Tavola in Piazza

Sajtos zöld pite

Férj egy kissé elragadtatta magát, amikor alig két hónapja a mángold/sóska/spenót/saláta/rukola magokat tartalmazó papírtasakokat a bevásárlókosárba pakolta, most pedig, ahogy sejtettem, nm bírunk a kertünkben burjánzó zöldekkel. Ettük nyersenpárolva, cukkinivel tócsniszerűen sütve, készítettem belőle mártást, tésztákra szósztturmixokat,  sőt, még csirkemellbe is töltöttem. Maradt még a sós “torta” opció, a maradék meg valószínűleg megy a mélyhűtőbe – csak férjen bele, ugye. 🙂

Ha van ötletetek, hogyan lehetne még változatosabban elkészíteni ezeket a zöldeket, semmiképp ne tartsátok magatokban! Nyugodtan jöhetnek a kommentek! 😉

Sajtos zöld pite

Hozzávalók: 1 leveles tészta lap (én most ezt elnéztem, mert véletlenül négyszögleteset vettem, így nem kicsit lett “rusztikus” a végeredmény, de ti figyeljetek oda, hogy kerek legyen!) 400 g friss spenótlevél, 100 g friss zsenge mángoldlevél, 100 ml tejszín, 100 g friss krémsajt (pl. Philadelphia), 150 g ricotta, 3 ek. frissen reszelt parmezán, 1 nagy gerezd fokhagyma, 2 db tojás, só, frissen reszelt szerecsendió, frissen őrölt fekete bors

zold pite

A spenót és mángold leveleket többször váltott vízben megmossuk, és egy kevés sóval, saját levükben 3-4 perc alatt megpároljuk. A zöldeket ezután leszűrjük, nagyon alaposan kinyomkodjuk, finomra aprítjuk, és egy keverőtálba tesszük. Belereszeljük a fokhagymát, hozzáadjuk a tejszínt, a ricottát, a krémsajtot, a parmezánt, és a tojásokat is. Megsózzuk, megborsozzuk, megszórjuk egy kevés frissen reszelt szerecsendióval, és az egészet összekeverjük.

A leveles tésztát sütőpapírral kibélelt piteformába simítjuk, az alját villával megszurkáljuk. Ráöntjük a sajtos zöld masszát, a tészta széleit a töltelékre hajtjuk, és 200 °C-ra előmelegített sütőben kb. 35 perc alatt készre sütjük. Langyosan vagy hidegen tálaljuk.

zold pite1

Vajas párolt káposzta mozzarellával

Néha bizony ilyen is kell. Noha nem vagyok vegetáriánus, és nagyon is közel áll a szívemhez a hurka, a kolbász és a szalonna (a halakról nem is beszélve), Rose Elliot Nagy vegetáriánus szakácskönyvéért teljesen odavagyok. Annak ellenére, hogy igyekszem változatosan főzni, sokszor problémát okoz egy-egy köret vagy húsmentes étel kiválasztása. A fent említett könyv szuper alternatívákat kínál mindkettőre, szinte nap mint nap előveszem. Csak káposztára például nyolc alternatívát kínál (az alábbi vajas káposzta ötlete is innen származik), könnyedén gazdagíthatjuk tehát a hétköznapi káposztás, és általában véve zöldséges ételeink kínálatát.

Ennyit az ingyen reklámról, jöjjön a recept, amin az eredetihez képest csak egészen keveset változtattam:

Vajas párolt káposzta mozzarellával

Hozzávalók 4 személyre: 700 g káposzta, só, frissen őrölt fekete bors, frissen reszelt szerecsendió, 1-2 nagy gerezd fokhagyma, 1 ek. mozsárban megtört koriandermag, 1-2 friss kakukkfű ágacska, 40 g vaj, 220 g mozzarella

DSC_8271

A káposztát vékony csíkokra vágjuk. A fokhagymát megpucoljuk, és finomra aprítjuk.

Egy lábasba kb. 120 ml vizet öntünk, belehelyezzük a káposztát, megsózzuk, és fedő alatt 7-10 perc alatt roppanósra pároljuk. A káposztát leszűrjük, félretesszük.

A mozzarellát 0,5 cm vastagon felszeleteljük, szűrőbe téve lecsöpögtetjük.

