Tavola in Piazza

Tiella barese - Krumpli, rizs, kékkagyló

Gaba

2010. Jan. 08.

Hozzászólások (5)

Aki pedig valami bonyolultabbra vágyik, íme egy fantasztikus egytálétel Olaszország talán legszebb vidékéről, Pugliából, pontosabban Bari városából. (Az eredeti recept szerint cserépedényben készül. Én féltettem az egyetlent, amim van -mármint attól, hogy átveszi a kagyló illatát- így egy sima tűzálló tálban készítettem, bár az íze így bizonyára meg sem közelíti az eredetiét.)

Tiella barese – Tiedd’ a la bares –
Patate, riso e cozze
Hozzávalók:
  • fejenként 1,5 marék rizs (Arboriot használtam)
  • 2 kg feketekagyló
  • 1 vöröshagyma
  • 4 nagy krumpli
  • 2 közepes cukkini (elhagyható)
  • 800 g hámozott paradicsom (Legutóbb 300 g hámozott paradicsomot, 200 g passzírozott paardicsomot és 300 g sk. kifejezetten halakhoz, tenger gyümölcseihez készített fokhagymás pardicsomot használtam; Ember szerint az utóbbi nagyon sokat dobott rajta. Recept lent.)
  • extraszűz olívaolaj
  • só (óvatosan, mert a kagyló is sós!)
  • frissen őrölt feketebors
  • 2 gerezd fokhagyma
  • egy csokor petreszelyemzöld
  • kb. 100 g pecorino romano
  • kb. 1 dl fehérbor

A kagylókat az itt leírt módon megtisztítom, és eredetileg még nyersen, késsel egyenként kinyitom mindegyiket. (Ez egy viszonylag nehéz művelet. Kevésbé bátrak, mint pl. én, egy serpenyőben kevés olajat hevítenek, rárakják a kagylókat, lefedik, majd megvárják, míg szépen kinyílnak maguktól. Ez Bariban szentségtörés, de most sokszáz kilométer választ el minket ettől a gyönyörű várostól, így nyugodtan nyitogathatjuk úgy a kagylókat, ahogy nekünk tetszik.)

A krumplikat nagyon vékonyra szeletelem (Ez fontos, máskülönben nem fő meg. Amikor először készítettem ezt az ételt, a krumplikat kb. 1 mm vékonyra szeleteltem, és a végén még így is kicsit roppanós maradt a krumpliréteg.)
A hagymát -és ha van, a cukkinit- felkarikázom, a petrezselymet és a fokhagymát apróra vágom, a sajtot lereszelem.

Egy tűzálló tál aljára egy kevés olívaolajat öntök, és a következő rétegeket rakom egymásra:
fokhagyma, paradicsom, hagyma, petrezselyemzöld, olívaolaj
krumpli, bors
sajt
fokhagyma, paradicsom, hagyma, petrezselyemzöld, olívaolaj
kagyló
rizs
sajt
fokhagyma, paradicsom, hagyma, petrezselyemzöld, olívaolaj
(cukkini)
krumpli, bors
sajt
fokhagyma, paradicsom, hagyma, petrezselyemzöld
Ezután az egészet meglocsolom a fehérborral, a kagylók alatt maardt lével (hacsak nem késsel nyitottam ki őket, mert akkor ugye lé nincs) és egy kevés olívaolajjal, majd annyi vizet öntök rá, hogy ellepje.
220 fokra előmelegített sütőben alufóliával lefedve 35 percig, majd a fóliát levéve még 10 percig sütöm, végül a sütőből kivéve még 30 percig állni hagyom, csak ezután tálalom.

Fokhagymás paradicsom halakhoz, tenger gyümölcseihez télre, amikor fú a hó és hideg van és nincs friss, illatos paradicsom
Hozzávalók:
  • paradicsom (olyan fajtát válasszunk, amelynek kevés a leve/magja, és vastag a húsa)
  • minden kg paradicsomhoz 1 tk. só és 1 gerezd fokhagyma
  • (4-5 kg alatt nem nagyon érdemes nekikezdeni, mert igen kevés lesz belőle)
A paradicsomot megmosom, nagyobb darabokra vágom, majd a megtisztított fokhagymagerezdekkel és a sóval együtt kb. egy órán keresztül folyamatosan kevergetve főzöm, közben egy merőkanállal gyakran leszedem a paradicsomok tetejére kiülő levet (nem kell megijedni, rengeteg lesz).
A visszamaradt paradicsompépet héjastól, fokhagymástól együtt paradicsompasszírozón keresztül átpasszírozom, alaposan megtisztított üvegekbe töltöm, az üvegeket lezárom, és minimum 20 percig dunsztolom. (Én mindent nedves dunsztban csírátlanítok.)
Olaszul a dunsztolás bagnomaria vagyis Máriafürdő. Szép, ugye? Erről jutott eszembe, hogy mondtam egyszer az egyik ismerősömnek, hogy magyarul a natura morta -szó szerinti fordításban holt természet- csendélet, amire ő azt mondta, hogy ez olyan szép.
A paradicsomra visszatérve…az idén összesen hatféle paradicsomszószt készítettem, de ez a legegyszerűbb, fokhagymás verzió mindent visz! Olyan az íze, mintha friss paradicsom lenne.

