(Ezt a postot a piszkozatok között találtam. Megboldogult Toshi barátunk idejéből való, a 2008. július 9-i Cukkinis-zöldborsós csirkemell falatok (http://piazza-piazza.blogspot.com/2008/07/cukkinis-zldborss-csirkemell.html) utáni napon maradt félbe.
Fusilli cukkinikrémes csirkemellel –
Fusilli con la crema di zucchine e petto di pollo
Ez a tegnapi tészta kísértetiesen hasonlít a tegnapelőtti második fogáshoz…nem véletlenül: maradékból készült. Megmaradt 1 kocka csirkemell, meg kb. 3-4 evőkanálnyi zöldborsós-cukkinis mismás. Kidobni nem szoktam szinte semmit, ugyanis tésztaszósznak olykor-olykor kitűnően megfelelnek a maradékok is. (Természetesen nem tartogatom a dolgokat egy napnál tovább! Erre nagyon odafigyelek! Húst főleg nem. Ha tudom, hogy másnap nem használom fel, inkább berakom a fagyasztóba.)
Tehát a megmaradt csirkemell kockát összeturmixoltam a zöldségekkel és 2 evőkanál olívaolajjal. (Olyan bébipapis állaga lett.) Egy kis serpenyőben felmelegítettem, majd hozzáadtam 2 evőkanál tejszínt, őröltem rá frissen egy kis zöldborsot, és egyet forraltam rajta.
Tálalásnál megszórtam apróra vágott petrezselyemzölddel, és kapott még egy-két csepp olívaolajat is, hogy még frissebb íze legyen.
Vannak olyan ételek, amire Ember a “da ristorante” jelzőt használja. Ez számomra hatalmas elismerés! Ettől nagyobb már csak a “questo è meglio di quello della mamma”, vagyis “ez jobb, mint az anyukámé” 🙂
A “da ristorante” ma is előkerült, következésképp el kell gondolkodnom azon, hogy mi is kerül elénk egy étteremben…
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: