Gabojsza érdeklődött a titkaim felől. I’me:
Életfa
Dr Bertha Zoltán munkája
http://eletfa.uw.hu/eletfa.html
-
Koránkelő vagyok. Számomra a nap legfontosabb, legfelelmelőbb időszaka a reggel. A legjobb ötletek ilyenkor pattannak ki a fejemből! Hajnalban tanultam, hajnalban írtam a dolgozataimat, tanulmányaimat, 90%-ban hajnalban írom a kommentjeimet és ilyenkor válaszolok az e-mailjeimre is. Este 8 után nem vagyok hajlandó tolmácsolni. (Emlékszem, egyszer egy Nyíregyháza-Pescara távolság megtétele után -nem én vezettem- három ügyféllel kellett még tárgyalnunk, három különböző témában… A mai napig nem emlékszem arra, hogy miről beszélgettünk!)
-
Képtelen vagyok egyszerre több dologra odafigyelni. Ez számomra azért nagy tragédia, mert így nem tudok/merek? szinkrontolmácsolást vállalni. 🙁
-
Éppen annyit várok el másoktól, mint amennyit saját magamtól. (Haha, ez jó! Most érdemes kihasználni az alkalmat, ugyanis az utóbbi időben rengeteg dologgal el vagyok maradva -ami korábban sohasem fordult elő- és mivel gyűlölöm azt, amikor valaki késik, amíg utól nem érem magam, más is nyugodt szívvel fordulhat a másik oldalára anélkül, hogy eszébe jutna: “JajkésésbenvagyokGabaleszediafejem!”)
-
Három dologtól nagyon félek: az orvosoktól (már egy gyógyszer felíratása esetén is gombóc van a torkomban), a vezetéstől (elég rágondolni, a tenyerem hirtelen csuromvizes lesz), és a pókoktól (ha valahol felfedezek egy “szép” példányt, hajlamos vagyok napokig elkerülni az adott környéket).
-
Nagyon érzékeny vagyok. Képes vagyok elefántkönnyeket ejteni egy-egy újságcikk/novella olvasása közben, és ha megbántanak, akkor is elkezdek sírni. Nálam ez a dühkitörés/tiltakozás formája is: míg más visszaszól, esetleg kiabál, én sírok. Nem tudom kontrollálni magam, bár az utóbbi időben nagyon dolgozom azon, hogy ne történjenek efféle balesetek.
-
A mákos és a diós bejglivel ki lehet űzni a világból. Meg a pacallal is, de csak ha én készítem. Egyébként kivétel nélkül mindent megeszek.
-
Nem szeretek filmeket nézni. Ha valaki megpróbál elcipelni moziba, számítson rá, hogy vagy elalszom, vagy kimegyek félidőben. Ebből kifolyólag nem szeretem, amikor mások filmeket mesélnek, attól pedig főleg a hideg ráz, ha “trendi” amerikai színészekről beszélnek a környezetemben. => Pletykalapokat SOHASEM olvasok.
-
Rajongok a férjemért! Azt hiszem, ő a racionális énem. Szakdolgozatomhoz kapcsolódó virtuális anyaggyűjtő körúton vettem részt a világhálón, és a friulánok körében végzett klasszikus mélyinterjú résztvevéses megfigyelésbe torkollot 🙂
Jövő hétre meglesz a válasz a Gabrielláktól érkezett “Mióta főzök…” kérdésre is. 😉
Legutóbbi hozzászólások