Tavola in Piazza

Sajttal és mandulával sült mángold - és 10 perc hírnév

Ez egy ilyen hét lesz. Ma különösen nem tudok ide koncentrálni.
Tegnap délután felhívott Alessandra, a Da Nado étteremből, és kérdezte, hogy mire van szükségem mára. Nem volt túlságosan elragadtatva, amikor említettem a sütőt. Na de hogy lehet sült almát sütő nélkül sütni? 🙂 Megígértem neki, hogy délután megpróbálok kikísérletezni más megoldást az alma elkészítésére.
Próbáltam sima serpenyőben, steaksütő serpenyőben, kerámia bevonatú serpenyőben, de egyik eredmény sem tetszett. 
Ezen felül jött még egy jó hír, 10 perc áll majd rendelkezésemre, ennyi idő alatt kell elkészíteni, összeállítani, tálalni az ételt. Színpadon. Élesben. Nagyközönség előtt.
Lólesz!
Ezek után elkezdtem kísérletezni érettebb és kevésbé érettebb almákkal, melyik, mennyi idő alatt sül épp olyanra, amilyenre én szeretném. Variáltam a hőfokot, a programokat, a bordamagasságot, az almafajtákat, volt olyan amelyik 220 fokon a 7. percre elkészült ugyan de a sütőpapírra kicsöpögött méz megégett, nem beszélve a rozmaringról, ami épp olyan illatot árasztott, mint Mihály atya füstölője. x-)))) Másfél óra alatt az egész konyha tele lett ezerféleképp sült almákkal.
Végül maradt egy érettebb Golden (ami persze az utolsó volt, egyelőre fogalmam sincs, hogy estére honnan fogok érett almát szerezni), 200 fokon, legfelső bordamagasságon. Ez 9,5 perc alatt pont tökéletes lesz, bár a méz meg a rozmaring így is necces. Több borral kell, hogy meglocsoljam, így ez nem párolog el olyan hamar, következésképp a méz sem ég majd meg. A rozmaringot max. kiveszem félidőben.
A fűszeres tejfölt elkészítem előre. Van bőven, Andris barátunk hozott majdnem másfél litert, biztos, ami biztos. 🙂
Alessandra kérte, hogy ha tudom, vigyem a tócsnit is félkészen, hogy ott már csak ki kelljen sütni, de mondtam, hogy erről szó sem lehet. A sótól a cukkini és a krumpli is levet enged, és akkor lőttek az egésznek. Amúgy is mindig “in diretta” csinálom (a héten már háromszor; khm, a megfelelő krumplit is ki kellett kísérletezni), és tényleg csak a legeslegeslegutolsó pillanatban sózom, sosem hagyom állni. Úgy gondolom, 10 percbe belefér majd 2 krumpli, 1 cukkini lereszelése, és a többi hozzávalóval való összekeverése (tojás, liszt, bors, só, a tarisznyarák húsa, amit ma délelőtt itthon elkészítek, petrezselyemzöld, fokhagyma, amit előre felaprítva, lereszelve viszek).
Piszke kérdezte a Facebookon, hogy vajon beszélni is kell-e, és ez szöget ütött a fejemben. Ha tényleg még beszélni is kell közben, akkor összeomolhat a kártyavár. Reni a megmondhatója, hogy főzés közben mindig arra koncentrálok, amit épp készítek. Nagyon. Olyankor számomra megszűnik a külvilág, és csak a tűzhely, az ízek, az alapanyagok léteznek. Nem lesz könnyű ugyanezt színpadon kivitelezni.
Persze, majd meglátjuk. Fél hatra megyek, az előadás nyolckor indul, mi kilenc körül kerülünk majd sorra (ami olaszéknál kb. fél tíz). Hosszú lesz a mai nap. 
Ja, és a mai recept! Majdnem elfelejtettem…
Sajttal és mandulával sült mángold
Hozzávalók: 400 g friss, kislevelű mángold, 160 g sajt (én ementálit, Montasiot és Pargmigianot használtam, vegyesen), 40 g szeletelt mandula, vaj, só, bors

A lágyabb sajtokat nagylyukú, a keményebbeket kislyukú reszelőn lereszeljük.

