Tavola in Piazza

(Majdnem) Minden napra egy tészta Nr. 42 - Szardíniás mezze penne

Gaba

2010. Jan. 09.

Hozzászólások (0)

Ez a szardíniás tészta, egyszerűsége és nem utolsó sorban gazdaságossága folytán jól belopakodta magát a mindennapjainkba. Gyakran készítem, ha van, bigolival. (A bigoli Venetóban ill. Lombardia keleti részén őshonos a spagettihez hasonló, de attól vastagabb tészta.) Nem éri meg sztárfotót készíeni róla, hacsak nincs kisebb műtermünk a konyhában, csak extrafrissen jó! És készítsétek csak bigolival! Ez a bolti mezze penne csak egy hirtelen megoldás volt.
Szardíniás mezze penne

Hozzávalók:

  • 320 g mezze penne
  • 400 g friss szardínia
  • 1 gerezd fokhagyma
  • extraszűz olívaolaj
  • 1 nagy csokor petrezselyemzöld
  • só
  • frissen őrölt bors 

Amíg a tészta fő, a szardíniákat megtisztíom, fejüket, belüket, gerincüket eltávolítom, a filéket pedig 2-3 cm-es darabokra vágom.
Egy serpenyőben felhevítem az olajat, rózsaszínűre pirítom rajta a késsel kissé szétnyomott fokhagymát. Hozzáadom a felgarabolt szardíniát, az apróra vágott petrezselyemzöldet, borsozom, ha kell sózom, meglocsolom 1-2 ek. vízzel amiben a tészta fő, és kb. 4-5 perc alatt, a serpenyőt folyamatosan rázogatva (nem keverve, mert a hal szétesik) készre főzöm.

A tésztát „al dente” leszűröm, összekeverem a petrezselymes szardíniával, és azonnal tálalom.

Hasonló bejegyzések:

Füstös-gombás rizottó

Gaba

2010. Jan. 08.

Hozzászólások (0)

Ősszel készült, emlékszem, hogy megörültem a friss gombáknak a zöldségesnél, de Nemalvó Anna Manó akkortájt nemigen tette lehetővé, hogy recepteket publikáljak. Most pótolom.
Füstös-gombás rizottó
Hozzávalók:
  • 1 marék rókagomba
  • 1 marék gyűrűs tuskógomba (a bolondos gombás blogban Mézesmadzag Zsuzsa nagyon jó dolgokat ír róla)
  • 1 marék csiperke
  • 4 kávéscsésze rizottóhoz való rizs (Arboriót használtam)
  • 1 nagy fej hagyma
  • 1 gerezd fokhagyma
  • extraszűz olívaolaj
  • 2 tk. vaj
  • 1 dl száraz fehérbor
  • zöldség alaplé
  • 50 g füstölt ricotta
  • 2 ek. frissen reszelt Parmigiano Reggiano
  • só
  • frissen őrölr bors

A gombákat megtisztítom, a nagyobbakat feldarabolom, a kisebb fejeket egészben hagyom.
A zöldség alaplevet felmelegítem.
A hagymát és a fokhagymát apróra vágom, majd egy kevés olívaolajon és a vaj felén üvegesre párolom. Hozzáadom a rizst, kissé megpirítom, rádobom a gombákat is, összekeverem, majd felöntöm a fehérboral, és nagy lángon, folyamatosan kevergetve 1-2 percig főzöm. Kevés sót és borsot adok hozzá, és a forró alaplével időnként meglocsolva addig főzöm, amíg a rizs megpuhul, de a belseje kissé roppanós marad. Ekkor hozzáadom a frissen reszelt sajtot, az apró darabokra vágott füstölt ricottát, a vaj másik felét, végül az egészet összekeverem, leveszem a tűzről, és lefedve még 3-4 percig állni hagyom, csak ezután tálalom.

Hasonló bejegyzések:

Tiella barese - Krumpli, rizs, kékkagyló

Gaba

2010. Jan. 08.

Hozzászólások (5)

Aki pedig valami bonyolultabbra vágyik, íme egy fantasztikus egytálétel Olaszország talán legszebb vidékéről, Pugliából, pontosabban Bari városából. (Az eredeti recept szerint cserépedényben készül. Én féltettem az egyetlent, amim van -mármint attól, hogy átveszi a kagyló illatát- így egy sima tűzálló tálban készítettem, bár az íze így bizonyára meg sem közelíti az eredetiét.)

