Halat a gyerekeknek!
Régen érik már a fejemben egy írás a fenti témáról, de a papírravetésig egészen addig nem jutottam el, amíg Oceancowboy kérdezte, nincs-e anyagom a gyerekek-hal kérdéskörrel kapcsolatban. Kaptam az alkalmon, leültem, és megírtam mindazt, amit halrajongó, gyakorló anyukaként az utóbbi két-három év tapasztalatai alapján összegyűjtöttem. Vigyázat, hosszú lesz!
A hal a legjobb választás
Étkezéseink egyik alapvető fontosságú alapanyaga a hal. Élettani hatásának párja nincs, épp ezért nem hiányozhat a legkisebbek asztaláról sem, sőt, legfőképp onnan nem!
Értékes mert a szervezet számára elengedhetetlen telítetlen zsírsavakat (elsősorban Omega-3-at) tartalmaz, amelyek jótékony hatását manapság nem győzik hangsúlyozni. A telítetlen zsírsavakban gazdag étrend segít a koleszterinszint csökkentésében, ezzel együtt mérséklődik az érelmeszesedés kockázata; továbbá csökkenti a triglicerid szintet, jótékonyan hat a vérnyomásra, következésképp jelentősen esik a szív- és érrendszeri megbetegedések száma is. Ezen túl segít a látásjavításban, az agy és az idegrendszer fejlődésében, amely a születés előtti harmadik trimesztertől a késő gyermekkorig a legintenzívebb, ezért nagyon fontos, hogy egészen korán, gyakorlatilag már az anyuka hasában elkezdjük a kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozásra való nevelést. Szigorúan hangzik a „nevelés” szó, de nem kell megijedni tőle, nem más ez, mint hozzászoktatni saját magunkat és a gyerekinket is egy jobb, kiegyensúlyozottabb, harmonikus élethez. Mindannyian a legjobbat akarjuk adni a gyermekeinknek, miért fosztanánk meg őket épp az egészségtől?
A hal rengeteg értékes vitamint is tartalmaz, amelyekre mind a gyerekek mind, a felnőttek szervezetének szüksége van. A teljesség igénye nélkül néhány példa:
– A vitamin, amely a szempanaszok kezelésében játszik fontos szerepet, de növeli a légúti fertőzésekkel szembeni ellenálló képességet, erősíti a csontokat, jótékony hatással van a hajra, a bőrre, a fogakra és a fogínyre.
– B2 vitamin, amely látásjavító hatású, kulcsfontosságú szerepe van a növekedésben és a szaporodásban, de szebbé teszi a hajat, a bőrt, a körmöket is.
– B3 vitamin, amely segít megelőzni a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását, koleszterin- és gyulladáscsökkentő hatású, az idegrendszer és a hormonok működésének elengedhetetlen eleme, a sejtek növekedésének és működésének egyik mozgatórugója, és nagyon fontos szerepe van a DNS hibák javításában is.
– B6 vitamin, amely immunrendszer erősítő hatású, védi az idegrendszert, továbbá véd a bőr- és szembetegségek kialakulásától, elengedhetetlen a vörösvértestek képződésénél.
– B12 vitamin, amely a növekedésben játszik nagy szerepet, megelőzi a vérszegénységet, javítja az étvágyat, a koncentrációkészséget, az emlékezőképességet.
– D vitamin, amely erősíti a szervezet természetes védekezőképességét, nélkülözhetetlen a kalcium és a foszfor felszívódásában, ezzel együtt a csontok és a fogak fejlődésében.
– K vitamin, amely véralvadás gátló hatású, védi az érfalakat, fontos szerepe van a csontok egészségének megőrzésében.
A hal egyben az emberi növekedéshez szükséges ásványi anyagok kifogyhatatlan forrása is. Gazdag jódban, amely a pajzsmirigyhormonok részeként a fejlődés, az idegrendszer, és az anyagcsere szabályozásában kap fontos szerepet; szelénben, amely a rákos megbetegedések elsőszámú “gyógyszere”. A hal gazdag fluorban és foszforban, amelyek a fogak és a csontok karbantartásához elengedhetetlenek és cinkben is, amely látásjavító- valamint bőrvédő hatású, és gátolja a rákos sejtek szaporodását is.
