• 1 fácán
• 50 g hajszálvékonyra szeletelt főtt sonka
• 50 g hajszálvékonyra szeletelt speck
• 100 g kolbász
• néhány zsályalevél
• 2 ágacska rozmaring
• só, bors

És ahhoz, amiben majd a fácánunk megsül/fő:

• 1 közepes fej vöröshagyma
• 1 gerezd fokhagyma
• extraszűz olívaolaj
• 0,5 dl Brandy vagy 1 dl száraz vörösbor (Brandyvel szerintem finomabb)
• 1 sárgarépa
• 1 zellerszár
• 1 ágacska rozmaring
• 2 zsályalevél
• 1 babérlevél
• néhány szem borókabogyó

A fácánt kicsontozzuk. A hátán kezdjük, a gerinc mellett. Először az egyik, majd a másik oldalról is lefejtjük a húst, aztán haladunk a melle felé mindaddig, míg a hát-és a mellcsont együtt, egészben elválik. (Őszintén szólva ez a legnehezebb az egészben, innen már gyerekjáték a folytatás.) Nem kell megijedni, ha itt-ott marad nagyobb darab hús a csonton, ezt majd a többi hozzávalóval együtt a tekercs belsejébe pakoljuk. Anyóssal ellentétben érdemes kicsi, éles, hegyes végű csontozókést használni.

Ezután a combcsont végét, ott, ahol az inak vannak, bárddal, egy határozott mozdulattal lecsapjuk, a combcsontokat kivágjuk, és a húsban maradt inakat -ha sikerül- eltávolítjuk. (A bárdos művelet nélkül is működik a dolog, ez csupán azért kell, hogy a combcsontot könnyebben ki tudjuk venni.)

Ekkor a fácánt alaposan átmossuk, hogy az esetleges csontszilánkok ne maradjanak benne, majd egy vágódeszkán kiterítjük, ha véletlenül valahol lyukat látunk rajta, azt egy-egy darab hússal befedjük. Megszórjuk egy kevés apróra vágott rozmaringgal, zsályával, frissen őrölt borssal, és ha a töltelékünk nem túl sós, akkor sózzuk is.

A kiterített, befűszerezett fácánra fektetjük először a sonka-, majd a speckszeleteket. Ráhalmozzuk a bélből kiszedett, szétmorzsolt kolbásztölteléket, végül az egészet feltekerjük, egy ágacska rozmaringot és néhány levél zsályát teszünk a tetejére majd szorosan összekötözzük. Kívül is sózzuk, borsozzuk.

Egy lábasban felhevítjük az olívaolajat, hozzáadjuk a fokhagymát, majd ezen az illatos olajon a tekercsünket jól átforgatjuk, kissé megpirítjuk. Meglocsoljuk a Brandyvel, 1-2 percig még fedő nélkül, nagy lángon főzzük/pirtjuk, hadd párologjon el minél gyorsabban az a kevés folyadék, ami a hús alatt képződik.

Ezután hozzáadjuk az apró kockára vágott zöldségeket, egy kis tüllzacskóban a fűszereket. Lefedjük, és a legkisebb lángon puhára pároljuk. (A főzési idő természetesen a fácán korától is függ. Ha főzés közben a leve elpárolog, öntsünk hozzá egy kevés vizet, de fontos, hogy mindig csak keveset, így szép, sűrű, szaftot kapunk majd a végén.)

Amikor a fácántekercs elkészül, eltávolítjuk róla a zsineget és a zöldfűszereket, felszeleteljük tálra rendezzük, ráöntjük a zöldséges szaftot, és grillezett vagy sütőben sült polentaszeletekkel tálaljuk.

Azért jó ünnepekkor ez a tekercs, mert a munka nagy részét előző nap el lehet végezni, (sőt, a zöldségeket is fel lehet aprítani előző nap), így nem marad más hátra, mint az a néhány perces pirítás és Brandyvel való locsolgatás.

Ha polentával tálaljuk, akkor tulajdonképpen ezzel sincs sok tennivaló: előző nap elkészítjük, másnap már csak szeletelni és 5-10 percig grillezni kell!

