Tavola in Piazza

Keresztelő és meglepetés

Gaba

2009. Jun. 11.

Hozzászólások (0)

Mióta elkezdett érni anyósék kertjében a cukkini egyfolytában a kedvenc nyers cukkinisalátám jár az eszemben. Terhesség, óhajok, sóhajok, szép, zöld cukkinifelhős álmok ide vagy oda, mégsem kunyerálhattam el tőlük az első terméseket!

Aztán jött az én legkisebb olasz nipotinom, Kislőrinc keresztelője, és láss csodát! Mi volt az előételek között? Az bizony! A hetek óta annyira vágyott cukkinisalátám! Ez múlt vasárnap volt. Azóta már kétszer készítettetm. 😉

A recept szégyenletesen egyszerű, de mégis leíom, hiszen a huszonvalahány Magyarországon töltött év alatt sohasem jutott eszembe elkészíteni. Hátha más is így van vele.

Cukkinisaláta

Hozzávalók:

  • 4 db cukkini
  • 50 g pármai sonka/speck/aki kicsit füstölt ízre vágyik saurisi sonka, de mehet bele húsos füstölt szalonna is, ezzel azonban csínján bánjunk, mert elronthatja az egészet
  • só
  • frissen őrölt bors
  • extraszűz olívaolaj
  • vörösborecet (próbáltam már többféle ecettel is, de azt az igazi, házias ízt, csak a legegyszerűbb, 6%-os vörösborecettel sikerült elérni)

A sonkát apró csíkokra vágtam, a cukkinit nagylyukú reszelőn lereszeltem. A kettőt összekevertem, sóval, frissen őrölt borssal, egy kevés vörösborecettel és olívaolajjal ízesítettem.

Ennyi. 🙂

A legfinomabb tavaszi/nyári saláta!

Ha szalonnával készítjük, ezt vágjuk nagyon vékony, apró csíkokra, süssük ki a zsírját, a sült szalonnacsíkocskákat keverjük össze a lereszelt cukkinivel, és az egészet sóval, borssal, vörösborecettel és az olívaolaj helyett a szalonnából kisült zsírral ízesítsük!

Cukkini helyett nem túl apróra tépkedett fejessaláta levelekkel is próbálkozhatunk.

Természetesen megörökítettem a többi fogást is, bár egyhamar biztos nem fogjuk elfelejteni. (Az „alta cucina” meg a “molecolare” is bőőőőven elbújhat! A “cucina casalinga”-tól nincs jobb az egész világon! 😉

Fűszeres kacsazsírban sült kenyérkockák
Palacsintatésztában sült cukkinivirág
Házi sonka vajban sült polentakockákkal (ez volt az egyik legjobb rész! :-))
Házi friulán szalámi
No, ez valószínűleg nem házi “termés”, amolyan disznósajt szerű felvágott paprikával, savanyú uborkával
Sonka salátaágyon crema di balsamicoval
A három első fogás közül az első kettő: paradicsomos-kolbászos penne (nagyon, nagyon nagy kár, hogy nem helyben készült tagliatellével készült, igaz, csak valami hiba csúszhatott a rendszerbe, mert az utánunk érkezett vendégsereg már azzal kapta), cukkinivel ill. cukkinivirággal töltött crespelle
Spárgás rizottó
Tejben-vajban sült sertésszűz
Hagymás babsaláta (saját kertben termett babból!), zöldsaláta, sült krumpli fotó nélkül
Habkönnyű tésztás gyümölcstorta, még habosabb és könnyűbb vaníliás-mazsolás krémmel
Az agriturismo címe (ha esetleg valaki erre jár és éhezik :-))
La di Madot
Via Santuario 48
Codroipo frazione Lonca (UD)
Tel.: 0432 908 029
Nyitva: egész évben pénteken, szombaton, vasárnap és hétfőn ebéd ill. vacsoraidőben

AUGURONI, PICCOLO LORENZO!!!

Hasonló bejegyzések:

Az a bizonyos dán vajas tészta...

