Tavola in Piazza

Lasagne alla bolognese

A bolognai ragu az egész világ kedvence,  a carbonara spagettivel együtt az egyik legtöbb torz változattal bíró étel. Az olasz konyha hagyományainak ápolásával foglalkozó Accademia Italiana della Cucina 1982. október 17-én a Bolognai Kereskedelmi Kamaránál jegyzőkönyvbe foglaltatta ugyan a húsos mártás helyiek által egységesenlfogadott receptjét, erre azonban sokan – főleg külföldön – fittyet hánynak.

A bolognai ragu egyértelműen  slow food termék, elkészítése legalább 4-5 órát vesz igénybe, és a köztudatba tévesen beépült  spagettivel ellentétben tagliatellével, esetleg pennével vagy híg besamel mártással lasagne lapok között kerül a helyiek asztalára.

Lássuk ez utóbbi receptjét:

Lasagne alla bolognese

Hozzávalók 8 személyre:

A raguhoz:

600 g darált marhaszegy vagy marhanyak

1 nagy fej vöröshagyma

120 g sárgarépa

100 g angol zeller

150 g pancetta

100 ml száraz fehérbor

200 ml zsíros tej

400 g passzírozott (esetleg ugyanennyi hámozott, darabolt) vagy 120 ml sűrített paradicsom és 300 ml zöldség vagy hús alaplé

½ tk. frissen reszelt szerecsendió

½ tk. őrölt fehér bors

50 g vaj

4 ek. extra szűz olívaolaj

A besamel mártáshoz:

80 g vaj

80 g liszt

1,2 l zsíros tej

½ kk. frissen reszelt szerecsendió

½ kk. őrölt fehér bors

Továbbá

400 g száraz lasagne tészta

100 g frissen reszelt parmezán

1 kk. vaj

lasagne1

A hagymát megpucoljuk és a sárgarépával, a zellerrel valamint a szalonnával együtt finomra aprítjuk.

Egy lábasban 50 g vajat és 4 ek. olívaolajat hevítünk, belehelyezzük a szalonna darabkákat, és lassú tűzön zsírjára sütjük. Hozzáadjuk a zöldségeket, és a lehető legkisebb lángon kb. 15-20 percig pároljuk. A darált húst a zöldségekhez keverjük, sóval, borssal és frissen reszelt szerecsendióval fűszerezzük, és nagy lángon, ügyelve arra, hogy a zöldségek és a szalonna meg ne égjenek, lepirítjuk. Felöntjük a fehérborral, majd amikor a bor szinte teljesen elpárolog, hozzáöntjük a tejet is. A lángot mérsékeljük, és a ragut lefedve, néha-néha megkeverve 2,5 órán keresztül főzzük. Ekkor hozzáadjuk a passzírozott (vagy hámozott, darabolt) paradicsomot, és a szószt további 30 perc alatt készre főzzük. Mivel a tésztalapok sok folyadékot magába szívnak sütés közben, fontos, hogy a ragu kellően szaftos legyen. Ha a szószt tehát túl sűrűnek találjuk, hígíthatjuk 100-150 ml zöldség- vagy hús alaplé hozzáadásával.

A szokásostól hígabb besamel mártást készítünk: egy lábasban felhevítjük a vajat, beleszórjuk a lisztet, és alacsony lángon kissé megpirítjuk. (Ügyeljünk arra, hogy a liszt ne barnuljon meg!) A készülő mártást folyamatosan keverjük, és lassan hozzácsorgatjuk a meleg tejet. Ezután sóval, fehér borssal és frissen reszelt szerecsendióval ízesítjük, és forrásponttól számítva még 2-3 percig főzzük.

Egy 22×26 cm-es tepsit kivajazunk, belerakunk 3-4 evőkanálnyi ragut, és szétterítjük, hogy mindenhová egyenlően jusson. (Ez a kevés vajas-húsos szósz megakadályozza, hogy a tészta a tepsink aljára égjen.) A húst befedjük egy réteg tésztával, majd ismét ragu, erre híg besamel mártás, majd 1-2 evőkanálnyi frissen reszelt parmezán kerül. A rétegezést addig folytatjuk, amíg a hozzávalók el nem fogynak – fontos azonban, hogy mindig besamellel és reszelt parmezánnal fejezzük be.

A lasagnét 180 °C-ra előmelegített sütőben kb. 30-35 perc alatt készre sütjük, és a sütőből kivéve, tálalás előtt legalább 20 percig állni hagyjuk.

lasagne

Elkészítési idő: kb. 4,5 óra

Így készül az igazi spaghetti all'amatriciana

A “spaghetti all’amatriciana” az olasz gasztronómiai hagyomány egyik szimbóluma. Nevét a Rieti megyében található Amatrice városról kapta, Őse a “fehéren”, vagyis paradicsom nélkül, sült tokaszalonna darabkákkal és helyi juhsajttal gazdagított spagetti vagy bucatini tészta (griscia vagy gricia), amely a griscianói pásztorok közvetítésével került Rómába.

