Tavola in Piazza

Zöld fűszeres padlizsánkrokett

Hello Világ!

Újság van! A Tour de Serpenyő csapata (Mamma, Égigérő Paszuly, Al Dente és Chili) meghívott az idei Giro d’Italia gasztronómiai közvetítésére, én pedig örömmel mondtam igent az invitálásra. Ez az egész annyit tesz, hogy négy szakasz erejéig magamra öltöm a rózsaszín kötényt, megfőzöm nektek az adott térség egy-egy hagyományos ételét, hozok némi információt a helyi gasztronómiáról, és persze beszámolok a Giro aktuális eseményeiről is.

Lássuk, hogy működik mindez a gyakorlatban! 🙂

A szombati, hollandiai történésekről és egy remek borsólevesről Égigérő Paszulynál olvashattok.

A Giro harmadik szakaszát vasárnap Marcel Kittel, német versenyző nyerte, így ő ölthette magára a rózsaszín trikót. A tegnapi nap pihenőnap volt, így azon kívül, hogy a csapatok Hollandiából a napfényes Itáliába repültek, különösebb esemény nem történt. Ma a srácokra egy 200 km-es, a vége felé kifejezetten izgalmas, emelkedőkkel és lejtőkkel tarkított táv vár, amelynek nagy része közvetlenül a Tirrén-tenger partján fut. A kiindulási pont Catanzaro, az érkezési Praia a Mare, tehát Calabriában vagyunk.

Az itteni konyha kifejezetten a szegényparaszti hagyományokra épül, az étkezési szokásokat még manapság is az ünnepek határozzák meg. Régió szerte elterjedt a hüvelyesek használata, amelyek általában sűrű, pépes levesek alapjaként szolgálnak, a húsok közül népszerű a kecske, a birka és a sertés, halak közül a szárított tőkehal és a szardínia. Nagy hagyománya van az olajban eltett zöldségeknek (paradicsomnak, padlizsánnak), valamint a citrusfélék és a csípős paprika mindennapos használatának.

Térjünk át a receptre: Először arra gondoltam, hogy az aktuális tengerparti útvonalhoz híven halas fogással készülök a mai napra, de a blogjam délolasz halételes kínálatát tekintve (rigatoni ajókával és pirított morzsával ITT, paradicsomos csőtészta sült szardíniával ITT,  sült szardínia sült paprikás burgonyasalátával ITT, rántott szardínia szendvicsek ITT, stb.) erről inkább lemondtam. Ráadásul eszembe jutott, hogy van egy calabriai származású szomszédom, aki egyszer egy nagy tál isteni padlizsánkrokettet hozott egy összejövetelre. Tessék, nektek szeretettel egy szupertitkos családi recept:

Zöld fűszeres padlizsánkrokett

Hozzávalók kb. 30 db kroketthez:

1,5 kg padlizsán

2 gerezd fokhagyma

2 db tojás

60 g frissen reszelt érlelt juhsajt

10 db bazsalikomlevél

egy nagy csokor petrezselyemzöld

só, frissen őrölt fekete bors

200 g száraz zsömle

100 ml tej

zsemlemorzsa

a sütéshez semleges ízű olaj

crochette di melanzane

A zsömléket apró kockára vágjuk, egy keverőtálba tesszük, meglocsoljuk a tejjel, és összeforgatjuk. Amikor a zsömle az összes nedvességet magába szívja, alaposan kinyomkodjuk.

A padlizsánokat megtisztítjuk, felkockázzuk, és sós vízben kb. 10 perc alatt puhára főzzük. Ezután leszűrjük, és ezt is nagyon alaposan kinyomkodjuk (Fontos, hogy a lehető legtöbb vizet eltávolítsuk, mert ha ezt nem tesszük meg, a massza túl lágy, nehezen formázható lesz).

A főtt padlizsán kockákat a szétmorzsolt zsömlékhez adjuk, és botmixerrel nem több, mint fél percig pépesítjük. Mi szeretjük, ha marad benne egy-két nagyobb darab padlizsán.

A petrezselyemzöldet, a bazsalikomot és a fokhagymát finomra aprítjuk, és a zsemlemorzsával, a tojásokkal, sóval, borssal valamint a sajttal együtt a zsömle-padlizsán péphez adjuk. (Ha túl lágy a massza, adhatunk hozzá egy kevés sajtot és/vagy zsemlemorzsát.) Az egészet összekeverjük, majd a masszából pingponglabda nagyságú golyókat formázunk, és kissé ellapítjuk őket. Végül mindegyiket egyenként zsemlemorzsába forgatjuk, és bő, forró olajban ropogósra sütjük. Nálunk sültpaprikás majonézzel szerették, de szerintem rengeteg mártás remekül passzol hozzá. Ja, és kihűlve is finom!

