Tavola in Piazza

Így készül az olasz klasszikus, a panzanella

A panzanella vagy pansanella Olaszország középső területein elterjedt kenyérsaláta. Neve a pane (kenyér) és a zanella (fonott kosárka) szavak összefonódásából ered. Alapja állítólag tengerész-találmány: a hosszú hajóutakon ugyanis nem lehetett sokáig frissen tartani az otthonról hozott kenyeret, így miután az kiszáradt, tengervízbe áztatták, és összekeverték a hajókonyha raktárában fellelhető alapanyagokkal.

Az eredeti recept sótlan, száraz kenyér, fehérborecet, extra szűz olívaolaj, só és frissen őrölt fekete bors felhasználását írja elő, ehhez egyes helyeken paradicsom- ill. uborka szeleteket és friss zöld fűszereket (bazsalikomot, petrezselyemzöldet, mentát) kevernek.

Toszkánában és Ubriában a vízbe áztatott kenyeret egészen apróra morzsolják, aminek következtében a végeredmény egy sűrű, szinte levesszerű fogássá alakul, Marche és Lazio környékén nagyobb, falatnyi darabokban hagyják, ezeket keverik össze az ecetes-olajos dresszinggel valamint a zöldségekkel, s a panzanella így inkább tápláló, friss salátaként funkcionál.

A hozzávalókat tekintve az olaszok kivételesen nem túl szigorúak: a kenyér mellé sok helyen kerül olajos szardella, zeller, kapribogyó, főtt, tojás, esetleg tonhal, de van aki hideg sült hússalt vagy párolt tenger gyümölcseivel, sárgarépával, édesköménnyel, sajtkockákkal gazdagítja ezt a remek salátát, A panzanella elkészítésnek tehát csupán a fantáziánk, és persze a jóérzés szabhat határt. Kísérletezzetek bátran!

Panzanella – olasz kenyérsaláta

Hozzávalók 4 személyre: 300 g vastag héjú, száraz kenyér, 4 db érett paradicsom, 200 g uborka, 1 db lila hagyma, 8-10 db friss bazsalikomlevél, 4 ek. fehérborecet, 6 ek. extra szűz olívaolaj, só, frissen őrölt fekete bors

panzanella1

A kenyeret nagyobb kockára vágjuk, és 1-2 percig hideg vízben ázni hagyjuk. (Lehet, hogy kevesebb idő is elég, ez a kenyér textúrájától függ.) Ezután leszűrjük, alaposan kinyomkodjuk, és egy keverőtálba rakjuk.

A lila hagymát megpucoljuk, vékonyan felszeleteljük, az uborkát 1-2 mm vastag karikákra, a paradicsomot falatnyi darabokra vágjuk.

A zöldségeket, a bazsalikomlevelekkel, a fehérborecettel és az olívaolajjal a kenyérhez adjuk, megsózzuk, megborsozzuk, majd az egészet óvatosan összeforgatjuk, és azonnal tálaljuk.

Nyári kuszkusz

Tudom, most nem leszek túlságosan népszerű, de nekem már nagyon elegem van ebből a trópusi nyárból. Friss, tiszta levegőre, nyitott ablak alatt átaludt éjszakákra vágyom.  Elegem van abból, hogy még napközben sem lehet kimenni szúnyogrisztó nélkül (tegnap harminc percig sem voltam az udvaron, és harminckét csípéssel jöttem be), rengeteg a bögöly, és a méhfélék is folyamatosan itt zümmögnek körülöttünk. Az egyetlen pozitívum az egészben, hogy a kert tele van friss zöldségekkel, bár momentán egy hógolyóért cserébe még ezekről is le tudnék mondani.

Ok, nem panaszkodom tovább, pár nap múlva már száraz magyar levegőt szívunk, addig meg valahogy csak kibírjuk…

Ja, és a recept! Ilyesmiken élünk ebben a fullasztó hőségben; jó érzéssel tölt el, hogy minden egyes hozzávaló (nyilván, a kuszkuszt leszámítva), nullkilométeres, saját termés.