A mángoldot lobogó, sós vízben 5 percig főzzük, majd leszűrjük, a levét alaposan kinyomkodjuk.
Tűzálló formákat (pl. szuflé) kivajazunk, a mángold felét belehelyezzük, borsozzuk, megszórjuk a sajt felével, majd megint mángold, aztán bors és megint sajt, végül pedig a szeletelt mandula következik. 
180 fokra előmelegített sütőben, ha van grill programon addig sütjük, amíg a mandula megpirul.
A mángoldhoz adhatunk krémesre kevert ricottát, a rétegek közé készíthetünk besamelmártást, de így már főételként tálalnám, nálunk köret volt.
Ötlet: La Cucina del Corriere della Sera

Borókás borjúlábszár petrezselymes knédlivel

Ausztriai élmények és Mamma knédlireceptje alapján.
Anya, ha jöttök, ezt mindenképp megfőzöm majd nektek is! Isteni lett!
Borókás borjúlábszár petrezselymes knédlivel
 
Hozzávalók:
A húshoz: 500 g borjúlábszár, extraszűz olívaolaj, 2 közepes fej vöröshagyma, 2 cikk fokhagyma, egy ágacska rozmaring, 5-6 szem borókabogyó, 2 szem szegfűbors, 1,5 dl száraz fehérbor, só, frissen őrölt feketebors, egy csokor petrezselyemzöld, 1 dl tejszín
A knédlihez: 250 g száraz kenyér, 2 db tojás, 150 ml tej, 1 fej lilahagyma vagy 2 fej salotta, egy nagy csokor petrezselyem,1 gerezd fokhagyma, 4 ek. extraszűz olívaolaj, só, bors
A húst gyufásdoboz nagyságú darabokra vágtam. Egy serpenyőben felhevítettem az olívaolajat és a rozmaringgal együtt üvegesre pároltam rajta az apróra vágott vöröshagymát és a lereszelt fokhagymát. Ezalatt egy másik serpenyőben szárazon körbepirítottam a húskockák minden oldalát, felöntöttem a fehérborral, megvártam amíg az alkohol elpárolog, majd az egészet a párolt hagymához adtam. Borókabogyóval, szegfűborssal, sóval, borssal fűszereztem, és lefedve addig főztem, amíg a hús megpuhult (ha szükséges, egy kevés vizet adhatunk hozzá). Ekkor hozzáadtam a felaprított petrezselyemzöldet és a tejszínt, összekevertem, lefedtem, levettema  tűzről, és így lefedve hagytam állni még 10 percig.
A knédlihez a kenyeret apró kockára vágtam, egy tálba tettem, meglocsoltam a tejjel, félretettem.
Egy serpenyőben felhevítettem az olívaolajat, üvegesre pároltam rajta a nagyon apró kockára vágott salottát és a lereszelt fokhagymát, majd hozzáadtam a feleprított petrezselyemzöldet, levettem a tűzről, ezt is félretettem.
A tejbe ártatott kenyeret a tojásokkal botmixer segítségével pépesítettem, hozzáadtam a petrezselymes párolt hagymát, sót, borsot, végül a masszát jól összedolgoztam, és 15-20 percig állni hagytam.
Egy lábasban vizet forraltam. A kenyeres masszából vizes kézzel gombócokat formáltam (szeretem ha a kenyérgombócok kicsik, kb. diónagyságúak) és alacsony lángon addig főztem őket, amíg feljöttek a víz tetejére. A gombócokat leszűrtem, és a borókás borjúlábszárral együtt tálaltam.