Holnap Al Dente veszi fel a rózsaszín kötényt. Kövessétek!

Paradicsomos-mozzarellás rakott karaj

A Nők Lapja egyik tavalyi számában főzte Tamás. Ott Kenyérmorzsás-paradicsomos csirkemell néven futott. Kicsit módosítottam a fűszerezésen, a csirkemell helyett pedig karajszeleteket használtam, és bár nem vagyunk nagy rakottas család, ez Embernek is ízlett. Aszonta „jó ez a pizzás hús”! Azért néha egész jó dolgokat iski tudnak találni a magyarok! 😉

Paradicsomos-mozzarellás rakott karaj

Hozzávalók:

  • 600g kicsontozott sertéskaraj
  • 4 db száraz magvas zsömle
  • 5 db közepes paradicsom
  • 200 g mozzarella
  • olívaolaj
  • oregánó
  • frissen őrölt feketebors
  • 4 ek. dijoni mustár
  • 4 szelet húsos füstölt szalonna
  • 1 ágacska rozmaring


A karajt kb. 5mm vékony szeletekre vágom, kissé kiklopfolom, sózom, borsozom, a szeleteket vékonyan megkenem a mustár felével.

A húsos füstölt szalonnát vékony csíkokra vágom, és egy serpenyőben ropogósra sütöm. A serpenyőben maradt zsiradékon a hússzeletek mindkét oldalát egy-egy percig sütöm, majd egy tűzálló tálba kevés olívaolajat öntök, és a tál ajlát kibélelem a hússzeletekkel.

A mozzarellát, a paradicsomot és a zsömléket egyforma nagyságú, (kb. 2x2x2 cm-es) kockára vágom, megszórom sóval, borssal, oregánóval, hozzáadom a maradék mustárt, az egészet alaposan összekeverem, és beborítom vele a hússzeleteket.

A kisütött szalonnacsíkokat és a rozmaringot a tetejére szórom, meglocsolom egy kevés olívaolajjal, és 170 fokra előmelegített sütöben 30 perc alatt ropogósra sütöm.

Húsos csókák :-)

Úgy kezdődött minden, hogy vettem négy csókát. Artit. 🙂 Három nappal hazaindulás előtt.
Ilyenkor mindig valami furcsa érzés kerít hatalmába, mintha még meg kellene ennem fél Olaszországot (visszafelé meg fordíva) mert ki tudja, lehet, hogy útközben elpatkolok, és akkor nem lesz egy olyan utolsó ízélmény, amire a halálom előtti percben szívesen emlékszek vissza.
Ez most komoly! Betegség ez, vagy evészavar, vagy csak az ízek iránti tisztelet, nem tudom, de minden alkalommal így érzek. Nem nagy dolgokról álmodom, elég egy pizza, egy mozzarellás-koktéparadicsomos-bazsalikomos spagetti, vagy bármi más, amiről tudom, hogy a másik országban nincs, vagy ha van is, az íze közel sem hasonlít az eredetihez.
A négy csókára viszont az utolsó napokban már nem jutott idő, utolsó este pánikszerűen nézegettem őket, hogy vajon mit is fogok velük kezdeni Magyarországon.
Aztán jött a felmentő sereg! Szomszédék átjöttek elköszönni. Receptet ugyan nem mertem tőlük kérni 😉 inkább azt kérdeztem meg, hogy hol ették életük legfinomabb articsókáját, és mi volt benne.
R. határozottan emlékezett az anyukája isteni töltött articsókájára, ami oldalassal együtt készül jó sok rozmaringgal, zsályával, fokhagymával megbolondítva. R. nagyon rendes volt, rögtön fel is gráfolta a mamit, aki a teflonban lediktálta a körülbelüli receptet.
Ez lett belőle:

Töltött articsóka vele főtt rozmaringos oldalassal
Hozzávalók:
A töltött articsókához:
  • 4 db articsóka
  • 20 dkg darált marhacomb
  • 1 tojás
  • 2 ek. reszelt parmezán
  • 1/2 tejbe áztatott, jól kinyomkodott zsömle (de jó a kenyérbél is, vagy ha egyik sincs, akkor 2 ek. zsemlemorzsa is megteszi)
  • néhány rozmaringlevélke apróra vágva
  • bors
  • citromlé + víz