Nyári kuszkusz

Hozzávalók 4 személyre: 1 bögre kuszkusz, 2 bögre sós, forró víz, frissen őrölt fekete bors, 1/2 citrom frissen facsart leve és lereszelt héja, 1 kis fej lila hagyma, egy nagy csokor petrezselyemzöld, néhány menta- és koriander levél, 2 db paradicsom, 2 db uborka, 1 db félérett nektarin, 1 db kápia paprika, 200 g cukkini, 1 gerezd fokhagyma, só, extra szűz olívaolaj

kuszkusz

A kuszkuszt egy tálba helyezzük, felöntjük a sós, forró vízzel, majd letakarva 10 percig állni hagyjuk.

A paprika csumáját és a nektarin magját eltávolítjuk. A fokhagymát egy kés pengéjével kissé szétnyomjuk. A lila hagymát megpucoljuk.

A zöldségeket és a gyümölcsöket apró kockára vágjuk, a zöld fűszereket finomra aprítjuk.

Egy serpenyőben kevés olívaolajat hevítünk, beledobjuk a fokhagymát, és néhány másodpercig pirítjuk. Hozzáadjuk a cukkini és paprika kockákat, megsózzuk, megborsozzuk, és nagy lángon kb. 3-4 perc alatt megpirítjuk.

A kuszkuszt egy villa segítségével fellazítjuk., majd hozzáadjuk a nyers és pirított zöldségeket, a nektarint, a citrom frissen facsart levét, lereszelt héját, valamint a zöld fűszereket is. Ezután meglocsojuk néhány csepp friss olívaolajjal, végül az egészet alaposan összeforgatjuk, és lehetőleg azonnal tálaljuk. (Az én adagom kapott egy kevés pirított diót is. Jól állt neki.)

Bazsalikom pestós babsaláta avokádóval, rukolával és citromos csirkemellel

Indítsuk a hetet egy nagyszerű salátával!

A medvehagyma pestót cserélhetjük petrezselyemre, esetleg bazsalikomra – az önmagában borzasztóan egyhangú és unalmas csirkemell jól bírja a zöldeket -, és ha nagyon sietünk, a konzerv bab is játszhat. (Annak ellenére, hogy az anyukámék kertjében termett hüvelyeseket preferáljuk, váratlan helyzetekre mindig akad a kamrában néhány bab, lencse, csicseriborsó konzerv, amiket általában saláta vagy köret formájában fogyasztunk.)

Bazsalikom pestós babsaláta avokádóval, rukolával és citromos csirkemellel

Hozzávalók 2 személyre: 1 doboz fehérbab konzerv, 1 avokádó, 300 g csirkemell, 1 lila hagyma, 1 gerezd fokhagyma, 2 tk. medvehagyma/petrezselyem/bazsalikom pesto, fél citrom, vaj, extra szűz olívaolaj, rukola levelek, só, frissen őrölt feketebors

DSC_9360

A babkonzervet lecsepegtetjük. A hagymát és a fokhagymát megpucoljuk, az avokádót meghámozzuk, és a csirkemellel együtt 2×2 centis kockákra vágjuk. A fokhagymát és a lila hagymát vékonyan felszeleteljük.

Egy serpenyőben kevés vajat és olívaolajat hevítünk, hozzáadjuk a fokhagymát, a csirkemell kockákat, és közepes lángon minden oldalukat megpirítjuk. Hozzáadjuk a babot, és megvárjuk amíg ez is átmelegszik. A serpenyőt lehúzzuk a tűzről, a csirkés babot sóval, borssal, fél citrom frissen facsart levével és a pestóval fűszerezzük, majd az egészet egy keverőtálba öntjük. Hozzáadjuk az avokádó kockákat, a hagyma szeleteket, óvatosan az egészet átforgatjuk, és azonnal tálaljuk.

