Khm, khm, tadááááááááám, és parárááááááááám, ezennel pótolom az elmaradt kördések megválaszolását.
Palócprovence kérdezett a függőségeimről. Íme:
-
a férjem – nélküle az egész világ nem ér semmit 🙂
-
a családom – főleg mióta ilyen messze lakunk fáj nagyon, hogy csak ritkán lehetek velük 🙁
-
a napfény és ezzel együtt a meleg – ritka az a lény e Földön, aki úgy tud fázni mint én, s amikor a hőmérő 26 fok körüli hőmérsékletet mutat a nappaliban, Ember gyakran elküld melegebb éghajlatra 🙂
-
ízek, illatok – egy életre megőrzöm őket, és sokszor kísérletezek a reprodukción, bár a tapasztalat azt mondja, hogy kétszer ugyanazt az ízt nem vagyok képes elővarázsolni
-
főzés – no comment
Lilahangya arról kérdezett, hogy mik voltak számomra 2008 legemlékezetesebb eseményei. Huh, ez nem könnyű. 2008 életem legszörnyűbb meglepetéseit, legnagyobb próbáit elémállító rémisztő gaz képében kísért még a mai napig is. Nem könnyű róla beszélni, és nem is idevaló, tehát próbálok a memóriámban a jó dolgokra koncentrálni, annak ellenére, hogy azok a randa dolgok „legemlékezetesebb szempontból” jóval túlszárnyaltak minden egyebet.
Tehát a legemlékezetesebb jók:
-
amikor anyukám azt mondta, hogy eljönnek hozzánk néhány napra
-
amikor a barátnőm a férjével és a két pici lányával itt nyaraltak, s hazainduláskor óriási ajándékot kaptunk tőlük
-
amikor Ember végérvényesen döntött a munkahelyváltásról
-
amikor tavasszal egy egész hónapot töltöttünk Magyarországon
és végül -
amikor megértettem, hogy itt a helyem.
Ezek az élmények mind megríkattak.
Lehet, hogy nem leszek most túl népszerű, de fogalmam sincs, hogy kinél nem jártak még ezek a kérdések. Ha valakinek van kedve válaszolni, én szívesen átadom a stafétát…
Ó, de! Mégis eszembe jutott! Ha jól emlékszem az Erdőben még nem jártak ezek a kördések (vagy ha igen, akkor bocs, lányok, tényleg naon le vagyok maradva).
Maradt még a barátos díj, amit Citromfűtől és Palócprovencetől is megkaptam. Köszönöm szépen! Nagyon kedves gesztus volt tőletek! Aranyak vagytok!
A díj célja, hogy a netes baráti kapcsolatok ápolása:
“Ezek a blogok szerfelett bájosak, a blog íróknak az a céljuk, hogy barátok és barátságosak legyenek. Reményeink szerint ezen díj átadásakor több barátság keletkezik, a barátság elterjed, és több figyelmet kap a blogger. Amikor továbbadod, kérlek vedd figyelembe ezen elveket. Válassz nyolc embert.”
No, ha nem baj, kicsit többet választok. 😉
Azt hiszem, minden blogger legjobb barátja az olvasóközönsége. (Ők az elsők. Akik írnak is, megérdemlik a csillagot is az ötös mellé, hiszem írjanak jót vagy rosszat, a blogtulajdonosnak nagyon fontosak a visszajelzések. 😉
Küldöm tehát a díjat a Piazza-Piazza blog minden egyes olvasójának!
1. Matthew Pearl: Dante kör (sokadszorra olvastam, és sokadszorra is imádom) 
2. Michelle Kennedy: Nekem bejött – 1001 jó tanács kismamáknak (nekem nem) 
3. Anthony De Mello: Messaggio per un’aquila che si crede un pollo (jelentem, még mindig „pollo” kategóriába tartozom – vagy legalábbis azt hiszem :-)))) 
4. Muriel Barbery: Estasi culinarie (a 
5. Manuela Quaglia: Non ci credo alle streghe, però…! (Egy friulán etnográfus hölgy carniai kutatásainak összegzése…a boszorkányokról! 😉 Utoljára a szakdolgozatom írásakor olvastam hasonló témájú könyvet, és repkedtem az örömtől, amikor a rivignanoi mindenszenteki nagyvásáron rábukkantam erre a gyöngyszemre!) 
Legutóbbi hozzászólások