Az oldalashoz:
  • 1 kg oldalas hosszában ketté vágva (kérjük meg a hentest, hogy lehetőleg ne bárddal tegye, hanem fűrésszel, és akkor a hús nem lesz tele csontszilánkkal…khm, khm, Nyíregyházán hiába kérleltem a hentes bácsit, nem hallgatott rám…vagy nem volt fűrésze 😉
  • 1 nagy fej vöröshagyma
  • 2 gerezd fokhagyma
  • néhány zsálya- és rozmaringlevélke
  • 1 dl száraz fehérbor (Tocai friulanot használtam)
  • olívaolaj
  • frissen őrölt bors
Az articsókát megmossuk, a szárának nagy részét levágjuk (én úgy 4-5 cm-t hagyta rajta), majd egy éles késsel a tetejéből is levágunk 2-3 cm-t. A külső levelekből egyenként leszedünk 1-2, esetleg 3 réteget is, a közepét egy kissé kiszélesítjük, (ide kerül majd a húsos töltelék), aztán kicsípjük a belsejében lévő szúrós, bolyhos részt, végül, amíg a töltelék és a hagymás alap elkészül, az egészet citromos vízbe dobjuk, hogy ne színeződjön el. (Érdemes kesztyűben dolgozni! Én nem így tettem, és az ujjaim 4-5 napig tökfeketék voltak! Nem vagyok csipkerózsika, főzök, vagy mi, de a negyedik napon már nagyon zavart a dolog. 🙂
Elkészítjük a tölteléket: A darált combot összekeverjük a tojással, a tejbe áztatott, kinyomkodott zsömlével, a reszelt parmezánnal, az apróra vágott rozmaringlevélkékkel és a fűszerekkel.
Az oldalast feldaraboljuk.
A hagymát, a fokhagymát és a zöldfűszereket felaprítjuk, és az előzőleg felhevített olívaolajon 1-2 percig pároljuk. Hozzáadjuk a feldarabolt oldalast, nagy lángon rövid ideig pirítjuk, enyhén sózzuk, tekerünk rá egy kevés borsot, majd felöntjük a fehérborral.
Amíg a bor nagy része elpárolog, az articsókáról levágjuk a tisztítás során rajtahagyott 4-5 cm-es szárat, a tölteléket egy kiskanál segítségével a közepébe töltjük, és az articsókákat ill. a szárakat az oldalasok közé ültetjük.
Az egészet lefedjük, és addig pároljuk, amíg az oldalas megpuhul.
R. anyukája griellezett polentával tálalja, de nekem nem volt otthon kukoricadarám, és épp készült egy kis gombapörkölt nokedlivel, így a köret végül nokedli lett…nyamm! Nem sok olyan étel van, amire ennyire szívesen emlékszem vissza, mint erre az oldalasos articsókára! Valószínűleg nem utoljára fordult elő a konyhámban. 😉

(Majdnem) Minden napra egy tészta Nr 11 - Köveken guruló kerekek

Köveken guruló kerekek – Ruote con polpettine di pollo

Eredetileg kavicsokat terveztem, de idő és türelem hiányában a csirkemellből végül kövek lettek… 🙂 Egyébként ez az a tészta, aminek a készítésébe ha gyerekeket is bevonunk, nem csak ők, de mi is igazán jól szórakozhatunk. Annyi, de annyi vidám történenet ki lehet találni közben!!! Ha van rá lehetőség, mindenképpen jegyezzük fel ezeket a meséket! Ha esetleg valaki felajánlja a sajátját, szívesen közzéteszem. Jó kavicsgörgetést mindenkinek! 🙂


Hozzávalók:

  • 350 g keréktészta
  • 120 g darált csirkemell filé
  • 1 tojás
  • 2 db tejbe áztatott majd jól kinyomkodott zsömle
  • 1 gerezd fokhagyma
  • (szükség szerint zsemlemorzsa)
  • 400 g sűrített paradicsom
  • 40 g reszelt juhsajt
  • 1 csokor petrezselyemzöld
  • extra szűz olívaolaj
  • só, frissen őrölt zöldbors
  • reszelt parmezán

Az apróra vágott hagymát és a petrezselymet 3-4 ek. olívaolajon megpároljuk, levesszük a tűzről, és kihűtjük. Hozzáadjuk a darált csirkemellet, a tojást, a zsömlét, a juhsajtot, és a fűszereket, majd az egészet jól összekeverjük. (Ha túl lágynak találjuk a masszát, adhatunk hozzá 1-2 ek. zsemlemorzsát.) Vizes kézzel apró dombócokat formálunk a masszából, és egy kevés olívaolajon hirtelen kisütjük.
Kevés olívaolajat hevítünk, rádobjuk a fokhagymát, közepes lángon rózsaszínűre pirítjuk, majd a fokhagymagerezdeket eltávolítjuk, a megmaradt illatos olajhoz adjuk a sűrített paradicsomot, és kb. 10 percig nagy lángon besűrítjük, ha kell, még fűszerezzük. Hozzáadjuk a „kavicsokat”, a kifőtt keréktésztával alaposan összekeverjük, s a tetejét reszelt parmezánnal szórjuk meg.
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!