Mákos-meggyes pite

2013. Jul. 14.

Mákos-meggyes pite

Hozzávalók:

A tésztához: 150 g vaj, 2+1 tojás. 120 g + 4 ek. kristálycukor, 1 citrom reszelt héja, 1 vaníliarúd kikapart magocskái, 500 g liszt, 12 g sütőpor, 2-3 ek tej

A töltelékhez: 1 kg meggy, 100 g darált mák, 3+2 ek. porcukor

A lisztet a hideg vajjal elmorzsoljuk, hozzáadjuk a sütőport, a két egész tojást, 120 g kristálycukrot, a citrom lereszelt héját, a vanília kikapart magocskáit és a tejet, majd az egészet összegyúrjuk, megfelezzük, és amíg a tölteléket elkészítjük, a két tésztagombócot folpackba csomagolva hűtőbe rakjuk.

A meggyet kimagozzuk, összekeverjük 2 ek. porcukorral, 10-15 percig állni hagyjuk, majd szűrőbe tesszük, lecsöpögtetjük.

A mákot 2 ek. porcukorral összekeverjük.

Sütőpapírral kibélelünk egy kb. 26×36 cm-es tepsit. Az egyik tésztagombócot elnyújtjuk, és a tepsibe fektetjük. Villával itt-ott megszurkáljuk, majd megszórjuk a cukrozott mákkal és beborítjuk az alaposan kifacsart meggyel. A tészta másik felét is kinyújtjuk, ráfektetjük a mákos gyümölcsrétegre, a tetejét megkenjük egy felvert tojással, villával megszurkáljuk, és az egészet 190 fokra előmelegített sütőben kb. 50 per alatt készre sütjük.

Hájas tészta Emi nénitől

Gaba

2013. Feb. 22.

Hozzászólások (0)

Fázisfotókkal kísért bejegyzés a Tarka Bárkán!

pontosan ITT

ott lazaccal

itt szilvalekvárral töltve

(a különbség a tölteléken kívül: a lazacos verzió tésztájába 1 tk. só is került)

a lekváros változathoz használjunk kemény, üstben főtt szilvalekvárt, és miután a sütemények kisültek, forgassuk őket porcukorba

Fetta Gerbeaud - Zserbó szelet

Gaba

2010. Feb. 16.

Hozzászólások (0)

La fetta Gerbeaud in Ungheria viene preparato solitamente durante il periodo natalizio, pasquale o all’occasione di matrimoni. E’ uno dei pochi dolci di “alta pasticceria” che riuscì ad entrare nella cucina popolare fino a diventare conosciuto e preparato anche da moltissime cuoche casalinghe ungheresi. Proprio per questo motivo la ricetta base varia da casa a casa.

Il dolce prende il nome del famoso pasticcere di origine ginevrina, Emil Gerbeaud che arriva la prima volta in Ungheria all’invito di Henrik Kugler, proprietario originario dell’odierna Pasticceria Gerbeaud.

Gli ingredienti della versione del famoso dolce che vedete qui sotto, sono facilmente reperibili anche in Italia. L’unica cosa che vi chiedo è quello di non usare la miscela della panna e qualche goccia di limone al posto della panna acida! Se proprio non trovate nei supermercati la panna acida (o panna agra come avevo visto denominato questo prodotto non tanto tempo fa) adoperate la stessa quantità di creme fraiche oppure lo yogurt greco intero.

Mille grazie! 🙂

Fetta Gerbeaud

Ingredienti:
Per la pasta: 500 g di farina, 250 g di burro, 60 g di zucchero, 15 g di lievito di birra, 3 cucchiai di panna acida (o creme fraiche o yogurt greco intero, 2 tuorli d’uovo, un pizzico di sale
Per il ripieno: 250 g di noci macinat, 150 g di zucchero, 500 g di marmellata di albicocca
Per la glassa: 250 g di cioccolato fondente o una glassa preparata con 20 g di cacao amaro in polvere

140 g di zucchero e 50 g di burro
Amalgamate bene la farina con il burro tagliato a pezzetti, aggiungete il sale, i tuorli e la panna acida precedentemente mescolata con il lievito di birra. Fate un impasto omogeneo, e lasciatelo riposare perc circa 30 minuti.

Macinate le noci e mescolatele con lo zucchero.
Dividete la pasta in quattro palline e stendetele allo spessore di circa 2 mm.
In una teglia imburrata ed infarinata mettete uno strato di pasta, quindi spalmatela con un terzo della marmellata di albicocca e cospargetela con un terzo della miscela di noci e zucchero. Ripetete l’operazione ancora due volte, ricoprite tutto con uno strato di pasta e fate cuocere il dolce nel forno preriscaldato a 175 gradi per circa 40 minuti.
Fate sciogliere il burro con lo zucchero e il cacao in polvere e quando il dolce si raffredda completamente, ricopritelo con questa glassa (o eventualmente potete preparare una glassa di cioccolato fondente di ottima qualità, come avevo fatto io ;-).