Káposzta saláta paprikás-ricottás csirkével, lila hagymával, savanyú uborkával

Maradék sült csirke szokott a lenti saláta áldozatául esni. A hozzávalókat a hűtőszekrény, a kert és a kamra tartalmának megfelelően variálom (káposzta helyett salátaszívet, sárgarépát, télen fekete retket, ricotta helyett tejfölt,  lila hagyma helyett újhagymát használok) az egyetlen fix dolog a csirke.

Az alábbi, felettébb komplikált kreációt benevezem a Colette által meghirdetett 63. VKF! fordulóra, amelynek a fő témája a saláta, mint főétel.

Káposzta saláta paprikás-ricottás csirkével, lila hagymával, savanyú uborkával

Hozzávalók 4 személyre:

A salátához: 400 g fejes káposzta (új a legjobb), 400 g maradék sült csirke (nálam most rozmaringos-fokhagymás fűszerezésű, kicsontozott, grilllezett csirkecombok voltak), 1 lila hagyma, 4 db savanyú uborka, aki bírja  csípőset csipetnyi chilipehely,

Az öntethez: 4 ek. ricotta, 100 ml tejföl, 1 ek. tabasco szósz, 1 tk. sózott, őrölt pritaminpaprika, 1 tk. pirospaprika, só, frissen őrölt feketebors, néhány csepp frissen facsart citromlé

DSC_9042

Az öntet hozzávalóit botmixerrel simára turmixoljuk.

A sült csirkét fél cm vastag csíkokra vágjuk, összekeverjük a paprikás-ricottás öntettel, és 10-15 percig állni hagyjuk.

A káposztát vékonyan felszeleteljük, besózzuk, és szűrőbe téve szintén 10-15 percig állni hagyjuk.

A lila hagymát és a savanyú uborkát is vékonyan felszeleteljük.

A káposztát tányérokra rendezzük, rákanalazzuk a paprikás-ricottás csirkét, megszórjuk a hagymával és a savanyú uborkával, és azonnal tálaljuk. (Egy maréknyi pirított dió még elfért volna a tetején…)

Izgalmas lehet langyos vajas-korianderes párolt káposztával is – ennek az elkészítését itt találjátok.

Penne rigate mazsolával, dióval és gorgonzolás radicchiokrémmel - Penne rigate con uvetta, noci e crema di gorgonzola e radicchio tardivo di Treviso

– Hai inventato tu questa pasta o hai preso ispirazione da qualche parte?
– Originalmente avrebbe dovuto essere come quella lì (mostro la copertina dell’ultimo numero delLa Cucina della Corriere della Sera dimenticato sul piano di lavoro).
– Mmmmm, é buonissima!
– Ah sì? Beato te! Io non sento nessun sapore.
– Allora devi assolutamente rifarla! E’  magnifica!
Penne rigate mazsolával, dióval és gorgonzolás radicchiokrémmel
Penne rigate con uvetta, noci e crema di gorgonzola e radicchio tardivo di Treviso
Hozzávalók: 320 g penne rigate, 1 kis fej lilahagyma, 200 g trevisoi radiccho (kései – tardivo), balzsamecet, vörösborecet, 200 g gorgonzola dolce,  brandyben aztatott kb.1 evőkanálnyi mazsola, 1 evőkanálnyi dióbél, extraszűz olívaolaj, só, bors
A tésztát forrásban lévő bő, sós vízbe dobtam.
A lilahagymát vékonyan felszeleteltem, az olívaolajon kicsit megpirítottam, öntöttem hozzá egy kevés vörösborecetet és egy kevés balzsamecetet is (1. nincs pontos adat, aki először próbálkozik, ecetekkel, tegyen bele kb. egy-két evőkanállal, 2. a vörösborecet elhagyható, én csak azért használom, mert Ember nem balzsamrajongó), hozzáadtam az apróra vágott trevisoi radicchiot, a mazsolát, a sajtot, és a durvára tört dióbelet. (Egy keveset félretettem a sajtből is és a dióból is a tálaláshoz.) Az egészet épp csak összeforraltam, kb. a felét botmixerrel pépesítettem, majd az egészet összekevertem az éppen ekkorra megfőtt, leszűrt tésztával, és azonnal tálaltam. A tetejét megszórtam még egy kevés tört dióval és gorgonzola darabkákkal.
P.S. Az utóbbi időben sikerül percre pontosan elkészíteni a déli tésztát, most viszont elkéstem, legalábbis a fényképezéssel mindenképp. Épp a nappaliba hurcoltam a tányért, próbáltam elfogadható fényeket produkálni amikor belépett A Gyerek, aki már ugyan ebédelt, de hirtelen rárontott a tányérra, és ez lett a végeredmény. Ekkor már sem az nem érdekelt, hogy a tészta megpunnyad, sem az hogy a blogba esetleg nem lesz jó, hogy a fele töksötét, hogy a másikon tűz a nap….csak élveztem, ahogy Anna eszik…