Mivel a fent említett esszenciális zsírsavak, vitaminok és ásányi anyagok egy részét az emberi test nem képes magától előállítani, a bevitelükről mindenképp gondoskodnunk kell. Erre pedig a legjobb megoldás az, ha a lehető leghamarabb rászoktatjuk a gyerekeket, a halfogyasztásra. Ha ez már kisgyermekkorban megtörténik, és mi magunk is pozitív példával, ízletes, színes, változatos ételekkel, és nem utolsó sorban következetes elhatározásokkal és döntésekkel állunk a témához, nagy a valószínűsége, hogy a gyerekek később sem fogják visszautasítani ezt a végtelenül sokféleképpen felhasználható, nagyszerű alapanyagot. Ismerős ízek, ismerős élmények köszönnek majd vissza újra és újra az asztalon, és felnőtt korban majd ugyanúgy vágyakoznak anya/apa sült szardíniájának, párolt pisztrángjának könnyű, citrusos íze után, mint mi manapság nagyapa pacalpörköltje vagy zsírban sült rántott húsa után.
Mikor kezdjük a halak bevezetését a gyerekek étrendjébe?
Ahogy már korábban is említettük, még az anyuka hasában, hiszen a kismamák egészséges táplálkozása jótékonyan befolyásolja a magzat fejlődését is. S hogy hogyan? Lehetőleg hetente minimum két-három alkalommal, kiváló minőségű, friss halból készült ételek fogyasztásával. (Érdekes, hogy Nyugat-Európában az orvosok már az első látogatás alkalmával felhívják a várandósok figyelmét a terhesség alatti halevés fontosságára, míg itthon maximum egy nagy kupac tablettát írnak elő.)
A szülés, születés után a babáknál egy ideig az anyatejé lesz a főszerep, míg az anyukának továbbra is kiegyensúlyozott étrendet érdemes követni. Kettős feljődés ez; amíg mi, tenger nélküli, sok esetben még az édesvízi halak elkészítésében sem túl gyakorlott szülők új ízélményekkel, új tapasztalatokkal gazdagodunk, addig gyermekeink anélkül, hogy észrevenné(n)k, belenőnek ebbe a színes-ízes új világba. Félreértés ne essék! Nem kell lemondani, a vasárnapi húslevesről, a rántott húsról, a nyárson sült szalonnáról, a körömpörköltről, de könnyítsük a többi étkezésünket egy-egy párolt vagy sütőben, esetleg roston sült halszelettel, friss, idényjellegű salátákkal, sok gyümölccsel és más, könnyen emészthető fogásokkal.
Hogyan történjen a halak bevezetése a gyermekek étrendjébe?
A hozzátáplálás elkezdése után körülbelül másfél-két hónappal, amikor már a baba felkészült az új ízek befogadására, a hús mellett elkezdhetjük a halak bevezetését is a gyermekek étrendjébe. Mivel a hal allergizáló hatású is lehet, mint a legtöbb alapanyag esetében, itt is nagyon fontos a fokozatosság! Kezdhetjük például egy egészen kis darab ördöghallal, csillagos cápával, lepényhallal vagy nyelvhallal, de a tőkehal-, és a sügérfélék is megfelelnek a célnak. Ezek a halak enyhe ízűek, lágy, omlós húsúak, könnyen rághatóak, így a babák szívesebben elfogadják, mint pl. a lazacot vagy a makrélát, nem beszélve arról, hogy zsírtartalmuk csekély, így könnyebben emészthető is. Persze az enyhe íz még így is karakteresnek tűnhet, mivel mégiscsak halról van szó, ezért érdemes néhány dekányi kóstolófalatokkal kezdeni, pl. a babák zöldségpüréjéhez hozzáadva. (Egy kis darab halat megpárolni kb. 5 perccel tart tovább, mint egy bébiételes üveget kinyitni – onnan kezdve, hogy felrakjuk a vizet főni…)
Az elején tehát alakítsunk ki egy nem túl hivalkodó ízvilágot, aztán újabb másfél-két hónap eltelte után jöhet az aranydurbincs, a süllő a csuka, a pisztráng, a tonhal, a ponty, a kardhal, később a zsírosabb halak, a szardínia, a makréla, a hering, a lazac, a tonhal, az angolna stb. Ha a családban allergiás megbetegedések már előfordultak, a halak bevezetésével mindenképp várjuk meg az egyéves kort, ugyanúgy, mint a sózott, füstölt vagy konzerv termékekkel is. (A tenger gyümölcseivel, mivel allergizáló hatásuk kiemelkedően magas, várjunk még tovább, a gyermekek étrendjébe való bevezetésükkor pedig legyünk különösen körültekintőek!)