Hasonló bejegyzések:

'mpepata di cozze

Gaba

2010. Jan. 08.

Hozzászólások (0)

A blogban a regionális olasz konyha ételeit gyarapítandó, jöjjön néhány tengeri bogyós recept.
Kezdem a legegyszerűbbel, egy tradicionális nápolyi (elő)étellel, amely ma már szinte egész Itáliában elterjedt, elsősorban ünnepekkor, nagyobb családi összejöveteleken fogyasztják. (Majd ha öreg leszek, és nekem is lesz naaaaagy-naaaagy olasz családom, veszek egy óriási serpenyőt, és abban fogom készíeni.)

Borsos kékkagyló

Hozzávalók:
  • 2 kg kékkagyló
  • 3 gerezd fokhagyma
  • 1 dl extraszűz olívaolaj
  • 1 dl száraz fehérbor
  • frissen őrölt feketebors
  • egy csokor petrezselyemzöld
  • 5-6 levél friss oregánó (vagy 2 tk. szárított)
  • frissen őrölt feketebors
  • néhány szelet pirítós
A kékkagylókat alaposan megtisztítom (ez a legádázabb művelet az egészben, itt írtam arról, hogy hogyan takarísuk meg a kagylókat).
Egy serpenyőben felhevítem az olajat, enyhén megpirítom rajta a késsel szétnyomott fokhagymagerezdeket, majd hozzáadom a kagylókat, és lefedve addig főzöm, amíg kinyílnak (amelyik nem nyílik ki, ki kell dobni!). Ezután a fedőt leveszem, a kagylókra öntöm a bort, majd az egészet megszórom az apróra vágott petrezselyemzölddel és az oregánóval, végül pedig jó sok borsot tekerek rá. Ezután már csak 1-2 percig főzöm, és azonnal tálalom. (A kagylók alatt maradt boros-borsos-fűszeres levet a piríóssal kötelező kitunkolni!.)

Hasonló bejegyzések:

Rizottó kékkagylóval és vénuszkagylóval

Gaba

2009. Mar. 12.

Hozzászólások (4)

Íme tehát a saját gyűjtésű kagylókból készült rizottó.
Ember azt mondta, hogy „è da Ferarùt”! (A Ferarùt Friuli egyik legjobb, elsősorban halételekre specializálódott étterme. Itt található Rivignanoban.) Jesszusklarinét, ilyen bókot még senkitől sem kaptam! 🙂
Menet közben, azt hiszem, rájöttem, hogy miért lett olyan finom ez a rizottó. Közvetlenül a bibionei világítótorony mellett folyik bele a tengerbe a Tagliamento folyó, így a környéken éldegélő kagylóknak nincs az a penetráns halszaguk/ízük, és a belőlük készült ételek is teljesen más ízt kapnak. (A tészta egyébként, valószínűleg épp emiatt, túl „delicata”-ra sikeredett, ellenben a rizottóval csodát művelt!)
Rizottó kékkagylóval és vénuszkagylóval
Hozzávalók 2 személyre:

  • 2 kávéscsésze rizottóhoz való rizs (Carnarolit használtam)
  • 300 g kékkagyló
  • kb. 15 db vénuszkagyló (sajnos csak ennyit sikerült összegyűjteni)
  • extraszűz olívaolaj
  • 2 tk. vaj
  • 1 csokor petrezselyemzöld
  • 3 gerezd fokhagyma
  • 1 kisebb vöröshagyma
  • 1 dl száraz fehérbor
  • 4 db Picadilly paradicsom
  • fehérbors
  • szükség szerint só