Ó, igen, még eszembe jutott valami! Megmarad ugye a fácán szíve, mája, zúzája, nyaka és egy kevés hús, ami a csontokon marad. Ehhez egy gyors recept:

Hagymát dinsztelünk, hozzáadjuk az apróra vágott maradékokat és némi zöldfűszert, kevés vörösborral meglocsoljuk, mehet bele még egy kockára vágott sárgarépa, szárzeller, paradicsom, só, bors, és mártás sűrűségűre főzzük. Gnocchival vagy házi tagliatellével az igazi (akár karácsonyi első fogásnak is a fácántekercs előtt)!

Aggiornamento!

Azóta már elkészült.

A recept itt található.

• 1 házinyúl
• 40 g vaj
• 1 gerezd fokhagyma
• 1 ágacska rozmaring
• 1 fej apróra vágott vöröshagyma
• 1 dl száraz fehérbor
• 1 dl extraszűz olívaolaj
• 4-5 zsályalevél
• egy csipetnyi fahéj
• só, bors

A nyulat daraboljuk fel, és a bor kivételével az összes hozzávalóval együtt rakjuk egy lábasba, majd lassú tűzön, saját levében pároljuk kb. 2 órán keresztül. A bort akkor adjuk hozzá, amikor a nyúl félig már megpuhult. Polentával tálaljuk.

• 1 coniglio
• 40 g di burro
• 1 spicchio d’aglio
• rosmarino
• 1 cipolla tritata
• 1 dl di vino bianco
• 1 dl di olio extravergine d’oliva
• 4-5 foglie di salvia
• cannella
• sale, pepe

1. Tagliate a pezzi il coniglio e mettetelo in una pentola con tutti gli ingredienti (tutto a crudo) salvo il vino. Cuocete a fuoco lento per circa 2 ore, coperchiando la padella. A metá cottura aggiungete il vino bianco. Servite caldo con abbondante polenta.

Fonte:
Adriano Del Fabro: Mangja’ furlan – Ricette tradizionali della Carnia e del Friuli raccolte tra i protagonisti. Arsenale Editore. Verona. 2007.

Mézes-rozmaringos almás lepény

Hozzávalók:

• 250 g mélyhűtött leveles tészta
• 2 ágacska rozmaring
• 8 db alma
• 1 ek. méz
• 40 g + 2 ek. barnacukor
• 40 g vaj

Egy serpenyőben forrósítsuk fel a vajat, adjunk hozzá 6db lereszelt, kiafcsart almát, a mézet és a felaprított rozmaringot, majd pároljuk kb. 15 percig.
A tésztát nyújtsuk ki, béleljünk ki vele egy 26 cm-es tortaformát, villával szúrkáljuk meg az alját, és 180 fokos sütőben süssük 5 percig. Ezután osszuk el egyenletesen a tésztán az rozmaringos-mézes almát, tetejét díszítsük további almaszeletekkel, szórjuk meg egy kevés barnacukorral és süssük további 30 percig

Crostata di mele, miele e rosmarino

Ingredienti:

• 250 g di pasta sfoglia
• 2 rametti di rosmarino
• 8 mele
• 1cucchiaio di miele
• 40 g + 2 cucchiai di zucchero di canna
• 40 g di burro

1. In una padella scaldate il burro, aggiungete 6 mele precedentemente grattuggiate e strizzate, il miele e il rosmarino tritato.
2. Sfoderate una tortiera di 26 cm di diametro con la sfoglia, bucherellatela con una forchetta e cuocetela in forno giá caldo a 180 gradi per 5 minuti. Distribuite il purè di mela sul fondo di pasta sfoglia e livellatelo con una spatola. Sistematevi sopra la mela rimasta tagiata sottile, cospargete la torta con qualche cucchiaio di zucchero di canna e cuocetela ancora per circa 30 minuti.

