Vaníliás rizskoch
Augusztus elején készült. A műrózsának oka van. Tessék róla „leképzelni”. 🙂
Egyúttal próba is volt. Van néhány olyan étel, amit gyerekkoromban nem szívesen ettem meg, s az ilyen „nemszeretem” ételeket olykor-olykor előveszem, hátha változik az ízlésem…
Így jöttem rá, hogy szeretem meg a tököt, a diót, a mákot, a paradicsomlevest, sok-sok illatos, erős, pikáns sajtot, és az összes „insaccati”-t is (Olaszországban a bélbe töltött, különböző fűszerekkel ízesített, érlelt húskészítményeket hívják így).
Ajánlom a módszert mindenkinek! Persze, ha nem megy elsőre nem kell csüggedni! De végérvényesen soha ne mondjunk le egyetlen ételről sem!
Vaníliás rizskoch (Rizsfelfújt)
Hozzávalók:
- 250 g rizs (Carnarolit használtam)
- 1 l zsíros tej
- 1 vaníliarúd
- 1 dl víz
- egy csipetnyi só
- 1 ek. vaj
- 3 tojás
- 100 g cukor
- házi sárgabaracklekvár
- porcukor
A tejbe beleöntöm a vizet, hozzáadom a sót, a vanília kikapart magocskáit, és magát a rudat is (ezt a végén kidobom), és az egészet forralásig hevítem. Amikor forr, beleteszem a rizst, majd addig főzöm, amíg a rizs szinte teljesen megpuhul, beissza a tejes-vizes folyadékot, és az egésznek krémes állaga lesz. (Khm, tejberizst főzök belőle.) Ekkor leveszem a tűzről és belekeverem a vajat.
Közben a tojások sárgáját a cukorral habverővel kikeverem, a tojásfehérjéket pedig kemény habbá verem. A langyos rizst összekeverem először a cukros tojássárgájával, majd óvatosan, hogy a hab össze ne törjön, a tojásfehérjék keményre vert habjával, végül kivajazott, zsemlemorzsval megszórt tortaformába/tepsibe öntöm, és előmelegített sütőben, 200 fokon kb. 20-25 percig sütöm.
Ha tortaformában készítem, a kész rizstorta oldalát porcukorba forgatom, a baracklekvárt pedig a tetejére kenem; ha tepsiben, akkor az oldalporcukrozás elmarad, a rizskochot még a tepsiben felszeletelem, és a baracklekvárt csak tálalásnál adom a szeletekhez.
