Tavola in Piazza

Három gyors tészta mediterrán stílusban cukkinivel és cukkinivirággal

Elkezdődött. Mármint a cukkini szezon. A kertünkben lévő négy tő már egy hete ontja a termést, kíváncsi vagyok, meddig bírjuk. Az apró, max. 10-15 centis cukkinik a legfinomabbak, ezek felhasználásával kreáltam a héten a tésztáinkat. Remélem, ti is találtok köztük olyat, amit szívesen elkészítetek!

A vargányás különösen ízletes, azt hiszem, a magyar ételekhez szokott szájnak ez a legkedvesebb, a másodikat azoknak javaslom, akik a friss aromákat kedvelik, a harmadik pedig a gyerekek nagy kedvence lehet.

Biztos sokan tudjátok, nálunk a tésztaevés mindennapos “mulatság”, a receptek publikálása azonban -elsősorban a Tarka Bárkával való elfoglaltságaim miatt- háttérbe szorult. Észrevettem, hogy  tésztaételeink egyre egyhangúbbak lettek, így most amolyan öninspirációt gyakorolva megpróbálom újra felvenni a tésztás fonalat.

Buon appetito! Jövő hétre még egy hármassal készülök.

1. Vajas-petrezselymes makaróni vargányával, zsenge cukkinivel és cukkinivirággal

Hozzávalók 4 személyre: 280 g száraz, tojásos makaróni, egy nagy csokor petrezselyemzöld, 40 g szárított vargánya gomba, 2 tk. vaj, 2 fej mogyoróhagyma, 2 gerezd fokhagyma, 50 ml száraz fehérbor, 100 ml zöldség vagy csirkehús alaplé, 4 db zsenge cukkini virággal együtt, 1 ek. frissen reszelt parmezán, só, frissen őrölt feketebors, extra szűz olívaolaj

DSC_9602fort

A vargányát legalább fél órára meleg vízbe áztatjuk, majd leszűrjük, nagyobb darabokra vágjuk. (Én át is szoktam öblíteni, mert poros lehet.)

A hagymát és a fokhagymát megpucoljuk, és a petrezselyemzölddel együtt finomra aprítjuk. A cukkinivirágok bibéjét eltávolítjuk, a szirmot vékony csíkokra vágjuk. A cukkinit felkarikázzuk.

Egy serpenyőben kevés olívaolajat és vajat hevítünk, majd közepes lángon a hagymát üvegesre pároljuk benne. Hozzáadjuk a gombát, a fokhagymát, néhány percig pirítjuk, majd felöntjük a fehérborral, aztán az alaplével, és addig főzzük, amíg a gomba megpuhul.

Ezután megsózzuk, megborsozzuk, hozzáadjuk a cukkinit, a cukkini virágot valamint a petrezselyemzöldet, és 1-2 perc nagy lángon való pirítás után megszórjuk a parmezánnal, végül összekeverjük.

Közben a tésztát lobogó, sós vízben kifőzzük, amikor eléri az “al dente” (“harapható”, nem teljesen puhára főtt) állagot leszűrjük, összeforgatjuk a petrezselymes-cukkinis gombával, és azonnal tálaljuk.

2. Fusilli a kertünk első zöldségeivel

Hozzávalók 4 személyre: 320 g fusilli tészta, 4 db félérett paradicsom (ha van rá lehetőségünk, keressünk különösen ízletes fajtát, nekem most a “pantano romanesco” kezd érni itthon, ez egy valódi ízbomba! határozottan meg vagyok róla győződve, hogy ennek a paradicsomnak az édes-savas-gyümölcsös aromája óriásit dobott a végeredményen), 2 ek. zöld tabasco szósz, 2 db újhagyma fehér része, 4 db max. 10 cm hosszú új sárgarépa, 4 db vajretek (nálam most hosszú), 4 db zsenge cukkini virágokkal együtt, só, frissen őrölt feketebors, egy kis darab (2-3 cm) gyömbérgyökér, egy nagy csokor petrezselyem- és korianderzöld, 2 ek. lenmag

DSC_9663

A zöldségeket megtisztítjuk, a cukkinivirágok bibéjét eltávolítjuk. A paradicsomot, a cukkinit, az újhagymát és a retket vékonyan felszeleteljük, a cukkinivirágokat vékony csíkokra vágjuk, a sárgarépát nagylyukú reszelőn lereszeljük. A zöld fűszereket finomra aprítjuk. A gyömbért meghámozzuk, pépesre reszeljük.