Hogyan ellenőrizzük, hogy friss-e a hal? Kérdezzünk bátran! Lehetőleg ne menjünk konkrét elképzelésekkel, recepttel a fejünkben; kérdezzük meg inkább a halárust vagy a halas pult képzett dolgozóját, hogy melyik a legfrisebb termékük, aztán mindenképp szóljunk, hogy kisbabák, gyerekek eszik majd, és csak amikor már a kezünkben van a hal, akkor döntsünk az elkészítési módról. Javasoljon azonban bármit az eladó, a hal frissességéről mindenképp győződjünk meg! A friss hal ismérvei:
– a pikkelyek szorosan tapadnak a bőrhöz,
– a halhús rugalmas, enyhe nyomás után is visszatér eredeti formájába,
– a szemek élénkek, tiszták, domborúak,
– vízszintesen tartva egyenesen áll, nem csuklik össze,
– illata kellemes, nem túl erős.
Ha beesett, homályos szemű, szivacsos húsú, ammóniára emlékeztető szagú hallal állunk szemben, legyen akármilyen olcsó, semmiképp sem szabad megvenni! A halak esetében a frissesség, a kiváló minőség különösen fontos; itt soha ne legyen az olcsóság a mérvadó!
Gondolkodóba ejthet sokunkat, hogy vajon melyik a jobb, a friss vagy a fagyasztott hal. Kétség kívül a friss halnak párja nincs! Ha tehetjük, és meggyőződtünk arról, hogy a hal biztos forrásból, tiszta vizekből, magas higiéniai és minőségbiztosítási követelményeknek megfelelő kereskedésből származik, válasszuk a frisset, ezek közül is a kisebb példányokat.
Ha mégis a fagyasztott halra esik a választásunk, tudnunk kell, hogy bár a fagyasztás során, a hal tápértékéből nem veszít, valamelyest mégis sérül, veszít ízéből, élvezeti értékéből, textúrája némiképp megváltozik. Ennek ellenére a szemünk előtt kifogott, megtisztítot halból elkészített étel mellett még mindig ez a legbiztosabb módja annak, hogy minőségi terméket vásárolunk – természetesen ha a kifogástól a konyhánkig tartó hűtési lánc kötelezően előírt hőmérsékletét végig betartották.
Hogyan készítsük el a halat? Ha egész halat vásárolunk, pucoljuk meg, belezzük ki, távolítsunk el mindent, amit a hasában találunk, majd alaposan öblítsük le. Ha halfilét veszünk, tapogassuk végig az ujjainkkal, és ha nagyobb szálkákat találunk benne, csipesszel egyénként húzzuk ki.