Bazsalikomos-ricottás pulykafasírt cukkinifőzelékkel

Bazsalikomos-ricottás pulykafasírt cukkinifőzelékkel
Hozzávalók:
A fasírthoz: 450 g darált pulykahús, 1 gerezd fokhagyma, 1 vöröshagyma, 1 tojás, 8-10 csapott ek. házi zsemlemorzsa + egy kevés a végén a forgatáshoz, 50 g ementáli sajt, 3 ek. ricotta, 2 ek. olívaolaj, 5-6 nagy bazsalikomlevél, só, kevés fehérbors, napraforgóolaj a sütéshez
A cukkinifőzelékhez: 4 db közepes cukkini (kb. 500 g), 2 ek. extraaszűz olívaolaj, 1 salottahagyma, 1 cikk fokhagyma, (esetleg 1 ek. tejföl)

A fasírthoz a vöröshagymát és a fokhagymát lereszeltem, a sajtot nagyon apró kockára vágtam, a bazsalikomlevelet kézzel apróra tépkedtem, minden hozzávalót egy tálba tettem, és összekevertem annyi zsemlemorzsával, hogy könnyen formázható masszát kapjak.

A masszából diónyi gombócokat formáztam, zsemlemorzsába forgattam, és bő, forró olajban aranybarnára sütöttem.
A cukkiniket megmostam, kb. 1 cm-es karikára vágtam, bő, sós vízben puhára főztem, leszűrtem, és villával durvára törtem.
Egy serpenyőben felhevítettem az olajat, megdinszteltem rajta az apró kockára vágott salottát és az áttört fokhagymát, majd az egészet a kissé áttört cukkinihez kevertem, és bazsalikomos-ricottás pulykafasírttal tálaltam.
Észrevételek, tippek:
A fasírt felaprózott, friss mentalavelekkel is finom, sütőben is süthető. Ementáli helyett ha frissen reszelt parmigianoval készítjük, sokkal ízletesebb, de kevésbé “rusztikus”. Annak ellenére hogy sok morzsával készül, másnapra sem keményedik meg, a ricottától ugyanis puha marad a fasírtok belseje.
A cukkinit alapból nem szoktam ennyire puhára főzni, de tapasztalataim szerint a gyerekek (és sok férfi is) inkább puhán, mint roppanósan szeretik, persze egyszer majd ők is felnőnek ;-). Készíthető olaj helyett vajjal is, egy kevés reszelt parmigianoval, ebben az esetben a fasírt helyett könnyedebb főételt válasszunk hozzá (pl. egy szelet grillezett csirkemellet vagy néhány szelet főtt sonkát) a vajon pedig a hagymákkal együtt pároljunk zöldfűszereket (bazsalikomot, petrezselyemzöldet, majoránnát) is. Az én kedvencem: roppanósra párolva, kissé áttörve, kevés parmigianoval, friss olívaolajjal, borssal vagy parmigiano helyett néhány csepp fehérborecettel.
A recept a Nestlé Babarecept-versenyén is részt vesz.