A lenmagot száraz serpenyőben megpirítjuk.

Wokban kevés olívaolajat hevítünk rádobjuk a hagymát és a sárgarépát, és 1 percig pirítjuk. Megsózzuk, megborsozzuk, és meglocsoljuk a tabasco szósszal.  Hozzáadjuk a gyömbért, a retket, a cukkinit, és még 1 percig pirítjuk. Végül elkeverjük benne a paradicsomszeleteket, a cukkinivirág csíkokat valamint az aprított zöldeket, és fél perc alatt az egészet készre pirítjuk.

Közben a tésztát lobogó, sós vízben kifőzzük, amikor eléri az “al dente” (“harapható”, nem teljesen puhára főtt) állagot leszűrjük, és a pirított zöldségekre szedjük. Megszórjuk a pirított lenmaggal, nagy láng fölött az egészet összerázzuk, és azonnal, még forrón, nagy melegben langyosan tálaljuk.

3. Penne lisce vajban sült parmezános-cukkini virágos csirkemell gombócokkal, zsenge cukkinivel és pirított fenyőmaggal

Hozzávalók 4 személyre: 320 g penne lisce, 2 mogyoróhagyma, 2 gerezd fokhagyma, 240 g csirkemell, 1 tojás sárgája, 4 ek. frissen reszelt parmezán, kb. 2 ek. zsemlemorzsa, frissen reszelt szerecsendió, só, őrölt fehér bors, 4 zsenge cukkini (max. 15 cm hosszúak), 4 cukkinivirág, 4 ek. tejszín (nem kell több! ne ússzon a tészta a tejszínben!), vaj, extra szűz olívaolaj, 4 tk. fenyőmag

DSC_9616

A hagymát és a fokhagymát megpucoljuk, és nagyon finomra aprítjuk. A cukkinit vékonyan felkarikázzuk, a cukkini virágok bibéjét eltávolítjuk, a szirmokat csíkokra vágjuk.

Egy serpenyőben kevés olívaolajat és vajat hevítünk, hozzáadjuk a hagymát, a fokhagymát, és alacsony lángon üvegesre pároljuk. Rászórjuk a cukkini virág csíkok felét, és nagy lángon 1 percig pirítjuk.

A csirkemellet ledaráljuk, és a parmezánnal, a cukkini virágos hagymával, a tojássárgával, sóval, fehér borssal, frissen reszelt szerecsendióval, valamint 2-4 ek. finom zsemlemorzsával alaposan összedolgozzuk. A masszából 2-3 cm átmérőjű gombócokat formázunk, és kevés forró vajon kisütjük, majd papírtörlőre szedjük, melegen tartjuk.

A cukkinikarikákat és a megmaradt szirom csíkokat a sült vajon megpirítjuk. Hozzáadjuk a tejszínt, ha szükséges, sóval és fehér borssal fűszerezzük, és az egészet nem több, mint 1 perc alatt készre főzzük.

Közben a fenyőmagot száraz serpenyőben megpirítjuk. A tésztát lobogó, sós vízben kifőzzük, amikor eléri az “al dente” (“harapható”, nem teljesen puhára főtt) állagot leszűrjük, és összeforgatjuk a tejszínes cukkinivel.

A tésztát tányérokra szedjük, ráhelyezzük a sült csirkemell gombócokat, megszórjuk a fenyőmaggal (esetleg néhány parmezán forgáccsal), és azonnal tálaljuk.

Vargányás-paradicsomos marhalábszár medvehagymás nokedlivel

A medvehagyma szezon kellős közepén, bográcsban készült ez az isteni paradicsomos marhalábszár, otthon, Magyarországon.