Tiella barese – Tiedd’ a la bares –
Patate, riso e cozze
Hozzávalók:
  • fejenként 1,5 marék rizs (Arboriot használtam)
  • 2 kg feketekagyló
  • 1 vöröshagyma
  • 4 nagy krumpli
  • 2 közepes cukkini (elhagyható)
  • 800 g hámozott paradicsom (Legutóbb 300 g hámozott paradicsomot, 200 g passzírozott paardicsomot és 300 g sk. kifejezetten halakhoz, tenger gyümölcseihez készített fokhagymás pardicsomot használtam; Ember szerint az utóbbi nagyon sokat dobott rajta. Recept lent.)
  • extraszűz olívaolaj
  • só (óvatosan, mert a kagyló is sós!)
  • frissen őrölt feketebors
  • 2 gerezd fokhagyma
  • egy csokor petreszelyemzöld
  • kb. 100 g pecorino romano
  • kb. 1 dl fehérbor

A kagylókat az itt leírt módon megtisztítom, és eredetileg még nyersen, késsel egyenként kinyitom mindegyiket. (Ez egy viszonylag nehéz művelet. Kevésbé bátrak, mint pl. én, egy serpenyőben kevés olajat hevítenek, rárakják a kagylókat, lefedik, majd megvárják, míg szépen kinyílnak maguktól. Ez Bariban szentségtörés, de most sokszáz kilométer választ el minket ettől a gyönyörű várostól, így nyugodtan nyitogathatjuk úgy a kagylókat, ahogy nekünk tetszik.)

A krumplikat nagyon vékonyra szeletelem (Ez fontos, máskülönben nem fő meg. Amikor először készítettem ezt az ételt, a krumplikat kb. 1 mm vékonyra szeleteltem, és a végén még így is kicsit roppanós maradt a krumpliréteg.)
A hagymát -és ha van, a cukkinit- felkarikázom, a petrezselymet és a fokhagymát apróra vágom, a sajtot lereszelem.

Egy tűzálló tál aljára egy kevés olívaolajat öntök, és a következő rétegeket rakom egymásra:
fokhagyma, paradicsom, hagyma, petrezselyemzöld, olívaolaj
krumpli, bors
sajt
fokhagyma, paradicsom, hagyma, petrezselyemzöld, olívaolaj
kagyló
rizs
sajt
fokhagyma, paradicsom, hagyma, petrezselyemzöld, olívaolaj
(cukkini)
krumpli, bors
sajt
fokhagyma, paradicsom, hagyma, petrezselyemzöld
Ezután az egészet meglocsolom a fehérborral, a kagylók alatt maardt lével (hacsak nem késsel nyitottam ki őket, mert akkor ugye lé nincs) és egy kevés olívaolajjal, majd annyi vizet öntök rá, hogy ellepje.
220 fokra előmelegített sütőben alufóliával lefedve 35 percig, majd a fóliát levéve még 10 percig sütöm, végül a sütőből kivéve még 30 percig állni hagyom, csak ezután tálalom.

Fokhagymás paradicsom halakhoz, tenger gyümölcseihez télre, amikor fú a hó és hideg van és nincs friss, illatos paradicsom
Hozzávalók:
  • paradicsom (olyan fajtát válasszunk, amelynek kevés a leve/magja, és vastag a húsa)
  • minden kg paradicsomhoz 1 tk. só és 1 gerezd fokhagyma
  • (4-5 kg alatt nem nagyon érdemes nekikezdeni, mert igen kevés lesz belőle)
A paradicsomot megmosom, nagyobb darabokra vágom, majd a megtisztított fokhagymagerezdekkel és a sóval együtt kb. egy órán keresztül folyamatosan kevergetve főzöm, közben egy merőkanállal gyakran leszedem a paradicsomok tetejére kiülő levet (nem kell megijedni, rengeteg lesz).
A visszamaradt paradicsompépet héjastól, fokhagymástól együtt paradicsompasszírozón keresztül átpasszírozom, alaposan megtisztított üvegekbe töltöm, az üvegeket lezárom, és minimum 20 percig dunsztolom. (Én mindent nedves dunsztban csírátlanítok.)
Olaszul a dunsztolás bagnomaria vagyis Máriafürdő. Szép, ugye? Erről jutott eszembe, hogy mondtam egyszer az egyik ismerősömnek, hogy magyarul a natura morta -szó szerinti fordításban holt természet- csendélet, amire ő azt mondta, hogy ez olyan szép.
A paradicsomra visszatérve…az idén összesen hatféle paradicsomszószt készítettem, de ez a legegyszerűbb, fokhagymás verzió mindent visz! Olyan az íze, mintha friss paradicsom lenne.