• 320 g linguine
• 500 g kékkagyló
• 500 g vénuszkagyló
• citromlé
• 12 királyrák
• 150 g hámozott, darabolt paradicsom
• 150 g koktélparadicsom
• 1 kis fej vöröshagyma
• száraz fehérbor
• 3 gerezd fokhagyma
• extra szűz olívaolaj
• csípőspaprika
• petrezselyemzöld
• só (általában nem szükséges, mert már a tenger gyümölcsei is elég sósak)

A főzés elkezdése előtt néhány órával a kétfajta kagylót rakjuk külön-külön egy-egy tálba, szórjuk meg nagyszemű sóval, és csöpögtessünk rá egy kevés citromlevet. Ez azért szükséges, hogy a kagylók kitisztuljanak. A vizet legalább háromszor cseréljük le, ügyelve arra, hogy a tál alján lerakódott homokot mindenképp távolítsuk el. (Én a három vízcsere előtt/közben/után néhányszor folyóvízben is át szoktam mosni az egészet.) Mindezek után a kékkagylót az itt leírt módon tisztítsuk meg.
Egy nagy serpenyőben hevítsünk fel egy kevés olajat, pirítsunk meg rajta 2 cikk nagyon apróra vágott (vagy fokhagymanyomón áttört) fokhagymát, majd adjuk hozzá a kékkagylót, locsoljuk meg egy kevés száraz fehérborral, és fedő alatt pároljuk mindaddig, míg a kagylók ki nem nyílnak. (Amelyik nem nyílik ki, ki kell dobni!) Ugyanezzel az eljárással készítsük elő a vénuszkagylót is, majd mindkettőt tartsuk melegen – ja, és eszegessünk belőle nyugodtan 😉 A megmaradt levet szűrjük le és tegyük félre.
Egy másik serpenyőben egy kevés olajon dinsztejük meg az apróra vágott hagymát és a fokhagymát. Adjuk hozzá a levet, amiben a kagylók kinyíltak, a hámozott, darabolt paradicsomot, a félbe vágott koktélparadicsomot és a csípőspaprikát majd nagy lángon főzzük néhány percig.
A királyrák hasát a fejétől a farkáig egy éles késsel vágjuk be 1-2 mm mélyen, majd vigyázva, hogy el ne törjenek rakjuk bele egyenként a paradicsomszószba. Szórjuk meg az apróra vágott petrezselyemzölddel, fedjük le, és kis lángon főzzük kb. 5-7 percig. Ezután nem marad más hátra, mint hozzáadni az addig melegen tartott kagylókat és az egészet nagyon óvatosan összekeverni.
Közben a tésztát sós vízben kifőzzük, „al dente” leszűrjük. Tálalhatjuk a szósszal összekeverve is, de tapasztalataink szerint célszerűbb először a tésztát előmelegített tányérokra szedni és aztán rárakni a paradicsomos tenger gyümölcseit.

• 320 g di linguine
• 500 g di cozze
• 500 g di vongole veraci
• succo di limone
• 12 scampi
• 150 g di pomodori pelati in pezzetti
• 150 g di pomodorini ciliegia
• 1 piccola cipolla
• vino bianco
• 3 spicchi di aglio
• olio di oliva extra vergine
• peperoncino
• prezzemolo
• sale (se é necessario)

1. Qualche ora prima di iniziare di preparare il piatto mettete le cozze e le vongole in una bacinella, aggiungete un po’ di sale grosso, qualche goccia di succo di limone e copritele con acqua. Ripetete l’operazione almeno tre volte cambiando ogni volta l’acqua e rimuovendo accuratamente la sabbia che si deposita sul fondo della bacinella.
2. Schiacciate due spicchi di aglio, fateli soffriggere leggermente in un tegame con qualche cucchiaio d’olio, poneteci le cozze precedentemente pulite e bagnate con il vino. Quando le cozze saranno aperte, rimuovetele dalla padella, filtrate il liquido di cottura e ripetete l’operazione con le vongole.
3. In un’altra padella rosolate la cipolla tritata finemente con uno spicchio d’aglio schiacciato. Aggiungete i pelati, i pomodorini tagliati a metà, il peperoncino e l’acqua di cottura delle cozze e vongole. Fate cucinare a fiamma viva per qualche istante.
4. Praticate un’incisione profonda di circa 1-2 mm sulla parte inferiore degli scampi (dalla testa fino alla fine della coda), aggiungeteli al sugo e spolverate con una manciata di prezzemolo tritato. Abbassate la fiamma e fateli cucinare per 5-7 minuti. Infine unite anche le cozze, le vongole, e mescolate tutto facendo attenzione di non rovinare gli scampi.
5. Scolate la pasta al dente, conditela con il sugo, trasferitela su piatti da portata caldi, e servite subito.