A kisbabák számára a legmegfelelőbb, hőkezelési eljárás a gőzölés. Ez utóbbinak egyik nagy előnye, hogy nagyon kíméletes főzési művelet lévén a hal természetes ízét csak csekély mértékben változtatja meg, a másik pedig, hogy ezzel a módszerrel marad meg meg a legtöbb tápanyag a hal húsában. Amikor a hal a gőzölőedényben elkészül, távolítsuk el a fejét, a farkát, a bőrét, a szálkákat, tegyünk rá egy kevés extraszűz olívaolajat, pépesítsük, és adjuk a zöldségpüréhez, vagy a nagyobbaknak villával összetörve, olívaolajjal és pár csepp citromlével meglocsolva kínáljuk főételként zöldségkörettel. A gőzölő vízbe tehetünk friss zöldfűszereket, pl. kaprot, petrezselyemzöldet, zellerlevelet, bazsalikomot, kakukkfüvet, oregánót, stb. (Ne essünk kétségbe, és ne vonjunk le elhamarkodott következtetéseket abból, ha a baba az első pár alkalommal nem fogadja el az általunk készített ételt. Próbálkozzunk később sok-sok türelemmel. Nem éri meg siettetni, erőltetni a gyerekeket az evésben, mert sokszor épp az ellenkező hatást érjük el.)
Nagyobb babáknak minimális zsiradék és némi folyadék, pl. zöldség főzőlé vagy egy kevés paradicsom hozzáadásával pároljuk a halat, majd mint az előző esetben, ízesítsük extraszűz olívaolajjal, és esetleg egy kevés citromlével.
Halkímélő eljárás még az ún. batyuban sütés, amikor sütőpapírba vagy alufóliába helyezzük a halat, szükség szerint fűszerezzük, alá, fölé idényzöldségeket, esetleg olajbogyót, kapribogyót, citromkarikákat helyezünk, a csomagot légmentesen lezárjuk, és így sütjük meg. Ezzel a módszerrel különösen ízletes ételeket készíthetünk, hiszen mind a hal, mind a zöldségek, mind a többi, batyuban lévő alapanyagok gőze, illata, íze nem tud elillanni.
Mindezek után pedig jöhet bármilyen ételkészítési eljárás, csobbanjunk mi magunk is a gyerekekkel együtt a folyók öblébe, a tengerek hullámai közé, kutassunk régi receptek után, próbálkozzunk új ízekkel; élvezzük és használjuk okosan, nagy-nagy szeretettel és tisztelettel mindazt, amit a természet ezen az óriási kék tálcán kínál.
P. s. Jövő héten jövök néhány gyerekeknek szóló recepttel is. 🙂
Addig válogathattok a blogon lévő több mint ötven, egyszerű, halak és tenger gyümölcsei felhasználásával készülő ételből, amelyek közül jónéhány akár kisgyerekeknek/kisgyerekekkel is bátran vállalható.
Fogj egy pisztrángot...
…mondjuk egy 30-35 dekásat. Tisztítsd meg, sózd, borsozd, kívül-belül, tömködj a hasába néhány bazsalikomlevelet. Tedd a halat sütőzacskóba, dobj mellé két teáskanálnyi vajat, egy kockára vágott fehér húsú nektarint, és néhány friss bazsalikomlevelet. Önts rá egy dl száraz fehérbort, zárd be légmentesen a zacskót, tedd tepsibe, és 200 fokra előmelegített sütőben süsd kb. 20-25 percig.
A sült pisztrángot filézd ki, tedd a filéket egy tányérra, és locsold meg az egészet a zacskóban maradt illatos lével (ha erőteljesebb ízekre vágysz, botmixerrel pépesítsd a levet a puha nektarinkockákkal és adj hozzá egy mozsárban szétzúzott friss bazsalikomlevelet).
További pisztrángos ötletek:
– rizssaláta füstölt pisztránggal és zöldborsóval
– tésztasaláta pisztrángos-robiolás sültpaprika krémmel (ehhez az alaphoz jön még némi párolt pisztránghús)
– zöldségekkel (cukkini, padlizsán, paradicsom, krumpli) töltött, sült pisztráng
– tonhallal, sárgarépával és gombával töltött pisztráng (régesrégi jól bevált recept, ha lesz egy kis időm, posztolom)
Ki szereti a, ki szereti a.......HALAT?
Kézfelnyújt!
És te?
