Pasta alla Norma
A Pasta alla Norma egy szicíliai tradícionális tésztaétel, amelyet általában spagettivel készítenek, s amely Vincenzo Bellini “Norma” című operájáról kapta a nevét. E névadásról több legenda is kering: egyesek szerint egy szicíliai szakácsnak annyira tetszett az étel, hogy Bellini operájáról nevezte el, a másik variáció szerint – és ez az, amit az olaszok legtöbbje elismer – Nino Martoglio, cataniai komédiaíró keresztelte el így, utalva a mű hatalmas sikerére. Bárhonnan is eredjen a legenda, mindenképp érdemes elkészíteni! Nagyon egyszerű, ennek ellenére akár egy ünnepi menübe is beilleszthető!
Hozzávalók:
- 2 ek. extra szűz olívaolaj
- 1 közepes padlizsán
- 50 g sós ricotta
- 300 g paradicsom
- néhány levél bazslikom
- 1 vöröshagyma
- olaj a sütéshez (én általában napraforgó olajat használok)
- só, bors
A padlizsánt vágjuk karikára, sózzuk be, majd egy szűrőben hagyjuk kb. fél óráig, hogy a fölösleges víz lecsöpögjön belőle.
A paradicsomot 1-2 percre merítsük forró vízbe, majd húzzuk le a héját, vágjuk nagyobb kockára, majd a hagymával, 1-2 levél bazslikommal és az olívaolajjal együtt főzzük sűrűre.
Ezalatt a padlizsánkarikákat papírtörlővel szárítsuk meg, és bő, forró olajban süssük pirosra.
A tésztát sós vízben főzzük meg, majd szűrjük le, szedjük tányérokra, halmozzuk rá- nem szeretem ezt a szót – a paradicsomszószt, rakjunk rá fejenként 3-4 db sült padlizsánkarikát, reszeljünk rá frissen egy kevés érlelt, sós ricottát, egy szép levél bazslikomot, és fogyasszuk azonnal!
A paradicsomot 1-2 percre merítsük forró vízbe, majd húzzuk le a héját, vágjuk nagyobb kockára, majd a hagymával, 1-2 levél bazslikommal és az olívaolajjal együtt főzzük sűrűre.
Ezalatt a padlizsánkarikákat papírtörlővel szárítsuk meg, és bő, forró olajban süssük pirosra.
A tésztát sós vízben főzzük meg, majd szűrjük le, szedjük tányérokra, halmozzuk rá- nem szeretem ezt a szót – a paradicsomszószt, rakjunk rá fejenként 3-4 db sült padlizsánkarikát, reszeljünk rá frissen egy kevés érlelt, sós ricottát, egy szép levél bazslikomot, és fogyasszuk azonnal!
Azt hiszem, a ricotta maga megérne egy külön bejegyzést! No, majd összeszedem magam. Mostmár több időm lesz.Az árakról pedig…!!!! Felháborító dolgok történnek ám otthon! Épp a múltkor csináltunk egy aprócska kimutatást az olasz élelmiszerárakról Magyarországon a legalapvetőbb dolgok figzelembevételével…no comment.
Milyen jó, hogy írtál a füstölt ricottáról!, de szerintem a sós fajtának is gond a beszerzése Mo-on:-((Szerintem csak sült ricottát lehet készíteni házilag, még mindig az lesz a legközelebb az eredetihez.Az meg különösen elszomorító, hogy az eredeti ricottát is jó magas áron mérik, hát még azt a fajtát, amelyiket nem ismerik igazán otthon. Annál mindig vastagabban fog a kasszagép…