P.S.: Ho usato una teglia grande 24×24 cm, ma in generale se ne usa una un po’ più grande. Così della pasta avanzata ho preparato delle tartellette farcite con la marmellata di albicocche, miscela di ricotta, zucchero e noci tritati e infine ho “disegnato” qualche riga di cioccolato sulla superficie di ogni dolcetto.

Zserbó szelet

Csokiparány tésztáját próbáltam ki, egyrészt mert az a tészta, aminek a receptje, az én gyűjteményemben volt, legutóbb kissé törékenyre sikerült, másrészt meg mert szeretem ennek a lánykának a blogját. Nézzétek ezt a mai málnatortát! Gyönyörű! Szerintem ügyes cukrász lesz ebből a lánykából! Én nagyon szorítok Neki!

Hozzávalók:

A tésztához: 500 g liszt, 250 g vaj, 60 g kristálycukor, 15 g élesztő, 3 ek. tejföl, 2 tojás sárgája, egy csipet só
A töltelékhez: 250 g darált dió, 150 g kristálycukor, 500 g házi sárgabaracklekvár
A tetejére: csokoládémáz (kiváló minőségű csokoládéból) vagy kakaómáz a következőkből: 20 g kakaópor, 140 g kristálycukor és 50 g vaj

A lisztet a vajjal elmorzsoltam, hozzáadtam a cukrot, a tejföllel elkevert élesztőt, a sót és a két tojássárgáját. A tésztát alaposan kidolgoztam, egy fél óráig pihentettem, majd négy egyenlő nagyságú cipóra osztottam, és mind a négy cipót kinyújtottam.
A diót ledaráltam, és összekevertem a kristálycukorral.
Egy 24×24 cm-es tepsit kivajaztam, liszteztem, és a következőképp töltöttem meg: alulra tészta került, rá baracklekvár, majd bő adag cukros darált dió, ezt megismételtem még kétszer, és a süti tetejét végül egy adag kinyújtott tésztalappal fedtem be.
175 fokra előmelegített sütőben kb. 40 percig sütöttem.
A tetejét csokoládéval vontam be.
Mivel viszonylag kicsi tepsit használtam a zserbó elkészítéséhez, maradt valamennyi tészta. Ezt vékonyra nyújtottam, tartlette formákba fektettem, 175 fokos sütőben kb. 10-12 perc alatt készre sütöttem. Megkentem mindegyiket baracklekvárral és egy kevés cukros ricottával elkevert darált dióval, a tetejét pedig meglocsoltam a maradék csokoládéval. (Jobb lett, mint a zserbó, de pssszt! 😉

Hobbiszakácsnál pedig találtam egy nagyon jó irományt nem csak a “Zserbo-bo-bo-boban…”-ról. 😉

Emlékeztetőül magamnak...

Gaba

2009. Oct. 02.

Hozzászólások (7)

Paradicsomos-gorgonzolás pici penne –

Pennette al pomodoro e gorgonzola Szardíniás mezze penne –

Mezze penne con sardine

Garganelli tökvirággal, aranydurbincs filével –
Garganelli con fiori di zucca e filetto di orata Padlizsános spagettitorta –
Timballo di mulinciani e pasta (Sicilia) Aranydurbincs „bolond lében” –
Orata all’acqua pazza Nyelvhal tejszínes-gombás szószban –
Sogliola in salsa ai funghi Hentes tokány Paradicsomos-mozzarellás rakott karaj

Szőlős-aszalt szilvás házinyúl (ezt muszáááááj!!!!) –

Coniglio in salsa di uva e prugne secche
Muskotályos sárgadinnyefagyi mézes dióval –

Gelato di melone al moscato con noci e miele

Őszi sünemény Krisztától századszor is
Citromos piskóta Vaníliás rizstorta –
Torta di riso alla vaniglia Rákóczi túrós A legjobb kókuszgolyó
Szilvalekváros sütemény –
tálcák Corianból Ember kollégáitól
Kókuszos keksz –

Biscotti al cocco Kókuszos-vaníliás narancsszirup Nórinak

(az elsők között!!!! még narancsszezon előtt!!!)

A többi hetvenvalahány fotót meg jobb ha elfelejtem…

Zserbó szelet - "Fetta Gerbeaud"

Gaba

2009. Jul. 06.

Hozzászólások (0)

Baj van. Vágyom haza. Nagyon. Úgy volt, hogy múlt hétvégén indulunk, aztán mindenféle munkaügyek miatt mégis el kellett halasztani egy héttel az utazást. Szóval még öt soha véget nem érő nap…
Aztán az idén már valószínűleg nem megyünk. 29 év után ez lesz az első Karácsony, amit nem otthon töltök. Fájni fog, biztos, annál is inkább, mert mindenképp magyar Karácsonyt fogok majd szervezni, de remélem, Annina majd feledteti a szüleim, a testvérem, a nagyik és a „Mennyből az angyal” hiányát. Jól van, tudom, tiszta bogyós vagyok, hogy júliusban a Karácsonyra gondolok, de a szokásos hűtő- és kamraürítés közben találtam másfél üveg tvalyi baracklekvárt, meg egy befőttesüveget tele hámozott dióval, ebből pedig 32 fok ide vagy oda, nem lehet más, mint zserbó szelet. A zserbó szelet pedig egyenlő a Karácsonnyal. És a csssudába, menjünk már hazaaaaa….!