Egy serpenyőben felhevítjük a vajat, hozzáadjuk a fokhagymát, a borsot, a szerecsendiót, a kakukkfüvet, és 1 percig pirítjuk.

A fűszeres vaj 3/4 részét összekeverjük a párolt káposztával.

A káposztát előmelegített tányérokra szedjük, ráhelyezzük a szobahőmérsékletű mozzarella szeleteket, meglocsoljuk a maradék vajjal, és azonnal tálaljuk.

Gorgonzolás-póréhagymás crumble

Kezdem egy gyors hús nélkülivel. A póréhagyma nagy kedvencem lett mióta ideköltöztem, a gorgonzola pedig….Gorgonzola nélkül lehet élni, de nem érdemes. 😉
Gorgonzolás-póréhagymás crumble
Hozzávalók: 400 g póréhagyma, 55 g vaj, 60 g liszt, 120 g gorgonzola, só, frissen őrült feketebors, frissen reszelt szerecsendió, csipetnyi cukor


A tésztához a lisztet 40 g vajjal egy csipetnyi cukorral és egy kevés sóval elmorzsoljuk, felhasználásig hűtőbe tesszük.
A póréhagymát megtisztítjuk, kb. 8-10 cm-es darabokra vágjuk, a darabokat negyedeljük, majd lobogó, sós vízben megfőzzük.
Egy tűzálló tálat kikenünk a maradék vajjal, beleegyengetjük a főtt póréhagymát, megszórjuk egy kevés frissen reszelt szerecsendióval, rámorzsoljuk a gorgonzolát, ráreszeljük (nagylyukú reszelővel) a vajas tésztát, és 180 fokra előmelegített sütőben 15-18 percig sütjük (az utolsó néhány percben használhatjuk a grill vagy a gratin funkciót). Melegen tálaljuk.
Forrás: La Cucina del Corriere della Sera

Füstölt scamorzával és paradicsommal töltött paprika

Össz. munka kb. 15 perc. Gyerekek is imádják – kikapirgálni a tölteléket.
Füstölt scamorzával és paradicsommal töltött paprika
Hozzávalók: 3 kaliforniai paprika, 4 közepes, érett fürtös paradicsom, 160 g füstölt scamorza, 2 szelet kenyér, extraszűz olívaolaj, egy csokor petrezselyemzöld, só, bors

A paprikákat kicsumáztam, megmostam, mindegyiket négyfelé vágtam. A negyedeket tűzálló tálra fektettem, sóztam, borsoztam, meglocsoltam egy kevés olívaolajjal, és 190 fokra előmelegített sütőbe raktam.

Közben elkészítettema  tölteléket: A scamorzát, a kenyeret és a paradicsomokat kb ugyanakkora kockára vágtam. (Ha a paradicsom nagyon érett, lédús, tegyük szűrőbe, és csöpögtessük le a levét). A petrezselyemzöldet felaprítottam.
Egy serpenyőben olívaolajat hevítettem, hozzáadtam a megtisztított, félbevágott fokhagymagerezdet, és a kenyérkockákat, majd az egészet megpirítottam (akkor jó, ha a kenyérkockák kívül ropogósak, de belül még puhák, így a későbbi sütésnél nem fognak teljesen kiszáradni, sem megégni).
A paradicsomot, a sajtot, a petrezselyemzöldet és a pirított kenyérkockákat összekevertem, kóstoltam, sóztam, borsoztam, és az elősütött, negyedelt paprikákba töltöttem.
Az egészet visszatettem a sütőbe, de már csak annyira, hogy a sajt éppen megolvadjon benne, és azonnal tálaltam.