Petrezselymes csacsihal fetás sárgarépával

Múlt szombaton főétel és köret.
Előételnek készítettem egy majonézes scampi koktélt rózsaszín grapefruittal, első fogásnak spagettit fokhagymás-bazsalikomos datolyaparadicsommal és bivalymozzarellával, az egészhez nem kellett több, mint 1 óra.
Bocs, bocs, most ilyen receptekkel kísérletezek…
Párolt csacsihal fetás sárgarépával
Hozzávalók:
A halhoz: 4 csacsihal (hekk) filé, extraszűz olívaolaj, 1 cikk fokhagyma, 0,5 dl száraz fehérbor, só, bors, petrezselyemzöld
A sárgarépához: 400 g sárgarépa, 4 olajos ajóka, extraszűz olívaolaj, 100 g feta, 10-12 db zöld olajbogyó vagy 1 evőkanálnyi kapribogyó (eredetileg kapribogyóval terveztem, de most épp nem volt itthon, így löttyent egy kis fehérborecet is a tört répára), só, bors, fél kk. őrölt kömény (a képen pirított egész kömény van, nagyon kilógott az egész köret állagából, viszont az íze mindenképp kell bele, szóval legközelebb őröltet fogok használni)
Az olívaolajon megpirítottam a szétnyomott fokhagymagerezdeket, hozzáadtam a halat, sóztam, borsoztam, felöntöttem a borral, lefedtem, és félkészre pároltam. Ekkor a halat megfordítottam, sóztam, borsot tekertem erre az oldalára is, hozzáadtam a felaprított petrezselymet, és mostmár fedő nélkül készre pároltam.
Közben a sárgarépát megtisztítottam, felkarikáztam, és bő, sós vízben megfőztem, leszűrtem, a főzőlevéből egy keveset félretettem, magát a répát pedig egy villával megnyomkodtam, de épp csak annyira, hogy még darabos maradjon.
Egy serpenyőben olívaolajat hevítettem, hozzáadtam az ajókát, a karikára vágott olajbogyót, a fűszereket. Az egészet lepirítottam, majd összekevertem a tört répával, a kockára vágott sajttal. Kóstolás után öntöttem hozzá egy kevés fehérborecetet, és a párolt csacsihallal együtt tálaltam.

Zöldséges-fetás kamutbúza saláta

Szöveg nincs. Totálisan el vagyok maradva mindennel, a múlt heti betegség nem egy hetet vett el az életemből…. Na de ez a blog mégiscsak a szívem csücske, szóval egy újabb 20 perces recept:
Zöldséges-fetás kamutbúza saláta  
(vagy köret, de néhány seperc alatt megpirított csirkemell kockával könnyű, nyári egytálétel, sőt, a naffényes Itáliában majonézzel akár első fogásként is működik…ki érti ezt?)
Hozzávalók: 200 g előfőzött kamutbúza, 100 g feta és/vagy 100 g mozzarella, 12 db datolyaparadicsom, két evőkanálnyi taggiai olajbogyó, egy közepes fej fehérhagyma, nagy csokor friss petrezselyemzöld, kapor és korianderlevél, só, frissen őrölt bors, extraszűz olívaolaj, ízlés szerint fehérborecet (és/vagy kb. 2 dl majonéz)
Egy lábasban vizet forraltam.
A paradicsomokat felkarikáztam, a hagymát vékony csíkokra vágtam, a zöldfűszereket felaprítottam, a sajtokat felkockáztam.
A búzát a forrásban lévő vízbe dobtam, sóztam, és puhára főztem (nálam ez 12 percig tartott, de a csomagoláson jelzett főzési időre nem árt figyelni), leszűrtem, átkevertem néhányszor, hogy hűljön egy kicsit, majd összekevertem az összes maradék hozzávalóval. Ember majonézt is tett rá. Egy kevés uborka még elfért volna benne.

Ecetek a Tokaji Borecet Manufaktúrából - I. Zellerrel és sonkakrémmel töltött csirkecomb ecetes-újhagymás sült cukkinivel

