Nagyon pocakos voltam, amikor ez a kép készült. Nem emlékszem már, hogy honnan van a recept (a zsír alapján következtethetnénk valamiféle nagyanyós eredetre), azt tudom, hogy a benne lévő lekvárt anyukám barátnőjétől kaptam egy lekvárcsere alkalmával. Aztán arra is jól emlékszem, hogy a süti is, és a kókuszgolyó is a férjem munkatársainak készült, amikor megajándékoztak két Corianból készült tálcával, amin ugye illett valamit eléjük tenni. S hogy miért folyik a süteményen a csokoládé? Mert amikor elmeséltem, hogy ez a szilvalekvár majdnem szatmári, (és hogy egyébként a szilvalekvárt mifelénk hogyan készítik), és húúúúú, és hűűűűű, és ma che bontà!, nem engedték, hogy megvárjam, amíg a sütin megdermed a máz.
A számtalan kókuszgolyó változat közül nálam a Doctor Pepperé a favorit! Mással már rég nem próbálkozom.
Szilvalekváros sütemény
Hozzávalók:
- 3 tojás
- 5 ek. üstben főtt, sűrű, kemény szatmári szilvalekvár
- 10 ek. víz
- 90 g zsír
- 150 g porcukor
- 200 g liszt
- 1 tk. sütőpor
- ½ tk. szódabikarbóna
- 1 tk. őrölt fahéj
- 1 citrom reszelt héja
- 100 g jó minőségű étcsokoládé
- 50 ml napraforgóolaj
A tojásokat a cukorral habverővel alaposan felverem, majd hozzáadom a zsírt, a lekvárt, a vizet és a reszelt citromhéjat is. A lisztben elkeverem a szódabikarbónát, a sütőport és a fahéjat, majd az egészet fakanállal belekeverem a tojásos masszába, ügyelve arra, hogy a végén csomómentes legyen.
Sütőpapírral kibélelt tepsibe öntöm, és előmelegített sütőben 180 fokon 15-20 percig sütöm.
A tetejére a mázhoz gőz fölött felolvasztom a csokoládét, hozzákeverem az olajat, majd az egészet a kihűlt sütemény tetejére csorgatom, és lehetőleg csak akkor szeletelem, amikor megdermedt.
Ez szuper, Katy, nagyon örülök, hogy nagyszerűen sikerült a süti. Jók a hozzávalókra vonatkozó alternatíváid is, és az aszalt szilva is remek ötlet! Meghoztad a kedvem ahhoz, hogy én is ismét megsüssem… 🙂 Köszi.
Képzeld, megsütöttem és sikere volt 🙂 “Pár” dolgot lecseréltem a receptben ilyen-olyan okokból, akár azt is mondhatnánk, hogy esetemben a blogbejegyzésed inkább inspirációként mint receptként szolgált, de a lényeg, hogy mind elfogyott a tegnap esti házibuliban. A híg lekvár miatt a vízmennyiséget feleztem, zsír és olaj helyett vajat használtam, mivel egyik se volt itthon, a porcukrot nádcukorra cseréltem, és tepsis helyett igazi muffint sütöttem. 14 db lett belőle, csokiból pedig elég volt kb. 7 deka (egy megkezdett táblát találtam a fiókban). Szívem szerint dobtam volna még a tésztába apróra vágott aszalt szilvát, de nem sajnos volt itthon. Sebaj, majd legközelebb.
Köszi, jegyzetelek 🙂
Katy, persze, persze, jó lesz, meglátod! Arra ügyelj csak, ahogy írtad, hogy a víz mennyiségét csökkentsd picit.
Szerintem itt pár kanállal több vagy kevesebb folyadék olyan óriásit nem változtat a tészta jellegén.
Közben azon gondolkodtam, mint lehet még kezdeni a híg szilvalekvárral… Almakockák hozzáadásával készíthetsz vele cobblert, vagy linzertésztára pakolsz egy vaníliás ricottás/túrós/tojásos krémet, ez alá és/vagy fölé egy réteg szilvalekvár szerintem remekül passzol, de lehet, hogy egy rumos-vaníliás-szilvalekváros tiramisù vagy egy ropogós kalácsmorzsás mákos-szilvalekváros-mascarponés pohárkrémben is megállná a helyét.
Sok sikert!
Gaba
🙂
Szerinted ha nekem híg szilvalekvárom van itthon, attól még működhet a süti, ha kevesebb vizet teszek bele? Anyukámék szilvalekvárja tavaly nagyon savanyúra sikerült, és már nem nagyon tudok mit kezdeni azzal a pár üveggel amit kaptam, kínomban húsok mellé adom mártásnak 🙂 Sütibe szerintem még jó lehet egy kis plusz cukorral, csak az állaga miatt aggódom.
:-))) Vigyed csak!
nem mertem írni, mert pont tegnap ugyanezt már Gabojszának is írtam, de egyébként igen:) abszolut olyan!!:)
Nincs mit. Tényleg a legjobb!Ezt a szilvalekváros sütit meg benevezhetnénk egy pite-péntekre. 😉
🙂 nahát, köszi:) ezt peddig mentettem, köszi, nem vagyok nagy lekváros, de a szilvalekvárt azt szeretem nagyon.