Cukkinis-lilahagymás tésztasaláta szárított vörösáfonyával

Cukkinis-lilahagymás tésztasaláta szárított vörösáfonyával
Hozzávalók: 320 g fusilli, 300 g cukkini, 1 kis fej lilahagyma, 60 g szárított vörösáfonya, 120 g caciotta vagy más félkemény édeskés, zsíros sajt (ha kontrasztosabb salátát szeretnénk, próbálkozhatunk sósabb, erőteljesebb ízű sajtokkal, én most valami “vörösáfonyához simulót” kerestem), só, bors, extraszűz olívaolaj
A cukkinit nagylyukú reszelőn lereszelem, a lilahagymát nagyon vékonyan felszeletelem, a vöröráfonyát apróra, a caciottát pedig kisebb kockákra vágom.
A fusillit bő, sós vízben kifőzöm, “al dente” leszűröm, összeforgatom egy kevés olívaolajjal, belekeverem az összes többi hozzávalót, sózom, borsot tekerek rá, és azonnal tálalom.
Magamnak fontos! Az Egòban ősszel nagy pocakkal elfogyasztott körtés-taggiai olívabogyós trofie-re emlékeztet (amit egyébként azóta sem sikerült 100%-osra reprodukálni.)

Szőlős-aszalt szilvás házinyúl

Még Anna születése előtt vettem egy mázas cserépedényt. Jó is volt pocakosan a slow food rejtelmeiről elmélkedni, miközben főtt ez a szőlős-szilvás házinyúl…
Az edényt átmenetileg táppénzre küldtem. Ez nem az ő ideje. (Azért remélem, a zacskós levesekig nem jutunk el!)

Szőlős-aszalt szilvás házinyúl

Hozzávalók:

  • 1 feldarabolt házinyúl (ha vad lett volna, még jobb lett volna)
  • 1 közepes fej lilahagyma
  • 2 tk. nádcukor
  • 2 gerezd fokhagyma
  • 10 db aszalt szilva
  • 20-25 szem nagyszemű fehér csemegeszőlő
  • 6-8 szem borókabogyó
  • 1 zellerszár
  • 2 ek. crema di balsamico
  • 1 dl száraz fehérbor
  • kb. 1,5 dl húsleves
  • 1 tk. vaj
  • 4 ek. extraszűz olívaolaj
  • 1 ágacska rozmaring
  • frissen őrölt feketebors


Egy serpenyőben felhevítem az olívaolajat, a húst megpirítom benne, és félreteszem. A cserépedényben megolvasztom a vajat, a cukrot enyhén karamellizálom rajta, majd hozzáadom a vékony csíkora vágott lilahagymát, az áttört fokhagymát, az apró kockára vágott zellerszárat, a rozmaringágat, végül a crema di balsamicot majd az egészet nagy lángon addig főzöm, míg az összes víz elpárolog róla. Ekkor adom hozzá az előzőleg megpirított nyúldarabokat, az aszalt szilvát, a borókabogyót, a fehérbort és a húslevest, valamint egy kevés sót, ill. borsot.