Legyen mínusz tíz vagy plusz harminc fok, amikor hazamegyünk, szinte minden nap kerül valami szabadtéri tűzre: a nyárson sült szalonna, tárcsán sütött lapcsánka (színes salátákkal) és a gulyás alap, ezek mellé jön szezonban a lecsó – ó, hónapokig tudnék lecsón élni! – grillezett zöldségek, halászlé, sőt, ha sikerül meggyőzni mindenkit, arról, hogy jobb helye van a kakasnak/tyúknak a bográcsban, mint a tyúkólban, akkor a kakas-/tyúkpörkölt is játszik.

bogracs kicsi

Vargányás-paradicsomos marhalábszár medvehagymás nokedlivel

Hozzávalók kb. 8 főre:

A paradicsomos-vargányás marhalábszárhoz: 2 ek. sertészsír, 1,6 kg marhalábszár, 2 közepes fej vöröshagyma, 2 gerezd fokhagyma, 100 g sárgarépa, 1 angol zeller szár, 100 g szárított vargányagomba, 1 ek. őrölt füstölt csípős paprika, 4 db érett paradicsom (szezonon kívül jó hozzá a hámozott, darabolt konzerv paradicsom is, kb. 300 g), 1 db cecei paprika, 2 tk. sózott, darált pritamin paprika, 200 ml száraz vörösbor, só, frissen őrölt feketebors, egy kis csokor vegyes zöld fűszer (zsálya, rozmaring, petrezselyemzöld), a tálaláshoz tejföl

A nokedlihez: 600 g liszt, 6 db tojás, 100 g medvehagyma (szezonon kívül 4 tk. medvehagyma pesto is megfelel), só, tejföl v. tej

DSC_6966

A nokedlihez a tojásokat egy keverőtálba ütjük, megsózzuk, és felverjük. A medvehagymát finomra aprítjuk, és elkeverjük a felvert tojással. Hozzáadjuk a lisztet és keverni kezdjük. Annyi tejfölt v. tejet adagolunk hozzá, hogy olyan sűrű masszát kapjunk, ami már nem folyik le a fakanálról. A masszát legalább 30 percre félretesszük.

A marhalábszárat megtisztítjuk a hártyáktól és a vastagabb inaktól, majd kb. 3-4 centis kockára vágjuk. A hagymát, a fokhagymát, a sárgarépát és a zellerszárat megpucoljuk, és finomra aprítjuk. A vargányát 20-30 percre langyos vízbe áztatjuk. A paprikát hosszában félbe vágjuk, magjait eltávolítjuk. A paradicsomokat forró vízbe dobjuk, fél perc után leszűrjük, héjukat lehúzzuk, húsukat negyedeljük (én a magházat általában benne hagyom, szeretem a savanykás ízét, de akit zavarnak a magok, nyugodtan dobja ki). A zöld fűszereket csokorba kötjük.

Bográcsban felforrósítjuk a zsírt, hozzáadjuk a finomra aprított hagymát, fokhagymát, zellerszárat valamint a sárgarépát, meghintjük egy kevés sóval, és gyenge tűz fölött, folyamatosan kevergetve  5-8 percig pároljuk, majd lesütjük. Beleszórjuk az őrölt paprikát, gyors mozdulatokkal átkeverjük, majd hozzáadjuk a húst, a cecei paprikát, a paradicsomot és a zöld fűszer csokrot is. Összeforgatjuk, és néha meg-megrázogatva, mindig amikor a hús a levét elfőtte, kevés vörösborral, majd vízzel felöntögetve főzzük. Amikor a hús félig megpuhul, hozzáadjuk a kicsavart vargányát is, megborsozzuk, ha szükséges megsózzuk, és lassú tűzön készre főzzük. A zöld fűszer csokrot és a paprikahéjat/csumát kidobjuk.

A nokedlit forrásban lévő sós vízbe szaggatjuk, leszűrjük, és a paradicsomos-vargányás marhalábszárral (esetleg 1-2 tk. tejföllel) tálaljuk.

Vargányás rizottó

Nos, akkor leheljünk életet ebbe  a kedves blogba, az ígért fügelekvár helyett mondjuk egy egyszerű gombás rizottóval.

Vargányás rizottó

Hozzávalók 4 személyre: 50 g szárított vargánya gomba, 280 g rizottóhoz való rizs, 1 fej fehér hagyma, 1 gerezd fokhagyma, 100 ml merlot, 1 l hús alaplé (nálam most kakasból), 4 tk. vaj, 2 ek. frissen reszelt parmezán, két egészen apró csipetnyi füstölt csípős paprika, egy kis csokor petrezselyem- és korianderzöld, só, frissen őrölt feketebors

