát vágjuk apró kockára és egy kevés olívaolajon dinszteljük meg, majd adjuk hozzá a felaprított petrezselyemzöldet, és pirítsuk nem több, mint 1-1,5 percig.
A krumplit hámozzuk meg, kockázzuk fel, és sós vízben főzzük puhára. (Ha kiflikrumplival dolgozunk, akkor főzzük meg héjastól, majd hámozzuk meg, és vágjuk karikára.)
A megmosott, rózsáira szedett brokkolit szintén sós vízben főzzük roppanósra.
Amikor a polip teljesen kihűlt, vegyük ki a vízből, húzzuk le a bőrét (a lábain lévő tapadókorongok környékén akár rajta is hagyhatjuk), vágjuk kisebb darabokra, adjuk hozzá a brokkolit, a krumplit, és a petrezselymes hagymát. Ezután sózzuk, borsozzuk, locsoljuk meg a citromlével és a vörösborecettel, és óvatosan, hogy a zöldségeket össze ne törjük, keverjük össze az egészet. Langyosan tálaljuk!

Hasonló bejegyzések:

Spárgakrémleves

Gaba

2009. May. 14.

Hozzászólások (2)

A spárgánál maradva… Gondolom mindenkinek megvan a saját, jól bevált spárgakrémleves receptje. Az enyémben sincs semmi különös, csak egy tipp miatt kerül most a blogba: szórjunk a tetejére vékonyra vágott pármai sonkát és egy kevés reszelt, főtt tojást (vagy csak a sárgáját)! Nyammm…

Spárgakrémleves
Hozzávalók:
  • 1 kg fehér spárga
  • 2 közepes krumpli
  • ízlés szerint tárkonyecet
  • zöldség alaplé
  • só
  • frissen őrölt feketebors
  • 2 főtt tojás
  • 2 szelet nyers pármai sonka


A spárgákat és a krumplit meghámozom, felkockázom, és annyi zöldség alaplében amennyi éppen ellepi, puhára főzöm. Adok hozzá egy kevés tárkonyecetet, megszórom fehér borssal, ha szükséges, sózom, és az egészet összeturmixolom. Tálalásnál csíkokra vágott pármai sonkával és reszelt, főtt tojással szórom meg.
Nincs mit tenni, mostanában rákattantam az ennyire egyszerű receptekre!

Hasonló bejegyzések:

Frico

Gaba

2009. Jan. 16.

Hozzászólások (0)

A frico tradícionális friulán (carniai) étel.
Tulajdonképpen nem más, mint sült sajt.
Eredetileg különböző érlelésű sajtmaradékokból készült és ünnepnapokon fogyasztották, friss vagy sült polentával.
Két változata létezik, az egyik a “frico tenar” vagyis a “lágy frico”, ami hagyma, krumpli, vaj, só, esetleg póréhagyma és speck hozzáadásával készül, és úgy néz ki, mint a rösti; a másik a “frico friabile” vagyis az “omlós frico”, 🙂 amihez csak sajtot használnak. Ez utóbbiból – egészen vékonyan készítve – aranyos kis kosárkákat formázhatunk, amibe kedvünk szerint pakolhatunk bármit. Ünnepi előételnek kitűnő! (Ha jól emlékszem, a Szakácsok könyve is említi.)
No, de én most nem ezt a változatot készítettem, hanem az elsőt, a rusztikusat, hagymával és krumplival.
Második fogás volt, de polentát már nem főztem hozzá, anélkül is nagyon laktató.

Frico tenar cu lis patatis

Hozzávalók:
  • 5 közepes krumpli
  • 400 g Latteria vagy Montasio (vagy mindkettő; én kb. 100 g friss Latteriát és 300 g 3 hónapos Montasiot használtam)
  • 1 fej vöröshagyma
  • 2 ek. olívaolaj vagy 1 ek. vaj
  • só
  • bors

Egy serpenyőben felhevítjük a vajat/olajat, majd mepirítjuk benne a vékony karikára vágott hagymát. Hozzáadjuk a nagylyukú reszelőn lereszelt (vagy nagyon apróra vágott) krumplit, sózzuk, bprsozzuk, és folyamatosan kevergetve kb. 20 percig sütjük. (Ha úgy látjuk, hogy a krumpli túl gyorsan pirul, adjunk hozzá egy kevés vizet.)Ezután a hagymás krumplit megszórjuk a durvára reszelt sajttal, és az egészet alaposan összekeverjük. Innen már csak türelem és erős csukló szükségeltetik a tökéletes kivitelezéshez: még kb. 20 percig folyamatosan (kívülről befelé) keverve a fricot aranybarnára sütjük. Megéri a fáradságot, mert nagyon nagyon finom!