A kagylókat többször váltott vízben alaposan átmosom, ha van rá idő, néhány órán keresztül sós vízben állni hagyom. A kékkagylókat egy kefével megtisztítom, majd egy csipesszel kitépem a hátukon lévő ún. „szakállat”.
Egy serpenyőben olajat hevítek, rádobok 2 gerezd, kissé szétnyomott fokhagymát, majd hozzáadom a kagylókat. A serpenyőt lefedem, megvárom amíg a kagylók kinyílnak, (amelyik nem nyílik ki, ki kell dobni!) egyenként kiszedegetem mindet, végül az alatta keletkezett levet egy gézlapon keresztül átszűröm, és felforralom.
1 tk vajat és egy kevés olívaolajat egy kisebb lábasban felhevítek, hozzáadom az apró kockára vágott vöröshagymát és az áttört fokhagymát. Fehéredésigpárolom, belekeverem a rizst és addig pirítom, míg az egész enyhén sárgás színt kap.
Felöntöm a fehérborral, megvárom amíg szinte teljesen elpárolog, majd folyamatosan kevergetve az előzőleg leszűrt forró lével locsolgatom mindaddig amíg a rizs „al denté”-re puhul. (Ha a lé kevésnek bizonyulna, adhatunk hozzá halalaplevet vagy vizet is. Az a fontos, hogy a rizshez adott folyadék mindig forró legyen!)
Amikor a rizs megpuhult, hozzáadom a felaprított petrezselyemzöldet, a héjastól apró kockára vágott Picadilly paradicsomot, (nem kell megijedni, nem fognak paradicsomhéjak úszkálni a rizottóban, a „PP” nem az a szétfővős fajta ;-), a maradék 1 tk. vajat, a kagylóhéjból kiszedegetett kékkagylókat és a vénuszkagylókat is. Ez utóbbit hagyhatjuk a héjukban is. (Jééééé, mennyi héj!)
Az egészet óvatosan összekeverjük, adunk hozzá egy kevés őrölt fehérborsot, ha szükséges sót, 1-2 percig forraljuk, és azonnal tálaljuk.

Hasonló bejegyzések:

(Majdnem) minden napra egy tészta Nr 34 - Kékkagylós-paradicsomos spagetti

Gaba

2009. Mar. 12.

Hozzászólások (2)

Előhalásztam a naptáramat: január 11-én voltunk ismét a bibionei világítótoronynál kutyát fárasztani és kagylót gyűjteni.
Előre megnéztem, mikor van apály, és a kirándulást akkorra időzítettük. Vénuszkagyló nem sok volt (mint utóbb kiderült, nem csak az apályra, hanem a holdfázisokra is oda kell figyelni, és ha jól emlékszem, újholdkor „lecsapni” a bestákra) ellenben a parton, a hatalmas köveken rengeteg kékkagylót találtunk. Természetesen a kövek víz alatti részéről szedtük le a kagylókat.
Csudajól szórakoztunk, és bár kezünk-lábunk csonttá fagyott, otthon a sparhelt melege, egy pohár Tocai, no meg az utána készült rizottó kárpótolt minket mindenért. Azt hiszem, ez volt életem legfinomabb rizottója!
Másnap még egy kékkagylós spagettire és egy adag csőben sült kékkagylóra is futotta a begyűjtött kagylómennyiségből.

Kékkagylós-paradicsomos spagetti

Hozzávalók:

  • 1 kg kékkagyló
  • 1 kis fej hagyma
  • 2 gerezd fokhagyma
  • 0,5 dl száraz fehérbor
  • 5 közepes paradicsom
  • egy csokor petrezselyemzöld
  • néhány levél friss bazsalikom
  • extraszűz olívaolaj
  • só
  • frissen őrölt bors
A kagylókat folyó vízben egy kefével megtisztítjuk, majd egy csipesszel (vagy egyszerűen a mutató- és a hüvelykujjunkkal) kitépjük a hátukon lévő ún. „szakállat”. A kagyló ezzel a szösszel kapaszkodik a tengerben lévő kövekhez.
A hagymát és egy gerezd fokhagymát nagyon apróra vágjuk, az olajon megpirítjuk, majd felöntjük a fehérborral. Hozzáadjuk a leforrázott, héjuktól megtisztított és felkockázott paradicsomokat és néhány bazsalikomlevelet, majd megszórjuk némi frissen őrölt borssal, és közepes lángon kb. 15 percig főzzük.
Ezalatt a megtisztított kagylókat egy serpenyőbe rakjuk, meglocsoljuk egy kevés olívaolajjal, hozzáadunk egy gerezd fokhagymát, az apróra vágott petrezselymet, és fedő alatt az egészet addig pároljuk, míg a kagylók kinyílnak. (Amelyik nem nyílik ki, ki kell dobni!)
A kagylók alatt keletkezett levet átszűrjük, hozzáadjuk a paradicsomos mártáshoz, és addig főzzük, míg a kellő mártás sűrűséget el nem érte. Ekkor óvatosan összeforgatjuk a kinyílt kagylókkal, és a frissen kifőzött spagettivel tálaljuk.