Szereted, gyakran eszel is, de szeretnél új, érdekes információkkal gazdagodni? Esetleg egy-két praktikus tanács, bombabiztos recept még jól jönne?
Szereted, de nem tudod, hogy állj neki az elkészítéséhez?
Nem ettél még sokszor, de kíváncsi vagy és szívesen beleásnád magad a témába?
Szabó Péter (Oceancowboy) és Hoitsy György
Halak és halételek
című könyve mindenben a segítségedre lesz!
Mától a könyvesboltokban!
Aranydurbincs és spagetti hagymás-paradicsomos lében brokkolival - Orata e spaghetti all'acqua pazza con broccoletti
Van ez a őrült vizes recept, amihez a múltkori őrületemnek köszönhetően (ti. télen paradicsomot vettem) volt itthon néhány koktélparadicsom. Benedetta Parodi Cotto e mangiato című szakácskönyvéből jött az az ötlet, hogy a dilivíz maga legyen a tésztaszósz, aztán már csak egy zöldsalátát kellett gyorsan összedobni, és kész is lett a komplett menü. Igen az ilyenekért lehet szeretni az olaszokat!
(Érdemes nyár közepén, kissé túlérett, paradicsomokkal dolgozni! Ha mégis télen éreznénk olthatatlan vágyat eziránt az étel iránt, néhány evőkanálnyi a nonna bazsalikomos paradicsomszószából sokat javíthat az összhatáson. Ha a szósz magában “vékonynak” tűnne, friss zöldséggel dúsítható.)
Aranydurbincs és spagetti hagymás-paradicsomos lében brokkolival
Orata e spaghetti all’acqua pazza con broccoletti
Orata e spaghetti all’acqua pazza con broccoletti
Hozzávalók: 1 közepes aranydurbincs, 10 db koktélparadicsom, 150 g brokkoli rózsáira szedve, 1 közepes fej hagyma, 1 gerezd fokhagyma, 4 ek. extraszűz olívaolaj, egy csokor petrezselyemzöld, 1 dl hal alaplé, 0,5 dl száraz fehérbor, 1 citrom leve, só, bors
Egy alacsony falú lábasba öntöttem az olívaolajat, hozzáadtam a vékonyra szeletelt hagymát, az áttört fokhagymát, ráfektettem a megtisztított, kívül-belül sóval és borssal befűszerezett halat mellé raktam a félbevágott koktélparadicsomokat, a brokkolit, ráöntöttem a hal alaplevet, a fehérbort, a citromlevet, megszórtam az apróra vágott petrezselyemzölddel és az egészet kb. 15 percig pároltam (A főzési idő a hal nagyságától függ.) majd halat és a brokkoli nagyobb rózsáit kivettem, félretettem.
A megmaradt hagymás-paradicsomos levet botmixerrel pürésítettem, belekevertem az addig melegen tartott brokkolirózsákat. A spagettit ezalatt bő, sós vízben megfőztem, “al dente” leszűrtem összekevertem a brokkolis szósszal, és azonnal tálaltam.
(A halat ezalatt melegen tartottam, majd egy egyszerű, zöldsalátával tálaltam.)
Karácsonyi menü 2010. előétel nr 2: Fokhagymás-robiolás-kapros kence édesköménnyel és pisztrángkaviárral - Crostini con uova di trota, finocchi e robiola aromatizzata all'aglio e aneto
Fokhagymás-robiolás-kapros kence édesköménnyel és pisztrángkaviárral
Crostini con uova di trota, finocchi e robiola aromatizzata all’aglio e aneto
Crostini con uova di trota, finocchi e robiola aromatizzata all’aglio e aneto
Hozzávalók 6 személyre: 100 g robiola sajt, 0,5 dl tejföl, nagy csokor friss kapor, kb. 5 cm hosszú petrezselyemgyökér, 1/2 cikk fokhagyma, egy édesköménygumó, 90 g pisztrángkaviár, só, bors, extraszűz olívaolaj, néhány csepp citromlé
A petrezselyemgyökeret lereszeltem, hozzáadtam a friss robiolát, a tejfölt, az apróra vágott kaprot, egy kevés sót és az áttört fokhagymát. Alaposan összekevertem, nem túl vastagon kukoricalisztből készült kenyérszeletekre kentem (személyenként két szeletet számolva), egyik felére egy szelet édesköményt raktam, másik felére egy teáskanálnyi pisztrángkaviárt, az édesköményes fele kapott egy tekerés borsot, majd az egészre citromlevet és néhány csepp extraszűz olívaolajat csöpögtettem.
Karácsonyi menü 2010. előétel: tonhal carpaccio párolt (édes)burgonyával, citronette szósszal
Tonhal carpaccio párolt (édes)burgonyával, citronette szósszal
Hozzávalók: 2 közepes kiflikrumpli, 1 közepes édesburgonya (vagy kifliburgonya és édeskrumpli, krumpliburgonya és édeskifli stb. stb.), 150 g friss tonhal, só, bors, egy csokor petrezselyemzöld, fél citrom leve, kb. 0,5 dl extraszűz olívaolaj
A kiflikrumplit héjastól, az édesburgonyát meghámozva bő, sós vízben megfőztem (occhio! ha túlfő, nem lehet szépen szeletelni), a kiflikrumpli héját lehúztam. A krumplikat kihűtöttem, majd amilyen vékonyan csak sikerült, felkarikáztam, tányérra rendeztem – nem keverve a kettőt; a képen a tányér rendes krumplis fele, a főtt édesburgonya nem túl dekoratív. 🙂
A petrezselyemzöldet durvára aprítottam, rálocsoltam a citromlevet, sóztam, borsoztam, és kb. 5 percig állni hagytam, majd hozzáöntöttem az olívaolajat is, és az egészet habverővel nagyon alaposan elkevertem. (A petrezselyemzöldet a citromlében és a sóban csak télen szoktam “áztatni”, így a levelek megpuhulnak, és nem kirceg-karcog az ember foga alatt, ellenben a koranyári petreyselyemzöldnek erre nincs szüksége.)
A tonhalat fél órára mélyhűtőbe tettem, majd kb. 2 mm vastag szeletekre vágtam – nem szeretem, ha túl vékony -, a szeleteket a krumplikarikákra fektettem, az egészet meglocsoltam a citronette-tel, és azonnal tálaltam.
Eredetileg korianderpestóval készült volna a recept, de friss koriandert égen-földön nem lehet kapni (mint ahogy füstölt tokhalat sem), így hirtelen felindulásból esett a választásom a citronette-re, de végül jól sült el a dolog, ugyanis a citrom-olívaolaj-petrezselyemzöld hagyományos hármasa kiválóan kötötte össze az édesburgonya földes, és a tonhal fémes édességét.
Annyira ízlett az egész, hogy másnap ebédre rögtönöztem egy újabb adag citronette-et, a maradék tonhalra (összesen 300 g-ot vettem, mert féltem, hogy mivel nem vagyunk puszi pajtások a halárussal, nem fog olyan darabot adni, amit majd szépen lehet szeletelni, egyébként így is lett) tehát a tonhalra egy kevés olívaolajon kérget sütöttem, felszeleteltem, sóztam, borsot tekertem rá, megcsorgattam olívaolajjal, közben bő sós vízben spagettit főztem, összekevertem a citronette-tel, rápakoltam a tonhalszeleteket és mindannyiónk örömére jól megettük.
Ami azonban elvitte a napi/heti? pálmát, (na jó, mondjuk a sáfrányos-Szent Jakab kagylós rizottóval osztoznak a heti pálmán), az a maradék hideg édesburgonyára helyezett friss, forró kacsatepertő, szintén citronette-tel meglocsolva. És ez csak a véletlen -meg egy-két pohár aperitif- műve.
P.S.: A fényképek csúnyácskák lesznek, a főzés és a karácsony öröme mindennél fontosabb volt.