Az edényt lefedem, és egészen kis lángon hagyom, hogy a nyúl ebben az édeskés-boros-fúszeres lében megpárolódjon. Amikor a nyúl már puha, az alatta lévő lé pedig kellőképpen besűrűsödik, hozzáadom a félbevágott, kimagozott szőlőszemeket, és az egészet lefedve még 2-3 percig főzöm. Naaaaagyon finom! Másnap is! Első nap polentával, másnap csőben sült édesköménnyel ettük.

Cottage cheese és sonka - még belefér ;-)

Még mindig “vigyázok”, azaz próbálok tekerni minden nap legalább 45 percet, tornázni kb. harmincat, és persze kevese(bbe)t enni. A vacsorával mindig gondban vagyok, mert amikor Ember hazaér, automatikusan elkezd korogni a gyomrom. Persze, számára mindig készül “rendes” vacsora, magamnak pedig igyekszem valami “rendeshez hasonlót” összeállítani -megjegyzem, nem mindig sikerül 🙁
A következő viszont nagyon szimpatikus lett, Embernek előételként nekem pedig salátával komplett vacsoraként funkcionált. Sőt, két vacsorára is elég volt! 🙂

Zöldfűszeres cottage cheese-zel töltött sonka
(Van ennek a cottage cheese-nek magyar neve? Túrónak azért mégsem nevezhetjük! Ha jól emlékszem, valaki már dolgozott a magyar név szabadalmaztatásán. Olaszul “fiocchi di latte”. Aranyos. 🙂
Hozzávalók:
200 g cottage cheese
4 szelet nyers pármai sonka
4 szelet főtt sonka
1 csokor petrezselyemzöld
1 csokor metélőhagyma
1 kis fej lilahagyma
só, bors

A cottage cheese-t összekeverem az apróra vágott lilahagymával és a zöldfűszerekkel, majd sózom, borsozom, 15 percig állni hagyom.
A sonkaszeleteket kiterítem, mindegyikre egy-egy evőkanálnyi fűszeres cottage cheese-t rakok, végül felgöngyölöm, ferdén kettévágom, hogy azért mutasson is, éééés ennyi. 🙂

(Majdnem) Minden napra egy tészta Nr 12 - Mascarponés-lilahagymás tagliatelline

Az eredeti recept Mammától származik: én, jó?/rossz? szokásomhoz híven egy picit változtattam rajta. Mamma, ugye nem baj? Ennek a tésztának számomra azért van nagy jelentősége, mert annak ellenére, hogy jónéhány éve élek már Olaszországban, hetente legalább hétszer eszünk tésztát, a mascarpone, mint tésztaszósz alapanyag teljesen kimaradt az életemből. Mamma, köszönöm Neked még egyszer! Ezentúl gyakrabban használom majd! 🙂
Tagliatelline lilahagymával és mascarponével –
Tagliatelline con cipolla e mascarpone



Hozzávalók:
  • 3 ek. olívaolaj
  • 1 fej lilahagyma
  • 4 zsályalevélke
  • 4 ek. mascarpone
  • 20 db fekete olívabogyó
  • só, frissen őrölt feketebors
  • reszelt parmezán


Az olajon megpirítjuk a durvára vágott hagymát és a kétfelé tépett zsályaleveleket. Hozzáadjuk a mascarponét, ízlés szerint fűszerezzük, s amikor a sajt teljesen kémessé olvadt, belekeverjük az olívabogyókat is. Az egészet épp csak néhány percig főzzük, összekeverjük a frissen kifőzött tésztával – ami nálam most épp tagiatelline volt-, tálalásál megszórjuk egy kevés reszelt parmezánnal.
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!