Hasonló bejegyzések:

Két férfi a konyhámban - 3. rész

Gaba

2008. Sep. 23.

Hozzászólások (0)

Linguine allo scoglio
Hozzávalók:

  • 320 g linguine
  • 500 g kékkagyló
  • 500 g vénuszkagyló
  • citromlé
  • 12 királyrák
  • 150 g hámozott, darabolt paradicsom
  • 150 g koktélparadicsom
  • 1 kis fej vöröshagyma
  • száraz fehérbor
  • 3 gerezd fokhagyma
  • extra szűz olívaolaj
  • csípőspaprika
  • petrezselyemzöld
  • só (általában nem szükséges, mert már a tenger gyümölcsei is elég sósak)

A főzés elkezdése előtt néhány órával a kétfajta kagylót rakjuk külön-külön egy-egy tálba, szórjuk meg nagyszemű sóval, és csöpögtessünk rá egy kevés citromlevet. Ez azért szükséges, hogy a kagylók kitisztuljanak. A vizet legalább háromszor cseréljük le, ügyelve arra, hogy a tál alján lerakódott homokot mindenképp távolítsuk el. (Én a három vízcsere előtt/közben/után néhányszor folyóvízben is át szoktam mosni az egészet.) Mindezek után a kékkagylót az itt leírt módon tisztítsuk meg.
Egy nagy serpenyőben hevítsünk fel egy kevés olajat, pirítsunk meg rajta 2 cikk nagyon apróra vágott (vagy fokhagymanyomón áttört) fokhagymát, majd adjuk hozzá a kékkagylót, locsoljuk meg egy kevés száraz fehérborral, és fedő alatt pároljuk mindaddig, míg a kagylók ki nem nyílnak. (Amelyik nem nyílik ki, ki kell dobni!) Ugyanezzel az eljárással készítsük elő a vénuszkagylót is, majd mindkettőt tartsuk melegen – ja, és eszegessünk belőle nyugodtan 😉 A megmaradt levet szűrjük le és tegyük félre.
Egy másik serpenyőben egy kevés olajon dinsztejük meg az apróra vágott hagymát és a fokhagymát. Adjuk hozzá a levet, amiben a kagylók kinyíltak, a hámozott, darabolt paradicsomot, a félbe vágott koktélparadicsomot és a csípőspaprikát majd nagy lángon főzzük néhány percig.
A királyrák hasát a fejétől a farkáig egy éles késsel vágjuk be 1-2 mm mélyen, majd vigyázva, hogy el ne törjenek rakjuk bele egyenként a paradicsomszószba. Szórjuk meg az apróra vágott petrezselyemzölddel, fedjük le, és kis lángon főzzük kb. 5-7 percig. Ezután nem marad más hátra, mint hozzáadni az addig melegen tartott kagylókat és az egészet nagyon óvatosan összekeverni.
Közben a tésztát sós vízben kifőzzük, „al dente” leszűrjük. Tálalhatjuk a szósszal összekeverve is, de tapasztalataink szerint célszerűbb először a tésztát előmelegített tányérokra szedni és aztán rárakni a paradicsomos tenger gyümölcseit.

Linguine allo scoglio

Ingredienti:

  • 320 g di linguine
  • 500 g di cozze
  • 500 g di vongole veraci
  • succo di limone
  • 12 scampi
  • 150 g di pomodori pelati in pezzetti
  • 150 g di pomodorini ciliegia
  • 1 piccola cipolla
  • vino bianco
  • 3 spicchi di aglio
  • olio di oliva extra vergine
  • peperoncino
  • prezzemolo
  • sale (se é necessario)
  1. Qualche ora prima di iniziare di preparare il piatto mettete le cozze e le vongole in una bacinella, aggiungete un po’ di sale grosso, qualche goccia di succo di limone e copritele con acqua. Ripetete l’operazione almeno tre volte cambiando ogni volta l’acqua e rimuovendo accuratamente la sabbia che si deposita sul fondo della bacinella.
  2. Schiacciate due spicchi di aglio, fateli soffriggere leggermente in un tegame con qualche cucchiaio d’olio, poneteci le cozze precedentemente pulite e bagnate con il vino. Quando le cozze saranno aperte, rimuovetele dalla padella, filtrate il liquido di cottura e ripetete l’operazione con le vongole.
  3. In un’altra padella rosolate la cipolla tritata finemente con uno spicchio d’aglio schiacciato. Aggiungete i pelati, i pomodorini tagliati a metà, il peperoncino e l’acqua di cottura delle cozze e vongole. Fate cucinare a fiamma viva per qualche istante.
  4. Praticate un’incisione profonda di circa 1-2 mm sulla parte inferiore degli scampi (dalla testa fino alla fine della coda), aggiungeteli al sugo e spolverate con una manciata di prezzemolo tritato. Abbassate la fiamma e fateli cucinare per 5-7 minuti. Infine unite anche le cozze, le vongole, e mescolate tutto facendo attenzione di non rovinare gli scampi.
  5. Scolate la pasta al dente, conditela con il sugo, trasferitela su piatti da portata caldi, e servite subito.

Hasonló bejegyzések:

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!