Majoránnás-köménymagos karfiolkence vagy Köménymagos karfiolkence (majoránna nélkül) balzsamecetes-vaníliás radicchiokockákkal

Ricottás karfiolpürének indult, pénteken, a második fogás részeként tálaltam volna, de mivel utolsó pillanatban vettem észre, hogy egy gramm ricotta sincs a hűtőben, kicsit át kellett szervezni a dolgokat… A végeredmény egy tökéletes kence, aminek a legjobb tulajdonsága az, hogy éppcsakegykevésicipicihalvány karfiol íze van következésképp Ember is megeszi! 
És a titok: egy serpenyőben szárazon megpirítottam két fél fokhagymagerezdet, egy fél trevisoi radicchiot apróra vágtam, ezt a fokhagymához dobtam, megszórtam egy csipetnyi őrölt köménnyel és egy csapott teáskanálnyi házi vaníliás cukorral, ez azonnal elkezdett karamellizálódni, hipergyorsan locsoltam rá egy kevés balzsamecetet, pici olívaolajat, tekertem rá egy kevés sót meg borsot, kevertem rajta egyet, levettem a tűzről, és a karfiolpürével megkent zsömleszeletek tetejére kanalazgattam. Nagyon, nagyon, nagyon finom lett, de erről már kép nem készült. 🙁 Legközelebb kétszersültre fogm kenni a karfiolkrémet, ezt jól behűtöm, és frissen, szinte forrón rakom majd a tetejére a balzsamecetes radicchiokockákat!
Karácsonyi, szilveszteri előételnek  szerintem tökjó!
Majoránnás-köménymagos karfiolpüré
Hozzávalók: 300 g karfiol, kb. 10 cm póréhagyma, 1 cikk fokhagyma, extraszűz olívaolaj, egy ek. szezámmag, csipetnyi kurkuma, egy kk. köménymag, fél kk. őrölt pirospaprika, egy dl száraz fehérbor, 100 g robiola, 50 g zöldfűszeres Philadelphia (ha nincs robiola, natúr Philadelphiával kiváltható), só, bors, néhány levél friss majoránna (ha a fent leírt balzsamecetes radicchio is rákerül a kence tetejére, a majoránna elhagyható, sőt, egyáltalán nincs rá szükség…csak zavarná az összhatást 😉
A póréhagymát felkarikáztam, és a fokhagymával együtt egy kevés olívaolajon megpirítottam. Hozzáadtam a rózsáira szedett karfiolt, a kurkumát, a szezámmagot, a paprikát és a köménymagot, néhány percig még pirítottam, majd felöntöttem a fehérborral, és az egészet addig főztem, amíg a karfiol megpuhult (vízzel néha meglocsoltam). Ezután a karfiolt botmixerrel pépesítettem -jó ha maradnak benne egész köménymagok! – kihűtöttem, elkevertem benne a robiolát, a zöldfűszeres krémsajtot, az apróra vágott majoránna levélkéket, kóstoltam, sóztam, borsoztam, kentem, fényképeztem.
kk. : kávéskanál!

Polentagombócok aszalt paradicsommal és gaetai olívabogyóval

Kívül ropogós, belül szinte krémes, mediterrán gombócok. Az eredeti ötlet a Cucina Naturale c. gasztronómiai magazinból származik, ott frissen készítik a polentát, nekem volt egy kis maradék keddről. Az aszalt parardicsom nem darabolva, hanem pépesítve került bele, aztán a massza kapott egy kevés robiolát (de kaphat bármilyen krémsajtot is), és a receptben feltüntetett fekete olívabogyót is lecseréltem olajban eltett gaetai fajtára; a bogyókról lecsusszanó illatos olaj jót tett a gombócok állagának is. Talán egy kevés friss bazsalikom még elfért volna benne…
A receptben szereplő mennyiségeket nem kell készpénznek venni! A lényeg, hogy könnyen formázható masszát kapjunk!
Polentagombócok aszalt paradicsommal és gaetai olívabogyóval
Hozzávalók: kb. 200 g keményre főzött, friss vagy maradék polenta, 4 fél aszalt paradicsom, 50 g robiola (vagy krémsajt), 8 db olajban eltett gaetai olajbogyó, 1 tojás, kb. 8 ek. zsemlemorzsa, 40 g frissen reszelt Parmigiano, bors, ha szükséges só, kukoricadara amiben a végén a gombócokat megforgatjuk, napraforgó olaj a sütéshez
A polentát az aszalt paradicsomokkal együtt botmixerrel pürésítettem, hozzáadtam az apróra vágott olajbogyót, a robiolát, a tojást, a Parmigianot, tekertem rá egy kevés feketeborsot és végül annyi zsemlemorzsát kevertem bele, hogy könnyen formázható masszát kapjak.
Gombócokat gömbölygettem, a gombócokat kukoricadarába forgattam, és bő forró olajban néhány perc alatt kisütöttem.
Majonézes édeskömény-lilakáposzta-sárgarépa salátával tálaltam második fogásként, de előételként vagy svédasztalos bulira is kiváló….mondjuk Szilveszterre…?

