Csak hogy el ne felejtsem!
A magyarországi gasztronómiai fesztiválok után kutatva jutott eszembe: miért nincsenek a programok idegen nyelveken is megjelenítve?????
És sok helyen miért hiányosak a weboldalak? Számtalan üres helyekre mutató, vagy hibás linkekkel vannak tele az állami oldalak. Vajon mit csinál a webmester?
Akarunk mi egyáltalán vendégeket, turistákat?
Elég a puffogásból, van gugli translate, használja mindenki azt…már ahol van mit fordítani.
Íme a keksz. Finoooooooooooooom! Kár, hogy egy-két nap után kőkemény lesz benne a töltelék – feltéve ha marad a kekszből. Nálunk csak a diétám, meg a rövid eszem miatt maradt néhány.
Hárman gyártottuk. Anna még nagyon pici volt. Emlékszem, hol Ember, hol én fogta A kíváncsiskodó ölbegyereket, aki pedig épp szabad volt, az gömbölygetett. 🙂
Az eredeti recepten csak annyit változtattam, hogy a töltelékben a diót mogyoróra cseréltem, a Nesquicket pedig sima cukrozatlan kakaóporra.
Kókusszal töltött kakaós keksz
Hozzávalók:
A tésztához:
- 500 g liszt
- 170 g aprószemű kristálycukor
- 5 ek. kakaópor
- 2 tk. sütőpor
- egy csipetnyi só
- 250 g vaj
- 2 tojás
- 1-2 ek. tej – ha szükséges (én raktam bele, valószínű, hogy a kakaópor miatt volt rá szükség)
A töltelékhez:
- 1/2 csésze darált mogyoró
- 1/2 csésze sűrített tej
- 1 és 1/2 csésze kókuszreszelék
A lisztet, a kakaóport, a sütőport, a sót, a cukrot egy tálban összekevertem, hozzáadtam a kisebb darabokra vágott hideg vajat, alaposan összemorzsoltam, majd hozzáadtam a tojásokat ill. a tejet is, és az egészből könnyen formálható tésztát gyúrtam. Amíg a töltelék elkészült, hűtőbe tettem.
A töltelékhez a darált mogyorót a sűríett tejjel és a kókuszreszelékkel összekevertem.
A tésztát kivettem a hűtőből, kb. 0,5 cm vastagra nyújtottam, és 7cm átmérőjű pogácsaszaggatóval kiszaggattam. (Az igazság az, hogy először kisebbekkel próbálkoztam, de a végén már nem volt türelmem igazgatni, töltögetni, bongyorgatni, bár a kis kekszek sokkal jobban mutattak volna a kekszes kiskosárban, ha lenne nekem kekszes kiskosaram.)
Minden kiszaggatott lap közepébe tettem egy diónyi tölteléket, majd behajtogattam a tésztát úgy, hogy az jól bevonja a kókuszos-ragacsos mogyorót, végül tenyérrel golyóbisokat formáztam belőlük, és azzal a részükkel lefelé, ahol a tésztát összezártam, és az asztallapra tettem (Hehe, majdnem “azzal az oldalukkal lefelé”-t írtam, de rájöttem, hogy a golyóbisoknak nincs is oldaluk.)
A golyókat kb. 1 cm vastagságúra lapítottam, kicsit kör formájúvá igazgattam mindegyiket, és sütőpapírral kibélelt tepsiben 190 fokon 15 percig sütöttem.
És köszönöm Embernek a türelmes és kitartó gömbölygetést!
Judith, Reni köszönöm!A levegő nálunk is nagyon párás, sokszor annyira, hogy gyakorlatilag szúnyogokat tenyésztünk az udvaron…:-/Én a sűrített tejben lévő cukorra tippeltem, mármint hogy ott megy végbe valami furcsa folyamat a sülés során, amitől megkeményedik, de lehet, hogy tévedek. Egyébként meg így is, úgy is finom! 😉
Hogy ezek milyen szepek lettek!!!!Valoban sokkal szebbek, ha aprok! Legkozelebb ugy keszitem!Nalunk ugy emlekszem, hogy napok mulva is puha volt a toltelek is, a keksz is. De lehet, hogy csak azert, mert itt parasabb a levego, amit neha nagyon nehez elviselni foleg ilyenkor, meg nyaron.Nagyon orulok, hogy izlett! Koszonom!
Csinosak :))