Zserbó szelet

Csokiparány tésztáját próbáltam ki, egyrészt mert az a tészta, aminek a receptje, az én gyűjteményemben volt, legutóbb kissé törékenyre sikerült, másrészt meg mert szeretem ennek a lánykának a blogját. Nézzétek ezt a mai málnatortát! Gyönyörű! Szerintem ügyes cukrász lesz ebből a lánykából! Én nagyon szorítok Neki!:
Hozzávalók:
A tésztához:

500 g liszt
250 g vaj
60 g kristálycukor
15 g élesztő
3 ek. tejföl
2 tojás sárgája
egy csipet só

A töltelékhez:

250 g darált dió
150 g kristálycukor
500 g házi sárgabaracklekvár

A tetejére:

csokoládémáz (kiváló minőségű csokoládéból)

vagy kakaómáz a következőkből:

20 g kakaópor
140 g kristálycukor
50 g vaj

A lisztet a vajjal elmorzsoltam, hozzáadtam a cukrot, a tejföllel elkevert élesztőt, a sót és a két tojássárgáját. A tésztát alaposan kidolgoztam, egy fél óráig pihentettem, majd négy egyenlő nagyságú cipóra osztottam, és mind a négy cipót kinyújtottam.
A diót ledaráltam, és összekevertem a kristálycukorral.
Egy 24×24 cm-es tepsit kivajaztam, liszteztem, és a következőképp töltöttem meg: alulra tészta került, rá baracklekvár, majd bő adag cukros darált dió, ezt megismételtem még kétszer, és a süti tetejét végül egy adag kinyújtott tésztalappal fedtem be.
175 fokra előmelegített sütőben kb. 40 percig sütöttem.
A tetejét csokoládéval vontam be.

Mivel viszonylag kicsi tepsit használtam a zserbó elkészítéséhez, maradt valamennyi tészta. Ezt vékonyra nyújtottam, tartlette formákba fektettem, 175 fokos sütőben kb. 10-12 perc alatt készre sütöttem. Megkentem mindegyiket baracklekvárral és egy kevés cukros ricottával elkevert darált dióval, a tetejét pedig meglocsoltam a maradék csokoládéval. (Jobb lett, mint a zserbó, de pssszt! 😉

Hobbiszakácsnál pedig találtam egy nagyon jó irományt nem csak a “Zserbo-bo-bo-boban…”-ról. 😉

La fetta Gerbeaud in Ungheria viene preparato solitamente durante il periodo natalizio, pasquale o all’occasione di matrimoni. E’ uno dei pochi dolci di “alta pasticceria” che riuscì ad entrare nella cucina popolare fino a diventare conosciuto e preparato anche da moltissime cuoche casalinghe ungheresi. Proprio per questo motivo la ricetta base varia da casa a casa.
Il dolce prende il nome del famoso pasticcere di origine ginevrina, Emil Gerbeaud che arriva la prima volta in Ungheria all’invito di Henrik Kugler, proprietario originario dell’odierna Pasticceria Gerbeaud.
Gli ingredienti della versione del famoso dolce che vedete qui sotto, sono facilmente reperibili anche in Italia. L’unica cosa che vi chiedo è quello di non usare la miscela della panna e qualche goccia di limone al posto della panna acida! Se proprio non trovate nei supermercati la panna acida (o panna agra come avevo visto denominato questo prodotto non tanto tempo fa) adoperate la stessa quantità di creme fraiche oppure lo yogurt greco intero.
Mille grazie! 🙂

Fetta Gerbeaud

Ingredienti:
Per la pasta:

500 g di farina
250 g di burro
60 g di zucchero
15 g di lievito di birra
3 cucchiai di panna acida (o creme fraiche o yogurt greco intero)
2 tuorli d’uovo
un pizzico di sale

Per il ripieno:

250 g di noci macinate
150 g di zucchero
500 g di marmellata di albicocca

Per la glassa:

250 g di cioccolato fondente
o una glassa preparata con
20 g di cacao amaro in polvere
140 g di zucchero
50 g di burro