Tonhalas-zöldborsós fusilli
Tonhalas-zöldborsós fusilli
Hozzávalók: 320 g fusilli, 240 g tonhalkonzerv ízlés és vonalak szerint olívaolajban vagy sós lében, 120 g friss vagy fagyasztott zöldborsó, só, bors, 1 ek. kapribogyó, 1 dl száraz fehérbor, 1 chilipaprika, extraszűz olívaolaj
A tonhalat lecsöpögtetem, villával nagyobb darabokra töröm.
Egy serpenyőben olajat hevítek, hozzáadom a zöldborsót és a felkarikázott chilit, sót, borsot, majd az egészet roppanósra párolom. Hozzáadom a felaprított kapribogyót, a tonhalat, a fehérbort, további 1-2 percig főzöm, és a közben lobogó, bő sós vízben kifőzött fusillivel összekeverve azonnal tálalom.
Marinált sült paprika tonhallal
No, és hogy valami jó is történjen: jóóóóó, jóóóóó, jó lett ez a paprika! Remélem, nem csak a fogyókúra átmeneti egyhangúsága, íztelensége, és az utóbbi napok kimerültsége mondatja velem, de igenis érdemes kipróbálni, ez az előétel ugyanis bekerült az Év Ételei közé a Tavola In Piazzán. És egyébként szerény is vagyok.
Marinált, sült paprika tonhallal
Hozzávalók: 4 kaliforniai paprika, 2 doboz tonhalkonzerv natúr lében, extraszűz olívaolaj, frissen őrölt só és bors, 2 ek. ecetes kapribogyó, egy nagy csokor petrezselyemzöld, néhány koriander- és bazsalikomlevél, 1 gerezd fokhagyma, 3 ek. házi zsemlemorzsa
A paprikákat megmostam, kb. 200 fokos sütőben addig sütöttem, amíg kicsit megbarnultak, majd kicsumáztam, lehúztam a héjukat, és széles csíkokra vágtam mind egyiket Sóztam, borsoztam, összekevertem kb. fél dl olívaolajjal, hozzáadtam a nem túl apróra vágott kapribogyót is, és fél órán keresztül állni hagytam.
Ezalatt egy mozsárban összetörtem a fokhagymát a petrezselyemzölddel, a korianderrel és a bazsalikommal együtt, majd hozzákevertem a zsemlemorzsát.
A paprikákat egy túzálló tálba raktam, rámorzsoltam a tonhalkonzervet, szétterítettem rajta a zöldfűszeres zsemlemorzsát, tekertem rá sót, borsot, és 200 fokra előmelegített sütőben gratin programon kb. 15 percig sütöttem.
Másnap, hidegen a legfinomabb! Mondjuk friss, ropogós bagettel.
Másnap, hidegen a legfinomabb! Mondjuk friss, ropogós bagettel.
Pirítósra is jó, ebben az esetben csak a paprikát készíteném el előre, a többi mehet rá közvetlenül tálalás előtt.
Legközelebb “utó”sütés nélkül készítem, tonhal helyett fetával, és szerintem kap majd egy kevés grapefruit levet is a marinád.
Renga, baccalà e torre di piadine per mercoledì delle ceneri - Hering, szárított tőkehal és piadina torony hamvazószerdára
Oggi, mercoledì delle ceneri, secondo la tradizione si mangia l’aringa e il baccalà con la polenta. Mi sono accorta però troppo tardi di non avere la farina per preparare la polenta e per questo mi è nata l’idea di servire il baccalà nelle piadine – naturalmente fatte in casa. Ci vuole poco tempo per prepararle perciò secondo me non vale la pena comprarle (per non parlare della differenza del sapore e degli ingredienti ;-).
Se si tratta di piadine non può mancare neanche lo stracchino che, avendo un sapore molto delicato non copre quello caratteristico del baccalà. E per avere un piatto unico che cosa manca? Certamente, la verdura! Ho usato i broccoletti, verdura, il cui sapore deve essere sempre nascosto, infatti non viene gradito tanto dall’Uomo.
