-
2 közepes padlizsán
-
egy csokor petrezselyemzöld
-
2 ek. + 1 dl extraszűz olívaolaj
-
só
-
diónyi vaj
-
50 g zsemlemorzsa
-
450 g spagetti
- 4 gerezd fokhagyma
-
1 csipetnyi csípős pirospaprika
-
kb. 10-15 db közepes hámozott, kockára vágott paradicsom
-
20-25 db fekete olívabogyó
-
só
-
frissen őrölt feketebors
-
2 tk. oregánó
-
10 nagy bazsalikomlevél
-
50 g reszelt parmezán
-
50 g reszelt pecorino romano
-
50 g reszelt füstölt ricotta
A padlizsánokat hosszában kb. 0,5 cm vékonyra szeleteljük, besózzuk, és egy szűrőbe téve legalább egy órán keresztül állni hagyjuk. A petrezselyemzöldet felaprítjuk, és összekeverjük 2 evőkanálnyi olívaolajjal.
Egy 26 cm-es tortaformát kivajazunk, és megszórjuk zsemlemorzsával.
A padlizsánszeleteket bordázott aljú serpenyőben zsiradék nélkül megsütjük, bekenjük a petrezselymes olívaolajjal, majd a szeleteket kissé egymásra csúsztatva, kibéleljük velük a tortaformát úgy, hogy az oldalára is jusson. (Az eredeti recept szerint a padlizsánokat bő olajban kellene kisütni, de szerintem nagyon elnehezítené az ételt, ezért döntöttem a bordázott aljú serpenyőben való elkészítés mellett.)
Az olajban kissé megpirítjuk a megtisztított, átört fokhagymgerezdeket (ha nagyon intenzív ízű, vágjuk félbe, picit pirítsuk meg az olajon, majd lelkiismeret-furdalás nélkül dobjuk ki a gerezdeket, mert sajnos nem mindenki rajong a fokhagymáért).
A fokhagymás olajhoz hozzáadjuk a paradicsomkockákat, a csípős pirospaprikát, a zöldfűszereket, a sót és a borsot, majd közepes lángon kb. 30-40 percig főzzük.
A sütőt előmelegítjük 175 fokra.
A spagettit kifőzzük, szinte még roppanósan leszűrjük, és összekeverjük a paradicsomszósszal, afélbevágott fekete olívabogyókkal és a sajtokkal, majd az egészet a padlizsánszeletekkel kibélelt tortaformába öntjük. A tetejét befedjük a megmaradt padlizsánszeletekkel, meglocsoljuk egy kevés olívaolajjal, megszórjuk a maradék zsemlemorzsával és a már előmelegíett sütőben kb. 25-30 percig sütjük.
Remek terv, már csinálom is! 🙂
Nincs mit, Vicuska!Vegavaràzs, óvatosan szét lehet küldözgetni az ajándékozók körében a receptet, és lehet sóhajtozni, hogy “Óóóóóó, ha ezt nekem valaki szülinapomra elkészítenéééé….!” Biztos van egy jó barátnő, aki veszi a lapot! ;-)))Kata, mi melegen ettük, Ember egyébként sem hajlandó semmit hidegen megenni 🙂 Én persze kóstolgattam utána langyosan is, és rájöttem, hogy azon tésztaételek egyike ez, ami így, langyosan is, sőt, MÁSNAP IS! jó. Ahhoz, hogy ilyen legyen, szerintem egyetlen dolgot kell igazán eltalálni: a szósz mennyiségét. Nem könnyű, mert ha a tészta a sütés során magába szívja az összes paradicsomot, akkor az egész csak frissen jó. Valószínűleg azért van annyi zsiradék is a receptben, hogy a torta ne száradjon ki. Egyszer már készítettem hasonlót, gramignával, paradicsomos-borsós-húsos szósszal, és annál épp ez volt a bibi. Természetesen az is nagyon fontos, hogy jó minőségű, durumbúzából készült tésztával készüljön. A tojásos tészták ugyanis sokkal jobban magukba szívják a szószt, és sokszor össze is ragadnak.Szóval langyosan még szerintem jó, hidegen nem 100%.Na, most jó sokat segíettem. 😉
Gabah, ezt hidegen vagy melegen eszitek? mert ha hidegen is jó, jó lenne nekem hétvégére.
Ilyen tortát szívesen fogadnék a szülinapomon! 🙂
Köszi Gabah,hétvégén el is készitem.