A hangsúly a sült cukkinin van. A legtöbb húsétel mellé ideális késő tavaszi/nyári könnyű köret. A héten kétszer is elkészítettem, először egy egyszerű borjúsült mellé, másodszor pedig ehhez a maradékokból összepakolt csirketekercshez. A borjú nyert ugyan, de arról az összeállításról nem készült kép, így marad a csirkés recept.
Zellerrel és sonkakrémmel töltött csirketekercsek ecetes-újhagymás sült cukkinivel
Hozzávalók: 4 csirkecomb, 2 zellerszár, 100 g nyers vagy főtt füstölt sonka, 100 g natúr krémsajt (pl. Philadelphia), 8 bazsalikomlevél, 4 kisebb cukkini, 1 gerezd fokhagyma, extra szűz olívaolaj, só, bors, ízlés szerinti mennyiségű bazsalikomos fehérborecet, egy nagy csokor újhagyma
A csirkecombokat kicsontozzuk, a húst sóval, borssal fűszerezzük.
A zellerszárat megtisztítjuk, és körülbelül olyan hosszú darabokra vágjuk, amilyen szélesek a kifilézett combok. A sonkát pépesre daráljuk, kikeverjük a sajttal, majd az így kapott krémmel bekenjük a csirkecombok belső oldalát. Mindegyikre két bazsalikomlevelet fektetünk, ráhelyezünk két-három zellerdarabot, feltekerjük, hústűvel megtűzzük.
A tekercseket tűzálló tálba helyezzük, meglocsoljuk egy kevés extra szűz olívaolajjal, és 180 fokra előmelegített sütőben addig sütjük, amíg a csirkecombokon a bőr hólyagos-ropogósra sül.
A cukkiniket megtisztítjuk, kb. 2 mm-es karikákra vágjuk, nagy lángon, száraz serpenyőben kezdjük pirítani, majd amikor a cukkinikarikák elkezdenek barnulni, mérsékeljük a lángot, hozzáadunk egy kevés olívaolajat, az apróra vágott újhagymát és a félbevágott fokhagymagerezdet. Ezután az egészet még egy-két percig pirítjuk, majd levesszük a tűzről, sózzuk, borsozzuk, hozzáadjuk a borecetet, és szobahőmérsékleten tálaljuk.

VKF! XXXV. Rakjunk tüzet a szabadban!

Van egy szupertitkos pácreceptem, amit most nem publikálok, mert akkor már nem lesz szupertitkos. Na, jó, egyébként sem az, mert M. barátnőm, akinél szinte minden hétvégén ínyenc vendégsereg ücsörög, addig addig könyörgött, míg megkapta -azóta is aratja a babérokat. Szóval most nem ez a recept jön, csak megemlítettem. 🙂 És köszönet érte Hobbiszakácsnak!
Valami hasonlót azért összehoztam tegnap, csak hogy senki ne maradjon ki a jóból, meg ugye gyorsan kellett valamit kreálni a Kata által meghirdetett XXXV. VKF!-re is. A majdnem csodapác mellett készítettem még egy egyszerű, gyors, “alap” olasz pácot is (azért “alap” mert Olaszországban szinte minden grillezésre szánt húst így pácolnak be, ami nem baj, mert nagyon finom lesz a végeredmény, ugyanakkor egy idő után unalmas lesz minden grillezős trattoriában ugyanazt az ízű húst enni; érdekes módon, elég szegényes talján barátaink fantáziája ezen a téren, de ez sem baj, nem is ezért szeretjük őket.).
Kerestem tehát valamit, amivel fel lehet dobni az egészet, így került a már megsült hús tetejére egy uborkás-chilis-fekete olívabogyós keverék, aminek az ötletét egy a La Cucina Italiana júniusi számában megjelent recept adta. Köretként egy kevés cukkinit grilleztem, és volt még egy kevés életem legfinomabb kovászos uborkájából, így elmaradt az egyébként elmaradhatatlan polenta. Fénykép csak alig-alig készült, a bent megterített asztalhoz végül le sem ültünk, minden “lábon” fogyott el.
Fokhagymás-chilis csirkeszárnyak
Hozzávalók: 1 kg csirkeszárny
A páchoz: 4 chilipaprika, 1,5 dl napraforgó olaj, 2 gerezd fokhagyma, 2 tk. őrölt koriander, 2 tk. szezámmag, 1 tk. őrölt kömény, egy csokor friss majoránna, só, bors
A csirkeszárnyak végeit levágtam (ezeket nem használtam fel), a megmaradt szárnyrészt pedig kettévágtam. A chilit kimagoztam, az erek nagy részét eltávolítottam. A pác hozzávalóit merülőmixerrel pépesítettem, a kettévágott csirkeszárnyakra öntöttem, alaposan összekevertem az egészet, és kb. egy órán keresztül állni hagytam. Ezután a húst előre beáztatott fa nyársakra tűztem, és faszénparázson készre sütöttem.
Zöldfűszeres-fehérboros csirkenyársak zöldfűszeres-chilis uborkával
Hozzávalók: 4 egész csirkecomb
A páchoz: 1,5 dlolívaolaj, néhány ág rozmaring, 6-8 zsályalevél, só, bors, 1 dl száraz fehérbor
Az uborkához: 1 közepes uborka (kb. 150 g), 1 chili, egy marék vadrukola, egy csokor petrezselyemzöld, friss kakukkfűlevélkék,12 db taggiai olívabogyó, 1 gerezd fokhagyma, só, bors, 5-6 ek. extraszűz olívaolaj
Az uborkát meghámoztam, nagyon apró kockára vágtam. Az olívabogyót, a rukolát, a petrezselyemzöldet és a kakukkfüvet felaprítottam, összekevertem az uborkakockákkal, az áttört fokhagymával, és a vékony karikára vágott chilivel, sóztam, borsoztam, meglocsoltam az olívaolajjal, és kb. fél órán keresztül állni hagytam.
A csirkecombokat kicsontoztam, és gyufásdoboz nagyságú darabokra vágtam (a bőrt rajtahagytam!), majd sóztam, borsoztam, rászórtam a rozmaringágakról leszedett leveleket és a nagyobb darabokra tépkedett zsályát is, ráöntöttem az olívaolajat, belemasszíroztam a húsba a fűszereket, végül az egészet leöntöttem a  fehérborral, jól összekevertem, és egy órán át állni hagytam. Ezután a csirkecomb kockákat előre beáztatott fa nyársakra tűztem, faszénparázson készre sütöttem, bekentem a zöld fűszeres-chilis-uborkás keverékkel és csak kb. 5-10 perc után szervíroztam.