DSC_1781

A vargányát 20 percre beáztatjuk, majd leszűrjük, és a koriander- ill- a petrezselyemzölddel együtt apróra vágjuk. (Még mindig tart Anna zöld fóbiája, ezért általában a zöld fűszereket szinte pépesre aprítom, és az elején adom az ételhez. A levelek így ugyan sokat veszítenek a friss aromájukból, de a végeredménynek a legapróbb családtag is önfeledten örül, nem turkál, nem piszmog az étel fölött.)
A gomba áztatólevét gézzel bélelt szűrőn keresztül átszűrjük, az alapléhez adjuk, és felmelegítjük.
Közben a hagymát és a fokhagymát finomra aprítjuk, majd egy kevés olívaolajon és a vaj felén üvegesre pároljuk. Hozzáadjuk a rizst, kissé megpirítjuk, majd meghintjük egy kevés füstölt paprikával, a finomra aprított zöld fűszerekkel, és rádobjuk a gomba darabkákat is.  Az egészet összekeverjük, felöntjük a vörösborral, és nagy lángon, folyamatosan kevergetve 1-2 percig főzzük. Kevés sót és borsot adunk hozzá, és a forró, gombás hús alaplével időnként meglocsolva addig főzzük, amíg a rizs megpuhul, de a belseje kissé roppanós marad. Ekkor hozzáadjuk a frissen reszelt sajtot, a maradék vajat, végül az egészet összekeverjük, levesszük a tűzről, és lefedve még 3-4 percig állni hagyjuk, csak ezután tálaljuk. (Tálaláskor lehetőleg nem felejtjük el megszórni – mint ahogy az nekem mégis sikerült – egy csipetnyi őrölt füstölt csípős paprikával.)

 

(Majdnem) Minden napra egy tészta Nr 18

Maltagliati con funghi porcini e speck –

Maltagliati vargányával és speckkel



Hozzávalók:

  • 2 szép nagy vargánya
  • 0,5 dl száraz fehérbor
  • 1 csokor petrezselyemzöld
  • 2 ek. olívaolaj
  • só, frissen őrölt feketebors
  • 10 dkg papírvékonyra szeletelt speck
  • frissen reszelt parmezán

A vargányát megtisztítjuk, 2-3 cm-es darabokra vágjuk, majd a felhevített olívaolajra dobjuk. Jól átforgatjuk, meglocsoljuk a fehérborral, megvárjuk míg ennek a nagy része elpárolog, fűszerezzük, megszórjuk az apróra vágott petrezselyemzölddel, és az egészet még néhány percig együtt pároljuk.
A tésztát sós vízben kifőzzük, “al dente” leszűrjük, összekeverjük a gombás-petrezselymes szósszal, gazdagon megpakoljuk a csíkokra vágott speckkel, és azonnal tálaljuk. Tetejére frissen reszelt parmezán is kerülhet.

A maltagliatiról: A maltagliati “rosszul vágott” ti. szabálytalan alakzatra vágott tészta nem más, mint a tésztakészítés – eredetileg tagliatelle készítése – során a kinyújtott lap végeiből származó szabálytalan alakú, vastagságú, eltérő nagyságú tésztamaradék. (Persze, manapság nem kell arra várnunk, hogy majd a végekből csak összejön valami ;-), direktben is “vághatjuk rosszul”: a gyúrt tésztát 1mm vékonyra nyújtjuk, feltekerjük, majd keresztben 2-2,5 cm-es csigákra vágjuk, végül ezeket a csigákat is felszabdaljuk. A csigadarabokat jól szétrázzuk, majd a deszkán szétterítjük, és attól függően, hogy hogyan szeretném felhasználni vagy azonnal sós vízben kifőzöm, vagy pedig megszárítom, és vászonzacskóban elteszem rosszabb időkre. 🙂

Egy állati nap (Csak húsevőknek!)