Gaba

2009. Jun. 10.

Hozzászólások (6)

Valamelyik nap épp tűrhetetlen édességvággyal küzdöttem, amikor is eszembe jutott az a Limara -féle dán vajas tészta, amit már annyian kipróbáltak, és amiről mindenki ódákat zengett. Nagy bölcsen be is kevertem a tésztát egyik délután, mondván milyen jó lesz másnap a lekváros kifliket nyammogni, addig meg ha kibírom, megveregetem a vállam. Ez az egész elgondolás tökéletesen működik. Fejben. Egyedül. A problémák akkor jönnek, amikor az ember legalább ketten van, a hormonoktól vezérelve lázasan jön-megy, fel s alá, és keres…. Sósat, édeset, néha csak homályos elképzelései vannak az ehetnéke tárgyáról, máskor egészen konkrét dolgokat kutat. Aztán persze mindig az a vége, hogy pofon vágja a lelkiismeretét, és egy darab csokoládéval vigasztalja magát.
Velem is így történt. De a Ritter a bűnös! Meg Ember, mert vett nekem egy fehércsokis-málnásat. Nem is tudom, miért kell ilyeneket gyártani! Csak hogy a terhes nők megkívánják! Mert olyan szép, meg málnás is, meg fehér is, meg joghurtos is, sőt, még pufi rizs is van benne!
No, így esett tehát, hogy a csokoládé lecsúszott, de mivel a vajas tészta is be volt már keverve, másnap azt is el kellett készíteni. Csak hogy mentsem a menthetőt (meg addigra már ugye az édesség utáni vágy is alábbhagyott 😉 úgy döntöttem, hogy készítek valami sósat is a tésztából, hiszen annyira kevés benne a cukor, hogy nagy baj nem sülhet ki belőle akkor sem, ha a töltelék nem éppen lekvár lesz. Először a körte-sajt/sajt-dió motoszkált a fejemben, aztán rájöttem, hogy se körtém, se dióm, se megfelelő sajtom nincs otthon, így maradt a hűtőmustra, amiben egy kevés kolbászon, Latterián és az előző estéről megmaradt lecsón kívül semmi izgalmas dolog nem kérette magát.

az olasz lecsós
a sajtos-kolbászos egészben kisütve

Végül ezekből gazdálkodtam. A tésztát négy részre osztottam. Mindegyik darabot kinyújtottam, az egyiket megszórtam apró kockára vágott füstölt paprikás kolbásszal és latteria sajttal, a másikon szétpacsmagoltam néhány evőkanálnyi lecsót, a harmadikra mogyorókrém került. Mindhármat feltekertem, és próbaképp a kolbászos tekercsből kb. 2-3 cm-es csigákat vágtam, s ezeket így sütöttem meg -nem egészben, mint a többi tekercset.

a sajtos-kolbászos csigákban kisütve

A negyedik adag tésztát Limara útmutatása szerint háromszögekre vágtam, mindegyikre egy-egy teáskanálnyi dráganagyikám baracklekvárját ültettem, majd pedig minden háromszögből kifliket tekercseltem, és végül az egészet kisütöttem.
(A mogyorókrémesben szerintem kicsit megszaladt a mogyorókrém. Túl édes lett az egész, így a vajas tésztával együtt már túl tömény, túl cukros, túl, túl, túl….és ráadásul nem is volt szépséges!)
Nekem a csigára vágott kolbászos ízlett a legjobban, zöldségrajongó Embernek mi más, mint a lecsós, szomszédos barátném az egész tekercses kolbászosra szvazott, Ember kollégái pedig a lekvárosra csaptak le olyan hirtelen, hogy a nekik küldött nyolcas kóstoló kb. 30 másodperc alatt elfogyott.

és az eredeti – vagyis majdnem, mert ebbe baracklekvár került – köszi nagyi!

Én pedig ezek után alaposan megveregettem a vállamat! Na nem azért, mert olyan ügyes voltam, hanem mert olyan gyorsan szétosztogattam az egészet, hogy nekem már csak egy-egy szelet maradt mind a négy verzióból, s így végül a lelkiismeretem nem ütött vissza. 😉

A recept linkje még egyszer (mert megérdemli!): http://limarapeksege.blogspot.com/2009/05/dan-vajasteszta-friss-eperlekvarral.html

Hasonló bejegyzések:

Frissebb bejegyzések »
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!