Amalgamate bene la farina con il burro tagliato a pezzetti, aggiungete il sale, i tuorli e la panna acida precedentemente mescolata con il lievito di birra. Fate un impasto omogeneo, e lasciatelo riposare perc circa 30 minuti.
Macinate le noci e mescolatele con lo zucchero.
Dividete la pasta in quattro palline e stendetele allo spessore di circa 2 mm.
In una teglia imburrata ed infarinata mettete uno strato di pasta, quindi spalmatela con un terzo della marmellata di albicocca e cospargetela con un terzo della miscela di noci e zucchero. Ripetete l’operazione ancora due volte, ricoprite tutto con uno strato di pasta e fate cuocere il dolce nel forno preriscaldato a 175 gradi per circa 40 minuti.
Fate sciogliere il burro con lo zucchero e il cacao in polvere e quando il dolce si raffredda completamente, ricopritelo con questa glassa (o eventualmente potete preparare una glassa di cioccolato fondente di ottima qualità, come avevo fatto io ;-).

P.S.: Ho usato una teglia grande 24×24 cm, ma in generale se ne usa una un po’ più grande. Così della pasta avanzata ho preparato delle tartellette farcite con la marmellata di albicocche, miscela di ricotta, zucchero e noci tritati e infine ho “disegnato” qualche riga di cioccolato sulla superficie di ogni dolcetto.

Kerti móka és kencék

Gaba

2009. Jun. 25.

Hozzászólások (9)

Múlt szombaton tizenegy kedves barátunkat vártuk kerti főzőcskére. Olaszországban nem divat az együtt főzőcske, a meghívottak általában akkor érkeznek meg, amikor már minden kész. Nem túl szimpatikus eljárás: egy ember egyedül szenved a tűz mellet, a többiek meg nagy vidáman félóra alatt eltüntetik a művét. Persze az is igaz, hogy olaszék szinte sosem készítenek olyan ételeket amihez órákig a parázs mellett kell ácsorogni. A legtöbb elkészítési időt igénylő étel a grillezett oldalas, vagy a szabadtűzön 30-40 percig Schwarzi-karokkal kavargatott polenta, bár ez tényleg csak egy-két elvetemült hegyi embernek jut eszébe és az igazat megvallva ezt életemben egyetlen egyszer láttam előfordulni.

Summa summarum amikor nálunk van kerti móka, akkor jóelőre tájékoztatom a kedves vendégeket a magyar szokásokról, kiselőadást tartok az együtt főzés örömeiről, és úgy tűnik, eddig még mindenki díjazta nem csak a korábban érkezést, de az egész további eljárást is. (Na, jó, egyszer volt egy óriási halászleves bukásom, ami egyébként nagyban segíett abban, hogy ma már szinte határozottan tudom, hogy milyen jellegű ételt főzzek ha olasz vendégeket várunk, de ez az egész már egy másik történet…)
Szóval múlt szombatra készült előételként májkrém lilahagymával és savanyú uborkával, egy jó adag nem túl autentikus körözött, aztán a Tomakonyhából kölcsönvett padlizsánkrém, sk. ecetes kaliforniai paprika, és nemsk. savanyú uborka. A krémeket a sütőben előre átmelegített zsömlékre mindenki magának kencézte. Szerettem volna crostiniket gyártani, de sokan voltunk, a sütőm meg egyelőre nem ipari méretű.

Aztán voltak sajtok, szalámik, kolbászok, majd első fogásként zöldbableves, ami amolyan szoktató-oktató-próbafogásnak készült, mert az olaszokat igen nehéz meggyőzni arról, hogy a rántással, ráadásul tejfölös rántással -jesszus, PANNA! acida- készült ételek finomak, és egyáltalán nincs bennük több szénhidrát, zsír és egyéb hasznos és ízletes összetevő, mint mondjuk egy spaghetti alla carbonaraban. Efféle autentikus fogásokat nagy sunyi módon minden alkalommal beépítek a menübe. Volt már olyan is, amikor előételként nyárson pirított zsíros kenyeret szervíroztam sült szalonnakockákkal, zöldségekkel. A lényeg: pici kenyerek, soooook-sooook zöldség, alá pedig 3-4 kocka sült füstölt szalonna jól elrejtve, hogy csak az ízét érezzék, de ne lássák, hogy mit esznek! 🙂 Vannak olyan ismerőseink, akik mióta megkóstolták, minden egyes alkalommal replayt követelnek, holott az elején, amikor észrevették a tenyérnyi szalonnát nyársra húzva, ijedt szemekkel hátrálni kezdtek, sőt, egy nagyon kedves barátunk amikor meglátott egy csapatot a tűz körül üldögélve szalonnát sütni, egyenesen barbár dolognak nevezte a jelenséget. :-)))
Főztünk még borjúpörköltöt bográcsban. Ez a fix ételek egyike. A gulyásleves, a pörkölt, a lecsó. Tuti befutó mind. Nem hiszem, hogy létezik olyan olasz, aki ne szeretné! Aztán lehet mutogatni, hogy ebben bizony nincs paradicsom (max. 1 db az össz-ízhatás kedvvért), a házi pirospaprikától lesz ilyen gyönyörű színe. És akkor majd mindenki hüledezik meg haladozik, mert ők itt aztán nem szoktak a „gulasch”-ba pirospaprikát tenni.
Desszertnek Ízbolygó málnás-fehércsokis tortáját készítettem el, málna helyett azonban epret használtam. Katia hozott egy óriási tál epres tiramisùt, Mosè az apukája által készített diólikőrt és limoncellot dézsmálta meg, és ezek után senki sem bírt felállni az asztaltól.
(Mióta Anna a pocakomban van, még mindig sikerült megállni, hogy ne egyek sem nyers húst, sem nyers tojást. Eddig tartott a csoda. A tiramisùt nem utasítottam vissza. És köszönöm, jól vagyok!)
De miért is írtam le ide mindezt? Mert Ember főnök, Eddi, megkért, hogy postoljam a kencék receptjeit, mert annyira ízlettek neki, hogy azt mondta, ő egész életében el tudna éldegélni kencéken, pirítóson és persze sooook-soook édességen. Szóval most következzenek a kencék receptjei:

Májkrém lilahagymával és savanyú uborkával

Hozzávalók:

400 g borjúmáj

1 gerezg fokhagyma

1 vöröshagyma

1 lilahagyma

2 ek. extraszűz olívaolaj

só

bors

majoranna

50 g vaj

50 g krémsajt (pl. Philadelphia)

4 savanyú uborka

A vékony szeletekre vágott vöröshagymát és az áttört fokhagymát az olívaolajon megdinszteltem, hozzáadtam az apró darabokra vágott borjúmájat, a majorannát, egy kevés sót és borsot, majd az egészet kb. 5-6 percig pirítottam.
Amikor a máj teljesen kihűlt, összeturmixoltam és alaposan elkevertem a vajjal és a krémsajttal, majd hozzáadtam a nagyon apró kockára vágott lilahagymát és a szintén apróra vágott savanyú uborkát.
Tálalás előtt 2-3 órára érdemes hűtőbe tenni, hogy az ízek összeérjenek.

Paté di fegato con cipolla viola e cetrioli sottaceti

Ingredienti:

400 g di fegato di vitello

1 spicchio di aglio

1 cipolla rossa

1 cipolla viola

2 cucchiai di olio di oliva extravergine

sale

pepe

maggioranna

50 g di burro

50 g di formaggio fresco spalmabile (tipo Philadelphia)

Fate il soffritto con l’olio di oliva, la cipolla rossa tagliata a striscoline sottili e lo spicchio d’aglio sminuzzato. Aggiungete la maggioranna e il fegato di vitello tagliato a pezzetti, salate, pepate e rosolatelo per circa 5-6 minuti.

Quando il fegato sará completamente raffreddato, frullatelo e amalgamatelo accuratamente con il burro e il formaggio.

Infine aggiungete la cipolla viola e i cetrioli tagliati a cubetti piccolissimi e prima di servire tenete nel frigorifero almeno per 2-3 ore.

Antiautentikus körözött

Hozzávalók:

250 g cottage cheese (azt hiszem, ízben ez áll a legközelebb a magyar túróhoz)

1 fej vöröshagyma

2 gerezd fokhagyma

1 ek. creme fraiche (szerencsésebbek használhatnak tejfölt 😉

só

bors

1 kk. őrölt kömény

4 ek. kissé fanyar ízű sör

3 kk. pirospaprika

A vöröshagymát apró kockára vágtam, a fokhagymát áttörtem, majd az összes többi hozzávalóval simára kevertem. (Tálalásig tartsuk hűtőben!)

Crema di ricotta all’aglio e cumino

Ingredienti:

250 g di fiocchi di latte

1 cipolla rossa

2 spicchi di aglio

1 cucchiaio di creme fraiche o yogurt greco intero o panna acida (Non usate panna + limone!)

sale

pepe

1 cucchiaino di cumino macinato

4 cucchiai di birra

3 cucchiaini di peperone dolce in polvere

Tagliate la cipolla a cubetti piccolissimi, schiacciate l’aglio, mescaolateli con tutti gli altri ingredienti e tenete la crema ottenuta nel frigorifero fino al momento di servire.

Padlizsánkrém

Hozzávalók:

2 padlizsán

1 fej vöröshagyma

2 gerezd fokhagyma

1 tk. dijoni mustár

1-2 ek. görög joghurt v. tejföl

extraszűz olívaolaj

só

bors

A padlizsánokat megmostam, hosszában félbe vágtam, és vigyázva, hogy át ne vágjam a héjukat, a vágott felüket bekockáztam. Megszórtam sóval, borssal, meglocsoltam egy kevés olívaolajjal, majd vágott felükkel lefelé sütőpapírral kibélelt tepsibe helyeztem a fél padlizsánokat, és 200 fokra előmelegített sütőben 30 percig sütöttem őket.
Ezalatt egy kevés olíavaolajon megdinszteltem az apró kockára vágott hagymát és az áttört fokhagymát.
Amikor a padlizsán kihűlt, egy kiskanállal kikapartam a belsejét, ehhez hozzáadtam a már szintén kihűlt, dinsztelt hagymát és a maradék hozzávalókat. Merülőmixer segítségével az egészet pürésítettem, majd a kapott krémet egy kisebb befőttes üvegbe raktam, a tetejére olívaolajat öntöttem és egy fél napig hűtőben állni hagytam.