Körülbelül másfél hónapja otthon voltunk a szüleimnél. Akárki akármit mond, számomra Magyarország mindig is a világ közepe marad. Az igazat megvallva, egy-egy nyaralást, kirándulást leszámítva, sohasem vágytam el innen, s most, hogy mégis távol vagyok, az otthoni dolgok számomra még több értéket hordoznak magukban. De nem is erről akartam írni… hanem arról a bizonyos állati napról.
Úgy indult minden, hogy egyik délelőtt egy házigalamb “pottyant” az ölünkbe. Tanakodtunk, mi legyen vele, de mivel sokáig nem tartogathattuk, engem illetett az a megtisztelő feladat, hogy megtisztítsam. Hálátlan munka, de meg lehet szokni… Felgráfoltuk a nagyikat: az egyik galamblevest ajánlott, a másik galambbegy pörköltöt, de hát egy galambból elég nehéz kivitelezni ezeket az ételeket, így jóságos Gugli barátunkat hívtuk segítségül. Jobbnál jobb receptek kerültek elő (volt egy töltött változat, amiért különösen odavoltam), a mennyiség miatt azonban mégis egy gombás-galambos rizottóra esett a választás. I’me:
Gombás-galambos rizottó – Risotto ai fughi e piccione
Hozzávalók (2 személyre) :
  • 2 kávéscsésze rizs
  • 1 házigalamb
  • 20 g szárított vargánya
  • 1 kisebb vöröshagyma
  • kb. 1 l húsleves
  • 1 dl száraz fehérbor
  • 1 ek. vaj
  • reszelt parmezán
  • 2 ek. extra szűz olívaolaj
  • só, frissen őrölt bors
Az olajon és a vaj felén fonnyasszuk meg az apróra vágott hagymát. A galambot vágjuk nagyobb darabokra, pirítsuk néhány percig a hagymán, majd locsoljuk meg a fehérborral. Amikor a bor elpárolog, adjunk hozzá 2-3 dl húslevest, ha szükséges, sózzuk, borsozzuk, majd pároljuk puhára a madárkát. Ha kész, csontozzuk ki, a mellet vágjuk apró kockára (a többi részét nem szükséges, mert már egyébként is elég apró lesz), majd rakjuk vissza a megmaradt lére. Adjuk hozzá az előzőleg beáztatott gombát, majd a rizst is, és folyamatosan kevergetve, a megmaradt húslevest apránként hozzáadva főzzük puhára. Kb. 16-18 perc. A végén adjuk hozzá a maradék vajat, és 1-2 evőkanál reszelt parmezánt. Frissen tálaljuk.
Délután szokás szerint elvittük Artúrt rohangálni egy kicsit a közeli parkba. Kutynak azonban ez alkalommal esze ágában sem volt rohangálni: orrát a földnek szegezte, és keresett, keresett, mígnem megállt egy nagy nyírfa alatt, fej előre, farok fel – beindult a vadászat! Nemsokára éktelen ugatásba kezdett, szaladt a zsákmánytól a gazdiig, gazditól a zsákmányig, de hozzányúlni nem mert 🙂 S hogy mi volt a zsákmány? Egy aprócska, a fészkéből lepottyant fülesbagoly, aki a Tóni nevet kapta. Hazavittük, megetettük, megitattuk, ketrecbe raktuk. Másnap felhívtam a Nyírgyházi Állatparkot, de ők azt mondták, hogy már nem tudják befogadni. Adtak viszont egy másik tippet, így Tóni két nap múlva már a Hortobágyi Nemzeti Park büszke lakója lett. Reméljük, azóta is jól van!

Bagolyetetés után elmentünk kicsit sétálni, meglátogattuk egy nagyon jó barátunkat. Szembe velük elhagyatott, eladó ház, az udvaron csodálatos sárgarózsa bokor. Nem hagyhattam ki! Barátunk anyukája is támogatta az ötletet, miszerint a fiúk igazán szedhetnének néhány szálat, a tulajdonossal meg majd ő elintézi a csínytevést. A két pasas be is, ment; s egyszer csak emberem nagy örvendezve jön: “Gabika, megvan a vacsora!” Én: “Dio santo, mit találtál?” Ő: “Csigát! Rengeteget!” Én: “Jó, jó szedd csak össze, egy feltétellel: ha te tisztítod meg őket. Én elvágtam a galamb nyakát, de a csigáét már nem vagyok hajlandó! :-)))))” I’gy lett tehát csigavacsoránk. Persze nem aznap, mert hagyni kell őket néhány napig letakarva, börtönbe zárva, étlen szomjan, hogy “kiürüljenek”. Kétféleképpen készítettük el őket: az egyik egy szokványos francia étel (Burgundi csiga), a másik egy “anyósrecept” alapján készült étel volt (Paradicsomos-zöldséges csiga polentával). Fényképet szándékosan nem készítettem!