Hasonló bejegyzések:

Pasta e fasoi - Bableves tésztával

Gaba

2009. Jan. 16.

Hozzászólások (0)

Na, ha már így belemerültem a tömény ételek sorába, a pasta e fagiolit (vagy ahogy errefelé hívják “pasta e fasoi“) nem hagyhatom ki.

Ezt a levest gyakorlatilag Olaszország minden részén ismerik, és a hozzávalók is majdnem mindenhol ugyanazok. Végre! Micsoda összetartás! 😉

Pasta e fagioli
Hozzávalók:
  • 200 g szárazbab (lehetőség szerint Borlotti)
  • 1 sárgarépa
  • 1 zellerszár
  • 2 gerezd fokhagyma
  • 100 g húsos szalonna (otthonról hoztam bele finom füstöltet 😉
  • 2 közepes krumpli
  • 1 ágacska rozmaring
  • 2 babérlevél
  • só
  • frissen őrölt bors
  • 80 g bucatini tészta (hosszú cső)
  • a leves tetejére egy kevés érlelt Latteria sajt és 1 tk. olívaolaj

A babot este langyos vízbe beáztatjuk, másnap a babérlevelekkel együtt puhára főzzük (nem kell sózni!). Ezalatt a szalonnát felszeleteljük, a zsírját kisütjük, a pörcöt félretesszük, majd a visszamaradt zsíron megpirítjuk az apró kockára vágott hagymát és a fokhagymanyomón áttört fokhagymát. Hozzáadjuk a felkockázott sárgarépát, zellerszárat és a krumplit, felöntjük vízzel, majd az egészet addig főzzük, míg a zöldségek megpuhulnak.

A babot leszűrjük, a felét a zöldségekhez adjuk, még kb. 10 percig együtt főzzük, majd botmixerrel pépesítjük.

Hozzáadjuk a leszűrt bab másik felét, fűszerezzük, beledobjuk a rozmaringágat, és felforraljuk.

A bucatinit 2-3 cm-es csíkokra tördeljük (de használhatunk akár más tésztát is; ha jól emlékszem, a legtöbb helyen spagettit tördelnek bele), a levesbe dobjuk, és kicsit roppanósra főzzük. (Mondjuk olyan “molto, molto al dentére”, ugyanis később a tészta még puhul a levesben.)

Tálalásnál a levest megszórjuk egy kevés durvára reszelt Latteriával, és meglocsoljuk egy evőkanálnyi olívaolajjal.

(Venetoi származású anyósom mesélte, hogy náluk sertésbőrrel készült ez a leves. Jövőre mindenképp kipróbálom!)

Hasonló bejegyzések:

Gaba

2008. Nov. 25.

Hozzászólások (9)

Zöldfűszeres tengeri sügér vele sült krumplikockákkal

Két halam volt a múltkor, és mivel az elején nem bíztam a sóköpenyes megoldásban, gondoltam, a biztonság kedvéért a két halat kétféleképpen készítem el, nehogy a végén éhen maradjunk. Itt sem törekedtem bonyolult dolgokra: a halat megtisztítottam, sóztam, borsoztam, ugyanúgy zöldfűszereket gyömöszöltem a hasába, (zsálya, rozmaring, petrezselyemzöld, bazslikom, édeskömény levél stb.) meglocsoltam egy kevés citromlével, rápakoltam két-három citromkarikát, majd az egészet apró kockára vágott, sóval, borssal ízesített krumpliágyra helyeztem.

180 fokos sütőben, alufóliával lefedve sütöttem kb. 25 percig, majd egy szinttel feljebb raktam a tepsit, a sütőt a grill programra, a hőmérsékletet 200 fokra állíottam, és így sütöttem/pirítottam még kb. 15 percig. (Ez is nagyon finom lett, de még így is a sóköpenyes változat viszi a pálmát!)

Hasonló bejegyzések:

« Régebbi bejegyzések
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!