Crema di melanzane

Ingredienti:

2 melanzane

1 cipolla rossa

2 spicchi d’aglio

1 cucchiaino di senape

1-2 cucchiai di yogurt greco intero o panna acida (Non usate panna+limone!)

olio extravergine d’oliva

sale

pepe

Lavate le melanzane, tagliatele a metá nel senso della lunghezza, e nella parte carnosa fate delle incisioni facendo attenzione di non tagliare la buccia.

Cospargetele con sale, pepe, un filo d’olio, appoggiatele con la parte tagliata in giú in una teglia e fate cuocere nel forno preriscaldato a 200 gradi per circa 30 minuti.

In tre cucchiai di olio di oliva rosolate la cipolla tagliata a cubetti e l’aglio schiacciato.

Quando le melanzane si raffreddano, con un cucchiaino scavatene tutta la polpa e mescolatela con il soffritto di cipolla e gli ingredienti rimasti.

Frullate il tutto e versate la crema ottenuta in un vasetto di vetro. Coprite la superficie della crema con dell’olio di oliva e tenete il vasetto nel frigorifero almeno per 12 ore.

Gyors húsvéti körkép

Gaba

2009. Apr. 21.

Hozzászólások (9)

Az idei volt az első Húsvét, amit nem Magyarországon töltöttünk. Hmmm…mit mondjak, hiányzott minden. Hiányoztak a locsolóversek, hiányoztak a hímestojások, hiányoztak a gyerekek, akik talán még nem randa érdekből (úgy értem ingyen kaja, ingyen pia) járnak házról házra, hiányzott a készülődés varázsa… Ugyanakkor nagyon jól éreztük magunkat, és persze ismét degeszre tömtük a hasunkat. Haza is kellett jönnöm nadrágot cserélni, mert Mazsola meg a húsvéti menü nem tudtak megbarátkozni a pocakomban. 🙂
No de mit is ettünk? Csak, hogy el ne felejtsük jövőre!
Készítettem két kalácsot: az egyiket a már kipróbált recept alapján, a másikat több cukorral, mazsolával barátosném kérésére -másnapra a tejeskávé mellé.

Aztán volt még főtt, füstölt sonka, füstölt kolbász (néhány nappal előtte érkezett otthonról, s hajaj, nagy volt a kísértés, hogy ne álljak neki azonnal), 10 tojásból sárgatúró, sajttekercs. Ez utóbbira majdnem ráfaragtam, mert túl friss Latteriát vettem hozzá, és nehéz volt szeleteni. A desszert kapcsán ismét nosztalgiázós hangulatban voltam, és Lajcsi szeletet készítettem randa lódafing pudingból. Végül rájöttem, hogy nem is szeretem, úgyhogy nem is sütök többé ilyen sütit. Na jó, a tésztája nem rossz, a csokoládé is finom a tetején. Lehet, hogy csak a vajas-pudlingos krémet kellene átszerkeszteni mondjuk egy epres-mascarponés krémre. Mindenesetre most hadd pihenjen egy kicsit.
Persze jött velünk a fagyigép is (ideje lenne már nevet adni neki), és gyorsan összedobtunk egy citromszorbetet is.
Ez volt az én „hozományom”.
Ezen kívül megsütöttünk nyárson egy kb. 6 kg-os malackát. Omlós, puha lett a húsa, váááá, három napig is tudtam volna belőle enni! Minden egyes falat szétolvadt a szánkban! Leírhatatlanul jó volt! Mi is volt a köret? Sütőben sült, rozmaringos krumpli.

Barátunk anyukája sütött egy isteni finom almás sütit (alul leveles tészta, rajta ricottás?-tejszínes-tojásos krém, azon pedig alma és soooook-sooook fahéj, a receptet mindenképp megszerzem majd) és ugyanez a néni hozott egy jó adag polipsalátát is. Igaz, ez utóbbi nem igazán illett se a menübe, se a Húsvéthoz, azért eeeelfogyott.

Digestivok sora után tollaslabda bajnokságot rendeztünk, és amikor már mindenki minden aznap elfogyasztott kalóriát elégetett, kezdtük elölről az egészet.