Spárgából mit?

Lassan vége a spárgaszezonnak és az idén ketten még csak három kiló spárgát végeztünk ki úgy, hogy a környék tele van spárgatermelőkkel. Ha választani kell, természetesen fehéret választom! Bár való igaz, a fehérspárgával könnyebben mellényúlhat az ember, ha nem ismer megbízható “beszállítót”.
Lássuk akkor a körülbelüli listát az idei spárgából készült ételekről:
Rakott spárga: tökeccerű, alulra egy kevés besamel mártás, utána a roppanósra párolt zöldspárgasípok, rá főtt tojás lereszelve, erre vékonyra szeletelt sonka, aztán szintén vékonyra szelt sajt (mondjuk Montasio). Pikk-pakk, mehet a sütőbe 190 fokon 5 percig, aztán még ötig grillen. A rétegek tetszés szerint változtathatók. Én másképp rétegeztem, a tetejére került a reszelt tojás és egy kevés maradék besamel, de utóbb rájöttem, hogy zavart a “főttsült” tojás íze. Szóval legyen csak a belsejében elrejtve.

Másik egyszerű, bivalymozzarellás-petrezselyempestós zöldspárga: a zöldspárgát sós vízben megfőztem, egy tányéron a sípokat egymás mellé fektettem, rá bivalymozzarellát karikáztam, a mozzarellára petrezselyempestót csorgattam (olívaolaj, petrezselyemzöld, só és egy kevés bors mozsárban péppé zúzva), és az egészet megszórtam reszelt tojássárgájával.

Harmadik, gorgonzolás fehérspárga: a fehérspárgát megpucoltam, enyhén sós-borecetes vízben roppanósra főztem. Ezalatt egy tálkában gorgonzolát aprítottam, adtam hozzá egy kevés natúr krémsajtot (mondjuk Philadelphiát) és lassú tűzön addig melegítettem, amíg a sajtok összeolvadtak. A spárgasípokat leszűrtem, egy tányérra raktam, rácsorgattam az olvadt sajtot, és azonnal tálaltam. Kétszer készítettem, először gorgonzola dolce aztán gorgonzola piccante került a spárgákra….nem is tudom, melyik ízlett jobban. Ha az össz-íthatást veszem figyelembe, a piccante nyert. A spárgának enyhén édeskés ízt adott, ami visszabökött a sajtra, a sajt meg a spárgára, a spárga meg a sajtra….az az érzésem támadt, ezek ketten nem tudnak egymás nélkül meglenni. A dolce is jó lett, de közel sem okoz akkora hatást az ember szájában, és legfőképp a gondolataiban, mint az előző.
Ezen felbuzdulva készítettem egy fehérspárgás-gorgonzolás rizottót, ami nem “da ristorante”, hanem egyenesen “da Ferarùt” minősítést kapott. Jó, jó azért nem ártott volna egy a Ferarùtot valamivel gyakrabban megjárt gasztrosznob bandával vagy Ember szokásos bölcs javaslatára Sig. Rizottóval ;-))) megkóstoltatni, de azért ez az egész így sem rossz. Ember az Ember. Az Ember véleménye pedig Vélemény.
Ja, nemrég vettem észre, hogy a legjobban sikerült ételekről nincs kép. Mi ebből a tanulság? Hogy még mindig jobban szeretek enni, mint fotózni. Nem őrültem meg, a teraszig rohangálni egy tál mennyei gorgonzolás rizottóval! Mire visszaérek vele a konyhába annyi az egésznek!
Mi is volt még? Sonkával és zöldfűszeres ricottával. palacsintába tekert fehérspárga. Kell ezt írni? Sütöttem palacsintát (franciás soktojásosat) kiterítettem, megkentem egy kevés zöldfűszerekkel kikevert ricottával (zöldfűszerek: ami éppen volt itthon, ha jól emlékszem volt benne bazsalikom, petrezselyemzöld és kakukkfű, igen, kakukkfű az biztos, mert mostanában a kakukkfüvet nagyon szeretem), erre egy-két hajszálvékony szelet  enyhén füstölt sonkát fektettem, erre raktam a sós vízben megfőzött fehérspárgasípokat, feltekertem, szeleteltem, megettük.