Vajas-petrezselymes ivreai hagymácskák

Olaszországban cipolline d’Ivrea névvel jelölik a Dora Baltea völgyében (Quincinetto környékén) évszázadok óta termesztett 10-80 mm átmérőjű, kissé lapított gömb formájú hagymafajtát. Fűszeres-ecetes lében eltéve vagy lassú tűzön sütve, paradicsommal ill. anélkül köretként fogyasztják.

Vajas-petrezselymes ivreai hagymácskák

Hozzávalók:
  • 16 db körülbelül egyforma nagyságú ivreai hagyma
  • 40 g vaj
  • 1 ek. extraszűz olívaolaj
  • 1 csokor petrezselyemzöld
  • oregánó
  • 1 babérlevél
  • frissen őrölt bors

A hagymákat megpucoltam, 2 percig forrásban lévő vízben blansíroztam, majd egy tűzálló tálban a sóval, borssal, babérlevéllel együtt, lefedve, előmelegített sütőben 180 fokon 20 percig sütöttem. (A hagymák alá öntöttem egy keveset a főzővízből)
Húsz perc után levettem a fedőt, a hagymákat megszórtam az apróra vágott petrezselyemzölddel, a tetejükre vajdarabkákat raktam, és további 10 percig sütöttem.

A legjobb, ami egy trevisoi radicchioval történhet

A radicchiot félbevágom, bordázott aljú serpenyőbe (vagy más, grillezésre kitalált alkalmatosságba) teszem, és mindkét oldalát kb. 2-2 percig grillezem. Az utolsó pillanatban megspriccelem egy kevés balzsam-, és vörösborecettel. Tányérra teszem, sót és borsot tekerek rá, meglocsolom egy kevés olívaolajjal és azonnal tálalom.
Talán van még egy legjobb: a rizottó radicchioval. De erről később…
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!