Khm, khm, tadááááááááám, és parárááááááááám, ezennel pótolom az elmaradt kördések megválaszolását.
Palócprovence kérdezett a függőségeimről. Íme:
Lilahangya arról kérdezett, hogy mik voltak számomra 2008 legemlékezetesebb eseményei. Huh, ez nem könnyű. 2008 életem legszörnyűbb meglepetéseit, legnagyobb próbáit elémállító rémisztő gaz képében kísért még a mai napig is. Nem könnyű róla beszélni, és nem is idevaló, tehát próbálok a memóriámban a jó dolgokra koncentrálni, annak ellenére, hogy azok a randa dolgok „legemlékezetesebb szempontból” jóval túlszárnyaltak minden egyebet.
Tehát a legemlékezetesebb jók:
Ezek az élmények mind megríkattak.
Lehet, hogy nem leszek most túl népszerű, de fogalmam sincs, hogy kinél nem jártak még ezek a kérdések. Ha valakinek van kedve válaszolni, én szívesen átadom a stafétát…
Ó, de! Mégis eszembe jutott! Ha jól emlékszem az Erdőben még nem jártak ezek a kördések (vagy ha igen, akkor bocs, lányok, tényleg naon le vagyok maradva).
Maradt még a barátos díj, amit Citromfűtől és Palócprovencetől is megkaptam. Köszönöm szépen! Nagyon kedves gesztus volt tőletek! Aranyak vagytok!
A díj célja, hogy a netes baráti kapcsolatok ápolása:
“Ezek a blogok szerfelett bájosak, a blog íróknak az a céljuk, hogy barátok és barátságosak legyenek. Reményeink szerint ezen díj átadásakor több barátság keletkezik, a barátság elterjed, és több figyelmet kap a blogger. Amikor továbbadod, kérlek vedd figyelembe ezen elveket. Válassz nyolc embert.”
No, ha nem baj, kicsit többet választok. 😉
Azt hiszem, minden blogger legjobb barátja az olvasóközönsége. (Ők az elsők. Akik írnak is, megérdemlik a csillagot is az ötös mellé, hiszem írjanak jót vagy rosszat, a blogtulajdonosnak nagyon fontosak a visszajelzések. 😉
Küldöm tehát a díjat a Piazza-Piazza blog minden egyes olvasójának!