A múltkori kitalálós kérdés egyik tárgya. Olaszországban általában lisztbe forgatva sütik vagy halleves alapba használják. Nagyon ízletes, olcsó hal. Szorgalmaznám a magyarországi forgalmazását.
Tejszínes borjúmájjal töltött kakukkfüves-almás palacsinta
Csak mert májat is és palacsintát is régen ettünk. És húúú, de jó lett! Szerintem a karácsonyi asztalon is jól mutatna! Na, majd meglátjuk…
A tésztáján lehet kicsit könnyíteni, 100 ml tejet még kiválthatunk 100 ml szénsavas ásványvízzel vagy szódával.
A lenti mennyiség főételként kb. 6 személyre szól, de a palacsintákat kisebb serpenyőben sütve, meleg előételként szervírozva 10-12 személyre is elég.
A só elhagyásával (esetleg nádcukor hozzáadásával) ez a palacsinta nagyszerű desszertté avanzsálható. Mézzel, almalekvárral, valamilyen jó fűszeres chutney-val, de körtésíthetjük is akár….ma adesso basta!
Tejszínes borjúmájjal töltött kakukkfüves-almás palacsinta
Hozzávalók:
A palacsintákhoz (kb. 10-12 db) 400 ml tej, 100 ml szénsavas ásványvíz, 250 g liszt, 3 tojás, 1 kk. só, 1 db alma (Golden delicious), néhány kakukkfű ágacska, kevés vaj a palacsintasütő/serpenyő kikenéséhez
A töltelékhez: 600 g borjúmáj, 3 salotta hagyma, 3 tk. vaj, 1 gerezd fokhagyma, 200ml tejszín, só, frissen őrölt fekete bors, 1 db alma (Golden delicious)
A palacsintákhoz a kakukkfű és az alma kivételével az összes hozzávalót csomómentesre keverjük, és legalább fél óráig állni hagyjuk.
Közben a hagymát vékony csíkokra vágjuk, a vajon az áttört fokhagymával együtt megpirítjuk, hozzáadjuk a szintén vékonyra csíkozott borjúmájat, és nagy lángon, folyamatosan kevergetve addig pároljuk, amíg a máj majdnem teljesen átfő. Ekkor hozzáadjuk a tejszínt, sózzuk, borsozzuk, egyet forralunk még rajta, és lefedve 10 percig pihentetjük.
A palacsintatésztába belereszeljük az almát, hozzáadjuk a letépkedett kakukkfűleveleket, és vajjal kikent forró serpenyőben vékony palacsintákat sütünk.
A tejszínes máj felét botmixerrel pürésítjük, és megkenjük vele a palacsintákat. Mindegyikbe két-három vékony szelet almát is helyezünk, majd az egészben maradt májból is halmozunk a tetejükre. Még melegen tálaljuk.
Crepes salate con mela e timo farcite con fegato di vitello alla panna
Ingredeinti:
Per le crepes salate: 400 ml di latte, 100 ml di acqua minerale gasata o soda, 250 g di farina, 3 uova, 1 cc. di sale 1 mela Golden delicious, qualche rametto di timo, burro per imburrare la padella
Per la farcitura: 600 g di fegato di vitello, 3 scalogni, 3 cc. di burro, 1 spicchio d’aglio, 200 ml di panna, 1 mela Golden delicious
Con l’aiuto di uno sbattitore mescolate tutti gli ingredienti per le crepes (salvo la mela e il timo). Coprite la pastella e lasciatela riposare per almeno mezz’ora.
Intanto preparate la farcitura: in una padella riscaldate il burro, fate rosolare lo spicchio d’aglio schiacciato e gli scalogni tagliati fine. Aggiungete il fegato tagliato a listarelle e a fuoco alto fatelo cuocere fino a quando il fegato diventa quasi completamente cotto. A questo punto aggiungete la panna, e quando inizia a bollire, togliete la padella dal fuoco, coprite e lasciate a riposare per circa 10 minuti.
Grattugiate la mela con una grattugia a fori grossi e insieme alle foglioline del timo aggiungetela alla pastella delle crepes.
Imburrate una padella antiaderente, mettetela sul fuoco e preparate le crepes.
Con l’aiuto di un frullatore ad immersione frullate la metà del fegato alla panna, e con il composto ottenuto farcite le crepes. Inserite anche qualche fettina di mela tagliata fine.
Servite le crepes con il resto del fegato.
Panna cotta zsidócseresznyés és kakiszilvás szósszal
Nem egyszer készítettem már panna cottát, e szerint a recept szerint. Most viszont sietnem kellett, ill. az időm nagy részét inkább a „garnírungra” akartam szánni, aztán azt gondoltam, hogy a zselatin majd megoldja a problémát.
Soha többé! Egy rágós-gumis vacak lett belőle.
S.O.S. Aki olvas, nálatok hogy működik a zselatin-(tej)-tejszín arány?
A képeken látható panna cottához felhasználtam 6 dl tejszínt, 2 dl tejet, 6 lap zselatint (egyenként 2 grammosak) és 100 g cukrot. Nem biztos, hogy még egyszer fogok vele próbálkozni -elvégre az eredeti recept sem tartalmazt zselatint-, de azért kíváncsi lennék, hogy másoknál hogy működik.
A poharak tetején lévő gyümölcsszószokról már napok óta álmodom. Szinte szó szerint. Többször megtörtént már, hogy éjjel, amikor felébredtem, hogy Annát megszoptassam, ezer féle ízkombináción járt az eszem. Tudom, dili vagyok, de az utóbbi időben már rettentően hiányzott a „konyha-lét”.
Tehát a panna cotta tetejére próbálkoztam egy zsidócseresznyés -(mangós)-mentás szószt kikísérletezni. A szószba a gyümölcsökön kívül egy pici akácmézet és néhány levél friss mentát raktam. (A gyümölcsök aránya 70-30 a zsidócseresznye javára, ill. volt egy sima, mangó nélküli változat is, de ez a főkóstolás után az asztalon való részvételben alkalmatlannak találtatott. Ja, és a képfeliratot is elbaltáztam. Menta helyett citromos kakukkfüvet írtam, és tkp. nem is nevezném pürének a gyümölcsös réteget a tetején, ugyanis a zsidócseresznyét nem pürésítettem, csak késsel nagyon apróra vágtam, nem akartam ugyanis, hogy a magocskák összetörjenek. Ha lesz egy kis időm, el ne felejtsem kijavítani! UPDATE- javtottam.)
A másik gyümölcsszószhoz, ami viszont végül püré lett, használtam kakiszilvát (az utolsót :-(((( az összes többi lefagyott Ember nagynéni kertjében a nagy fagy alatt), egy kevés frissen facsart narancslevet (Tarocco), és friss citromos kakukkafüvet. Ez utóbbi megnyerte a nagydíjat: részt vehet a téli panna cotta készítés következő fordulójában.
Legutóbbi hozzászólások