Aztán volt még penne bazsalikomos ricottával és fehérspárgával jó borsosan. Volt benne egy kevés fontina is, ami szerintem nagyot dobott az egészen. 

Végül a klasszikusok, amiket minden évben készítek, és ízben a fentibb említett gorgonzolás rizottót leszámítva továbbra is listavezetők – mondhat bárki bármit, hozhatnak habos, buborékos, pöttyös,-csöppös, fejben napokig gyúrt kreációkat elém: párolt fehérspárga főtt tojással, sózva, borsozva, kevés borecettel és olívaolajjal meglocsolva; zöldspárgás rizottó

és a maradékból spárgakrémleves

A spárga babáknak 7 hónapos kortól adható. Anna is kapott, fehéret: a spárgákat megpucoltam, megfőztem, és egy főtt krumplival, egy főtt sárgarépával, egy kevés nyúlhússal, 1 tk. Parmigianoval és 1 tk. olívaolajjal együtt összeturmixoltam.

Gyors VKF! - a harmincnegyedik

Aphroditével ugyan jóban vagyunk, mostanában mégis csak elrohanunk egymás mellett. Int, én is; bólint, én is; meg még oda is kacsintok, hogy azért jövök én, jövök, de legyen még egy icipici türelemmel…
Ilyen ez a Duende által meghirdetett 34. VKF!!!-re készült előétel is. (Ok, elismerem nem kifejezetten erre készült, de ide épp jó!)  Kicsit sietős, kicsit nyers, kicsit különleges, kicsit titokzatos, kicsit csípős ez már önmagában is vágykeltő, nem igaz? Osztriga barát szégyenlősen elbújik mellette! Arról pedig már nem is mesélek, hogy eddig ez az idei év legfinomabb étele…bááááár, báááááár a gorgonzolás-fehérspárgás rizottó is több mint “da ristorante” minősítést kapott.
Ha erre jártok, ezt a fajta kagylót mindenképp kóstoljátok meg!
Marinált barna vénuszkagyló

Hozzávalók:
  • 1,5 kg barna vénuszkagyló 
  • olívaolaj 
  • 1 citrom leve 
  • petrezselyemzöld 
  • csípőspaprika
A barna vénuszkagylókat először is elő kell készíteni. Tudom, nem egyszerű feladat, kicsit veszélyes is, de megéri, higgyétek el! A tisztítás menete a következő: fogd meg jó erősen a kagylót a tenyeredben. A kagyló nyílása a tenyereddel ellentétes irányba, azaz kifelé nézzen. Egy kés pengéjét, óvatosan, hogy a kagylóhúst (és főleg a kezedet!) meg ne sértsd, épp csak 2-3 mm-re csúsztasd be a kagyló belsejébe, majd feszítsd szét a késsel a héjakat. Érdemes kerülni a hegyes késeket, mert a művelet nagyon balesetveszélyes, különösen ha először próbálkozunk nyers kagyók nyitogatásával.
A kagyló belsejében lévő folyadékot fogd fel egy kis tálkában. Ha találsz kisebb kavicsokat vagy homokot a kagylóhéjban, azt a késsel kapard ki, vedd ki a kagylóhúst, ha szükséges, öblítsd le, helyezd egy vágódeszkára, és a piros színű, ún. “lábrészt” húsklopfolóval ütögesd finoman mindaddig, amíg meg nem puhul. A tisztítás és az előkészítés ezzel kész.
Ezután fogd a kiklopfolt, immár puha kagylóhúst, locsold meg egy kevés kiváló minőségű olívaolajjal, egy (lehetőleg olasz) citrom levével, a kagyló belsejében lévő leszűrt folyadékkal, szórd meg egy marék durvára vágott petrezselyemzölddel, és néhány vékony karika friss csípőspaprikával. Keverd össze, tedd a hűtőbe kb. 30 percre, majd tálald, és élvezd az ízorgiát!
Duendének pedig köszönöm az ötletet! Hetek óta készülök publikálni ezt a receptet. 
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!