Burgundi csiga – Lumache alla borgognona

Hozzávalók:

  • fejenként 10-12 csiga
  • 3 l víz
  • 1 üveg száraz fehérbor
  • 6 gerezd fokhagyma
  • 1 fej vöröshagyma
  • 2 sárgarépa
  • 3-4 babérlevél
  • 1-1 csokor petrezselyem ill. kakukkfű
  • só, bors

A csigákat 4-5 napra bezárjuk, pl. egy vödörbe, aminek a tetejét lefedjük úgy, hogy egy apró nyílás azért maradjon rajta. Első két nap a csigákat jól leöblítjük, a többi napokon szárazon hagyjuk őket. Az elkészítés napján alaposan, többször váltott vízben tisztára mossuk a csigákat, majd alaposan besózzuk. Ez az egyik legrondább része a csigakészítésnek: ilyenkor adák ki magukból az összes nyálkát. Brrrr 1…. Tehát jól megforgatjuk a csigákat sóban, majd újabb öblítés következik. Végül lobogó, sós vízbe dobjuk őket, 5-6 perc főzés után öblítés következik, és egy újabb kritikus pont a gyengébb idegzetűek számára: a csigákat kiszedjük a házukból, és letépjük róluk az alsó/hátsó fekete részt. Brrr 2… Az így kapott csigákat ismét leöblítjük, a házakat megtisztogatjuk, forró vízben fertőtlenítjük, majd kiszárítjuk

A nagytakarítás alatt egy lábasban sóval, borssal, babérlevéllel, sárgarépával, hagymával, fokhagymával és a borral ízesített vizet forralunk, ebbe rakjuk a már szép, tiszta állatokat, és lassú tűzön 2,5-3 órán keresztül főzzük.

Fokhagymás vajkrém – Burro aromatizzato all’aglio
Hozzávalók:
  • 20 dkg vaj
  • 5 gerezd fokhagyma
  • ha van, 2 újhagyma, egyébként elhagyható
  • só, bors,
  • finomra vágott petrezselyem
A hozzávalókat alaposan összedolgozzuk, a megtisztított csigaházakba rakunk egy kávéskanálnyi vajkrémet, ráhelyezzük a megfőtt csigát, majd a tetejére megint egy kiskanál vajkrém következik, végül sütőbe tesszük, épp csak néhány percre, hogy a fűszeres vajkrém megolvadjon, azonnal tálaljuk.
Anyós féle recept:
Paradicsomos csiga polentával – Lumache in umido con polenta
Hozzávalók:
  • 50 db a fent leírt módon megtisztított csiga
  • 1 zellerszár
  • 1 sárgarépa
  • 1 fej vöröshagyma
  • 2 gerezd fokhagyma
  • 1 csokor petrezselyemzöld
  • 6 db héjától megtisztított húsos paradicsom
  • 1 dl száraz fehérbor
  • só, bors,
  • kevés oregánó, 1 ágacska rozmaring
  • extra szűz olívaolaj
A zöldségeket – a paradicsom kivételével- megtisztítjuk, és egészen apró kockára vágjuk (2-3 mm). Egy lábasban olajat hevítünk, rádobjuk a kockára vágott hagymát, fokhagymát, répát, zellert, néhány percig pároljuk, majd hozzáadjuk a csigákat, meglocsoljuk fehérborral, sózzuk, borsozzuk, hozzáadjuk a zöldfűszereket, s amikor a bor nagy része elpárolgott, beledobjuk a csigákat is. Közben a paradicsomokat forró vízbe mártjuk, héjukat lehúzzuk, magját eltávolítjuk, durvára vágjuk, és a csigához adjuk, majd néha megkeverve kb. 1,5 órán keresztül főzzük, hozzáadjuk az apróra vágott petrezselymet, néhányszor átforgatjuk, frissen készült vagy grillezett polentával tálaljuk.
Hol is tartottam? Ja, persze: a csigákat börtönbe zártuk. Már sötétedett, hűvös májusi est köszöntött ránk, jóéjt mondtunk először Artúrnak, aztán Tóninak, a csigáknak a lelkükre kötöttük, hogy meg ne szökjenek az éj leple alatt…aztán aaaajaaaaaaaaaaj, egy cserebogár a hajamra szállt. Rázott a hideg, küzdöttem vele egy darabig, mire leráztam magamról. Párom csodálkozva: “Ez meg mi? Ilyen nálunk nincs.” Én: “Még jó, egyébként erre is kitaláltatok volna valami jó receptet, aztán holnap reggelire ehetnénk a cserebogarat!” Ha valakinek van tippje cserebogárra, nagyon kérem, még csak véletlenül se ossza meg velem, nehogy emberem lecsapjon rá… :-)))
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!