Kalács és verseny

Gaba

2009. Apr. 02.

Hozzászólások (3)

“étteremalakítás”

Ha minden jól megy, az idő is kegyes lesz hozzánk és sikerül összeszedni a társaságot is (no, itt lesznek azért problémák 😉 akkor Húsvét hétfőn nagyszabású főzőverseny résztvevője leszek.
Minden ott kezdődött, hogy barátosném meghívott hozzájuk ebédre. Amolyan batyus ebédre. Mindenki vitt valamit: volt frissen szelt sonka, egyenesen San Danieléből, fűszeres pancetta valamelyik nagybácsitól, marintált lajbogyók valahonnan délről, tatárbifsztek, vaddisznópörkölt polentával, petrezselymes erdei gomba és sooook-sooook desszert. Ha jól emlékszem, akkor készítettük a vaníliakrémes zsidócseresznyét vaníliakrémmel, az almáspitét meg a fahéjas-szilvás-sipkás-paplanos sütit.

A vaddisznópörköltöt M. készítette otthon még előző nap. Megkért minket, hogy kóstoljuk meg, és szóljunk, ha hiányzik valami belőle. Persze mindenki nagy bölcsen rám mutogatott, mondván ő a magyar, ő a „gulasch” szakértő. Nem volt mit tenni, megkóstoltam a pörköltöt. M. bizakodva kérdezte:„ Allora, che cosa manca?” (Akkor hát, mi hiányzik?) Én: „Beh, un po’ di sale e un mezz’ora di cottura.” (Háááát, egy kevés só, és úgy fél óra főzési idő.)
Paff, nem kellett volna! Szegény M. ben meghűlt a vér, ugyanis előző nap 5 órán keresztül főzte a bestiát 🙂 és tényleg szívét-lelkét beleadta. No, akkor mindenki a nagy bödönhöz járult, és közösen megállapodtunk abban, hogy megesszük, még ha kicsit rágós is a hús.
Láttuk viszont, hogy később M. nagyon maga alatt volt. Próbáltuk felvidítani, vigasztalni egy kicsit, mókázni, de nem segített semmi. Aztán barátosném kitalálta, hogy majd ha jó idő lesz, szervezünk egy főzőversenyt, amelynek a két főszereplője M. lesz és én. Persze belementem rögtön, gondoltam, M. is felvidul a gondolattól, aztán majd jót nevetünk az egészen, és szépen elfelejtünk mindent.
Csakhogy nem így lett, ugyanis a társaság kapva kapott az alkalmon, jól az eszükbe vésték a kiírást, és azóta is egyfolytában emlegetik.
No, erre a versenyre készülök most.
Először valami különlegeset, valami nagyon kidolgozottat akartam kitalálni, de rájöttem, hogy semmi értelme nagy dolgokba fogni, ugyanis bármilyen magyaros ételt készítek, az az ittenieknek úgyis érdekes lesz.
Épp a a menüt készültem összeállítani, szelektálni egy kicsit a már meglévő ötleteimet, amikor barátosném szólt, hogy valószínűleg Húsvét hétfőn megejthetjük a nagy „campionatot”. No,innen nem is gondolkodtam tovább: sonka, kolbász úgyis jön otthonról, sütök hozzá friss kalácsot, főzök hozzá sárgatúrót, készítek egy-két magyaros kencét (körözöttet saját kútfőből, tepertőkrémet -mondjuk a Tomakonyhából), megtöltök egy dagadót, sütök két süneményt, a főétel meg legyen M. feladata.
Két probléma jött közbe: dagadó a naffényes Itáliában nincs ugye, mert másképp bontják a sertést, enélkül pedig valószínűleg csak előételnek lenne elég a felsorolt rakomány.
Ekkor lépett a színre egy nagyon szimpatikus bloggertársam, aki nagylelkűen megosztott velem egy szupertitkos pácreceptet, amit a múlt hétvégén ki is próbáltunk, természetesen a jövendőbeli zsűri közreműködésével. Ők mondták azt, hogy akár nyerő fogás is lehetne. És persze kérleltek, hogy mondjam el a receptet. De nem tettem.
Viszont döntöttem: az étel versenyfogás lesz, akár illik, akár nem a főtt füstölt sonka-sárgatúró-foszlós kalács trió után. Ha belegondolok, hogy M. is hasonló mennyiségű fogással fog nevezni, akkor már ugyis teljesen mindegy. Két napig csak enni fogunk.
Mindenesetre csináltam egy kalácstesztet. A legfinomabb, másnap is tökéletes kalács a VKOrsi receptje alapján készült, amit később olívaolajban eltett, szárított paradicsommal is kipróbáltam, de a paradicsom sárgára festette a tésztát, ami – valószínűleg a nagyobb mennyiségű olaj miatt- nem is lett igazán foszlós, és másnapra is sokat vesztett azon kevés puhaságából, ami frissen még volt neki. Marad a jól bevált eredeti recept.
Ezek után már csak a süneménypróba maradt. Nosztalgiázhatékom volt, így sütöttem egy Lajcsi szeletet, egy kávékrémes kókuszosat, és egy üdítő szeletet is. (Még egy bombát is akartam, de végül túl babrásnak tituláltam és elvetettem az ötletet.)
A végleges voks az üdítő szeletre szállt, kisebb módosításokkal: alsó kakaós piskóta + a középen lévő túrós-vajas krém marad, a tetejére viszont Fanta-vaníliapuding-narancsszeletek helyett vagy Fanta-vaníliapuding-eperdarabok, vagy piros Fanta-lódafing puding-eperdarabok kerülnek. A sünemény, Húsvét lévén galamb formára lesz vágva és mondjuk tojáscukorral lesz díszítve. Na jó, tudom ez már merő giccs, de nem baj! A lényeg, hogy hasson!