Hasonló bejegyzések:

'mpepata di cozze

Gaba

2010. Jan. 08.

Hozzászólások (0)

A blogban a regionális olasz konyha ételeit gyarapítandó, jöjjön néhány tengeri bogyós recept.
Kezdem a legegyszerűbbel, egy tradicionális nápolyi (elő)étellel, amely ma már szinte egész Itáliában elterjedt, elsősorban ünnepekkor, nagyobb családi összejöveteleken fogyasztják. (Majd ha öreg leszek, és nekem is lesz naaaaagy-naaaagy olasz családom, veszek egy óriási serpenyőt, és abban fogom készíeni.)

Borsos kékkagyló

Hozzávalók:
  • 2 kg kékkagyló
  • 3 gerezd fokhagyma
  • 1 dl extraszűz olívaolaj
  • 1 dl száraz fehérbor
  • frissen őrölt feketebors
  • egy csokor petrezselyemzöld
  • 5-6 levél friss oregánó (vagy 2 tk. szárított)
  • frissen őrölt feketebors
  • néhány szelet pirítós
A kékkagylókat alaposan megtisztítom (ez a legádázabb művelet az egészben, itt írtam arról, hogy hogyan takarísuk meg a kagylókat).
Egy serpenyőben felhevítem az olajat, enyhén megpirítom rajta a késsel szétnyomott fokhagymagerezdeket, majd hozzáadom a kagylókat, és lefedve addig főzöm, amíg kinyílnak (amelyik nem nyílik ki, ki kell dobni!). Ezután a fedőt leveszem, a kagylókra öntöm a bort, majd az egészet megszórom az apróra vágott petrezselyemzölddel és az oregánóval, végül pedig jó sok borsot tekerek rá. Ezután már csak 1-2 percig főzöm, és azonnal tálalom. (A kagylók alatt maradt boros-borsos-fűszeres levet a piríóssal kötelező kitunkolni!.)

Hasonló bejegyzések:

Mogyorós hókifli

Gaba

2010. Jan. 08.

Hozzászólások (0)

…vagy mogyorós vaníliás kifli?

Csak hogy jövőre is meglegyen. Olaszék imádták.

Mogyorós hókifli
Hozzávalók:
  • 100 g darált mogyoró
  • 280 g liszt
  • 150 g vaj
  • 60 g zsír
  • 70 g porcukor
  • 1 csipet só
  • 1 citrom reszelt héja
  • 30 cl mogyorólikőr (Természetesen elhagyható, én is csak azért tettem bele, emrt épp volt egy löttyintés az üveg alján. Egy kedves ismerősünk hozta Alba városából -szóval Nocciole Piemonte IGP!, és naaaagyon, naaaagyon finom volt, pedig ha választani lehet, kerülöm a likőröket.)

A lisztet, a mogyorót, a sót és a porcukrot összekevertem, majd az egészet elmorzsoltam a hideg vajjal és a zsírral, végül összegyúrtam, hűtőben egy órát pihentettem.

A tésztából diónyi darabokat csíptem le, minden darabot kiflialakúra formáztam, sütőpapírral kibélelt tepsire rakosgattam, és 190 fokon világosbarnára sütöttem.
(Kipróbáltam a következő tésztát is: 300 g liszt, 100 g darált mandula, 200 g vaj, 3 ek. porcukor, 1 csipet só, 1 tojás sárgája, 5 cl Grand Marnier, 1 narancs reszelt héja; de közel sem lett olyan finom, porhanyós mint a másik.)

Hasonló bejegyzések:

Új év kezdődik...

Gaba

2010. Jan. 06.

Hozzászólások (0)

Olaszország északkeleti tájain gyakorlatilag csak most indul az újév. Vízkereszt előestéjén hatalmas tüzekre hánynak „mindent, ami antik, ócska”, temetik a rosszat, a sötétséget, s ezzel együtt az óévet is minden búval, bajával egyetemben. A füst a jövőre vonatkozóan jóslatot rejteget:
„Se il fum va a soreli a mont, cjape il sac e va pal mont. Se il fum invezit al va de bande di soreli jevât, cjape il sac e va al marcjât.” Vagyis “Ha a füst nyugat felé száll, fogd a zsákod és indulj el szerencsét próbálni a világban! ill. Ha a füst kelet felé száll, fogd a zsákod, és menj a piacra!”
A máglyát Friuliban „pignarûl”-nak nevezik, a tűz körül elmaradhatatlan a forralt bor és a pinza. Ez utóbbi kukoricalisztből, vaj, szárított füge és dió hozzáadásával készült tradicionális friulán sütemény, aminek az elkészítésére évek óta készülök…de ami késik, nem múlik!.
No, kezdésnek ennyi bőven elég.
Vágjunk bele!
Pignarùl Ariisban a Stella folyón
2003
Buon Anno!

Hasonló bejegyzések:

Frissebb bejegyzések »
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!