Igaz, ez a kép már fenn van a blogon, de azt hiszem, megérdemel egy pénteki bejegyzést 😉
Szépséges hétvégét mindenkinek! 🙂
Szépséges hétvégét mindenkinek! 🙂
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:
Iratkozz fel a heti hírlevélre és többé nem maradsz le a friss tartalomról.
🙂
Puszi:))))
Tudom ám, Fülike! Azért is raktam fel! 😉
Rajongok ezért a képért:)))))
Hááááát, igen, a biglik nem a “normális kutya” kategóriába tartoznak 🙂 Nagyon sokat kell velük foglalkozni, sok-sok türelem kell hozzájuk, és talán még több lemondás…monnyuk a viráginkról 😉 Nekem már csak a kaktuszfüge maradt, meg a muskátlik, ezeket nem szereti :-))))Artúrnak nagyon kellene egy játszótárs, de már így is úgy jövünk-megyünk Magyaroszág meg Olaszország között, mint egy ENSZ segélyszállítmány, és ha majd gyerekeink is lesznek, végképp kivitelezhetetlen lesz az utazás 🙁 Dolce Vita, adhatnál egy-két jótanácsot a biglikhez! 😉 Nálad pl. hogy bírják a növények? Ja, és Artúr kb. egy hete felfedezte, hogy ha kinyílik a kapu, azon ki lehet slisszanni… azóta állandóan szökni akar, és ha elindul, akkor úgy csinál, mintha meg sem hallaná, hogy hívjuk! Nálatok is előfordult már hasonló eset?
nekem 2 ilyen Artúrom van… a világ 2 legrosszabb kuytája : )
Igen itt élek 2 éve.A többit mailben.
Vica, csak nem Olaszországban élsz?????? Megírod nekem mondjuk e-mailben hogy hol?
Gabah!Azon leszek,hamarosan megyünk haza…alig várom!Szerintem sikerült Itália egyetlen kutya gyülölö emberét kifognunk.Mert hogy itt a városba mindenki ktyussal sétál.A mult héten láttam egy nénit.Ő is nagyon idös volt de a ktyusa is.Igazábol nem tudtam eldönteni ki sétáltat kit.De nagyon aranyosak voltak ők ketten.
Szia Vica! Már vártalak! :-)Sajnálom az uszkárt 🙁 Néha én is belegondolok, hogy hajaj, mi lesz velünk, ha majd Artúr már nem lesz? Ki fogja kiáskálni a virágaimat? Ki fogja ellopni a cipőinket? És ki fog leülni az udvar minden sarkában egy-egy simogatásért? Türelem, Vica, előbb vagy utóbb meglesz az a kuty! Ha ennyire szeretnéd, biztos eljön majd hozzád! ;-)”Találhatnál” egyet, hmmm? 😉
Szia!Igenis én is akarok egy kutyut!!!Egy nagy frász a házi urnak,mondtam a páromnak költözünk állatbarát helyre.ja,azt még nem mondtam?13 évig voltam a világ legkedvesebb uszkárjának gazdija.Sajnos Ő már nincs…
Közönjük szépen, Lekvároskukta! :-)Semmi baj, Hobbiszakács! :-))))) Egyébkét ha már így állunk, a jövő pénteki képet Neked szánom! 😉
“kutyát” akart lenni, csakhát otthon hagytam az olvasó szemüvegem.
Azért sem fogok kutyét tartani…Azért sem fogok kutyét tartani…Azért sem fogok kutyét tartani…Azért sem fogok kutyét tartani…Azért sem fogok kutyét tartani…Artúr, ne nézz má úgy…Azért sem fogok kutyét tartani…Azért sem fogok kutyét tartani…Azért sem fogok kutyét tartani…Azért sem fogok kutyét tartani…:-))
Az biztos!:-)))Nektek is szép hétvégét!