M. azóta egyébként is részt vett 1-2 főzőtanfolyáson, és így előnyben van. 😉
Ezek után már csak az időjárásét kell könyörögni, mert egyelőre úgy esik az eső, mintha dézsából öntenék, és ha így marad, akkor nem marad más számomra, mint az „újratervezés”. 🙂

Foszlós kalács Húsvétra

Hozzávalók:
A kovászhoz:

1 pohár liszt (kerestem egy VKOrsi által javasolt kb. 240 ml-es poharat)

2/3 pohár víz

1 tk. szárított élesztő

1 tk. cukor

A tésztához:

a már elkészített kovász

1 1/3 pohár liszt

3 ek, cukor

1 tojás

3 ek. olaj

1 tk. só

+ 1 tojás a kalács kenéséhez

A kovászhoz valókat összekeverem, és szobahőmérsékleten minimum 5-6 órán keresztül állni hagyom.
A tésztához valókat és a kovászt laposan összedolgozom, és legalább 20-25 percig dagasztom, majd letakarva, szobahőmérsékleten 1 órán keresztül állni hagyom.
Ekkor újra átgyúrom, tetszőlegesen két- vagy három részre osztom, hurkákat formálok belőlük, ezeket kissé megcsavarom a saját a tengelyük körül, és hármas vagy négyes fonással (majd ha nagy leszek, nyolcassal is, csak még a négyes is csúnyácska) összefonom őket.
Nagy segítség volt az E. Margit és Limara által készített videósorozat, ami itt található.
A kalácsot sütőpapírral kibélelt formába teszem, majd 40 fokos sütőben még egy óráig hagyom kelni, aztán megkenem felvert tojással, a sütőt 200 fokra tekerem, és a kalácsot kb. 35 perc alatt készre sütöm.

Zuppa di gulasch con fagioli

Gaba

2009. Feb. 04.

Hozzászólások (3)

A richiesta, dopo il successo inaspettato alla „purcitade” di Varmo. 🙂

Zuppa di gulasch con fagioli
(Babgulyás)

Ingredienti:

100 g di fagioli secchi (lasciati in ammollo per almeno 8-10 ore)
1 grossa cipolla
2 spicchi d’aglio
1 cucchiaio di strutto o 3 cucchiai di olio di semi di girasole
400 g di polpa di manzo o maiale
1 cucchiaio di paprika dolce in polvere
½ cucchiaino di cumino macinato
4 carote
2 radici di prezzemolo
1 verza rapa
800 g di patate
1 pomodoro sbucciato, tagliato a cubetti
1 mazzatto di prezzemolo
sale
pepe
pasta pizzicata (palline pizzicate con le dita da una pallina di pasta fatta di 2 uova e 200 g di farina)

Prima di tutto preparate la pasta.
Unite la farina, le uova e un pizzico di sale, amalgamate fino ad ottenere un impasto liscio ed omogeneo. Formatene una palla e lasciatela a riposare per circa 30 minuti. Dopo, con le dita infarinate, pizzicate dei palloncini di pasta , piccoli quantol’unghia del mignolo. (Tenete da parte la pasta pizzicata per la zuppa)
Per la zuppa:
Tagliate la carne a cubetti di circa 2x2x2 cm. Tritate l’aglio e la cipolla finemente e fateli soffriggere nello strutto (o eventualmente nell’olio). Abbassate la fiamma, aggiungete la paprika in polvere e mescolate con cura. Unite la carne, rosolatela per qualche minuto facendo attenzione di non bruciare la paprika (la zuppa diventerebbe amara). Salate, pepate, aromatizzate con il cumino macinato infine aggiungete i fagioli ed i cubetti di pomodoro. Coprite con dell’acqua calda e fate cuocere a fiamma moderata.
A metà cottura aggiungete le carote, le radici di prezzemolo tagliate a rondelle e la verza rapa spezzettata.
A cottura quasi completata unite le patate tagliate a dadini, e dopo una decina di minuti aggiungete anche i palloncini di pasta e il mazzetto di prezzemolo legato con uno spago da cucina. La zuppa sarà pronta quando la pasta salirà sulla superficie.