Alla fine ho creato questa torre di piadine – giusto per giocare e anche perchè adesso è in moda ammucchiare tutto in mezzo del piatto.
Ah, sì, quasi quasi mi sono dimenticata: ho aggiunto un po’ di farina di mais macinata fine fine che ha dato un sapore delizioso alle piadine. Spero che i romagnoli non si offenderanno! 😉
Piadina quasi romagnola
Ingredienti:
- 450 g di farina 0
- 50 g di farina di mais macinata fine
- 100 g di strutto
- 150 ml (circa) di acqua tiepida
- 1 cucchiaino di bicarbonato di sodio
- 1 cucchiaino di sale
Impastate le farine con lo strutto ancora freddo tagliato a pezzetti, il bicarbonato, il sale e l’acqua tiepida. Lavorate fino a quando ottenete una pasta bella, liscia, elastica. Dividete la pasta in palline possibilmente uguali e mettetele nel frigorifero per almeno 1 ora. Dopo averle tolto dal frigorifero stendetele con il matterello. Dovete creare dei dischi grossi circa 2 mm. Cuoceteli tutti i due lati in una padella ben calda.
Piadina
Hozzávalók:
-
450 g rétesliszt
-
50 g nagyon finomra őrölt kukoricaliszt
-
vagy 500 g rétesliszt
-
100 g zsír (mangalicazsírt használtam)
-
kb. 150 ml víz
-
1 tk. só
-
1 tk. szódabikarbóna
A kétfajta lisztet a zsírral elmorzsoltam, hozzáadtam a vizet, a sót és a szódabikarbónát, majd nem több mint 3 perc alatt rugalmas tésztát gyúrtam. A tésztát kb. egyforma gombócokra osztottam, és egy órára hűtőbe raktam.
A tésztagombócokat kb. 2 mm vastag lapokra nyújtottam, és forró serpenyőben mindkét oldalukat készre sütöttem.
Össze sem hasonlítható a bolti változattal!
A képen látható torony lapjai kb. 15 cm átmérőjűek, az eredei piadina ennek majdnem a duplája.
A töltelék: alul stracchino (tehéntejből készült friss, lágy sajt), középen baccalá alla vicentina (vagyis szárított tőkehal vicenzai módra), felül pedig párolt brokkoli.
(Majdnem) Minden napra egy tészta Nr. 42 - Szardíniás mezze penne
Ez a szardíniás tészta, egyszerűsége és nem utolsó sorban gazdaságossága folytán jól belopakodta magát a mindennapjainkba. Gyakran készítem, ha van, bigolival. (A bigoli Venetóban ill. Lombardia keleti részén őshonos a spagettihez hasonló, de attól vastagabb tészta.) Nem éri meg sztárfotót készíeni róla, hacsak nincs kisebb műtermünk a konyhában, csak extrafrissen jó! És készítsétek csak bigolival! Ez a bolti mezze penne csak egy hirtelen megoldás volt.
Szardíniás mezze penne
Hozzávalók:
- 320 g mezze penne
- 400 g friss szardínia
- 1 gerezd fokhagyma
- extraszűz olívaolaj
- 1 nagy csokor petrezselyemzöld
- só
- frissen őrölt bors
Amíg a tészta fő, a szardíniákat megtisztíom, fejüket, belüket, gerincüket eltávolítom, a filéket pedig 2-3 cm-es darabokra vágom.
Egy serpenyőben felhevítem az olajat, rózsaszínűre pirítom rajta a késsel kissé szétnyomott fokhagymát. Hozzáadom a felgarabolt szardíniát, az apróra vágott petrezselyemzöldet, borsozom, ha kell sózom, meglocsolom 1-2 ek. vízzel amiben a tészta fő, és kb. 4-5 perc alatt, a serpenyőt folyamatosan rázogatva (nem keverve, mert a hal szétesik) készre főzöm.
A tésztát „al dente” leszűröm, összekeverem a petrezselymes szardíniával, és azonnal tálalom.
Legutóbbi hozzászólások