A recept első, írott formában való megjelenése Francesco Leonardi, római szakács és szakácskönyv szerkesztő nevéhez fűződik. Egyesek szerint ő volt az első, aki tudatosan, afféle modernizálási szándékkal nápolyi módra, azaz paradicsommal és vöröshagymával készítette a szóban forgó az ételt, A rómaiak és az amatriceiek a mai napig is vérre menő vitákat folytatnak arról, hogy kell-e a szószhoz hagymát, fehérbort, esetleg friss majoránnát adni, hogy az ételt spagettivel vagy bucatinivel kell készíteni, hogy a karakteresebb ízű, Róma közelében legelt juhok tejéből készült pecorino legyen-e a felhasznált sajt vagy a lágyabb aromákkal rendelkező amatricei. Egy dologban értenek csupán egyet, ez pedig nem más, mint a sózott, levegőn szárított, kissé édeskés ízű, helyi tokaszalonna alkalmazása. Szigorúságuk egyik egészen friss bizonyítéka: Idén februárban, az egyik népszerű televíziós műsorban az országszerte ismert és elismert venetói származású, Michelin csillagos séf, Carlo Cracco fokhagymát merészelt a szószba főzni. Amatrice polgármestere a város Facebook oldalán reagált a történtekre. Közölte, hogy teljesen elhatárolódnak a Cracco féle fokhagymás verziótól, és hogy ez az egész csupán a séf véletlenszerű botlásának tudható be.

A fentiekből bizonyára sokan úgy vélik, hogy az olaszok egy kissé eltúlozzák a hagyományőrzést, de ha jobban belegondolunk, az ételeik világsikerének egyik alappillére éppen ez lehet.

Lássuk tehát, milyen az eredeti amatricei spagetti:

Spaghetti all’amatriciana

Hozzávalók 4 személyre:

400 g spagetti

125 g sós tokaszalonna (guanciale) kb. 1,5 cm széles, 3-4 mm vastag csíkokra vágva

2 ek. száraz fehérbor

1 db friss csípőspaprika félbe vágva

6 db héjától és magvaitól megfosztott paradicsom (San Marzano) kisebb kockákra vágva

125 g frissen reszelt édeskés juhsajt

amatriciana3

A szalonnát a csípőspaprikával együtt forró serpenyőbe tesszük, közepes lángon kissé megpirítjuk (maradjon egy kicsit üveges), majd szűrőkanállal kivesszük, félre tesszük. A bort a serpenyőben maradt zsiradékhoz öntjük, majd megvárjuk, amíg teljesen elpárolog. Ekkor hozzáadjuk a paradicsomkockákat, majd az egészet sűrűre főzzük.

A tésztát lobogó, sós vízben félpuhára főzzük, leszűrjük, a főzőlevét félretesszük.

A spagettit egy merőkanálnyi főzővízzel a paradicsomszószhoz adjuk, és ebben főzzük készre.

A serpenyőt ezután levesszük a tűzről, a frissen reszelt pecorinót és a sült szalonna csíkokat a tésztához keverjük, és azonnal tálaljuk.

amatriciana

Sáfrányos-hagymás tészta

Íme az olasz konyha újabb, a nagyközönség által talán kevéssé ismert remeke, avagy hogy készítsünk gyorsan, egyszerűen, kevés, de minőségi hozzávalókból isteni ebédet:

Sáfrányos-hagymás tészta

Hozzávalók 4 személyre:

320 g eliche tészta

2 fej fehér vagy vöröshagyma

2 gerezd fokhagyma

80 ml száraz fehérbor

0,25 g őrölt sáfrány

2 tk. vaj

2 ek. extra szűz olívaolaj

4 tk. frissen reszelt parmezán

2 ágacska friss kakukkfű

frissen őrölt fekete bors

hagymas safranyos teszta1

A hagymát megpucoljuk, félbe vágjuk, majd vékonyan felszeleteljük. A fokhagymagerezdeket egy kés pengéjével kissé szétnyomjuk, az egyik ág kakukkfű levélkéit lecsípkedjük. A sáfrányt a fehérborba áztatjuk.

Egy nagy serpenyőben felhevítjük a vajat és az olívaolajat, hozzáadjuk a fokhagyma gerezdeket és egy kakukkfű ágacskát, és 1-2 percig pirítjuk. A fokhagymát és a kakukkfüvet kidobjuk, majd a vékonyra szelt hagymát az aromás zsiradékba tesszük, és  nagyon alacsony lángon üvegesre pároljuk.

Közben a tésztát lobogó, sós vízbe dobjuk, majd amikor eléri az „al dente” („harapható”, nem teljesen puhára főtt) állagot, leszűrjük.

A tészta főzővizéből egy keveset félreteszünk.

A sáfrányos bort a dinsztelt hagymára öntjük, elkeverjük, majd hozzáadjuk a frissen kifőzött tésztát is, és az egészet összerázzuk. Hogy selymesebb legyen a tésztát körülölelő szósz, adhatunk hozzá fél deciliternyit a félretett főzővízből.

A tésztát tányérokra szedjük, megszórjuk a megmaradt kakukkfű levélkékkel valamint  a frissen reszelt parmezánnal, és azonnal tálaljuk.

hagymas safranyos teszta

Juhtúrós-bazsalikompesztós metélt

Szerencsések vagyunk: a remek időnek köszönhetően a bazsalikomültetvény a kertben még mindig él és virul – ergo a fagyasztószekrényben féltve őrzött dobozkákból még decemberben is lesz tésztáravaló.

Íme egy friss, gyors bazsalikomos pasta juhtúróval, dióval és érlelt juhsajttal “turbózva”.

Juhtúrós-bazsalikompesztós metélt

Hozzávalók 4 személyre:

320 g tojásos hosszúmetélt tészta

80 g juhtúró

60 g megmosott és alaposan megszárított friss bazsalikomlevél (szár nélkül)

1 kis gerezd fokhagyma

1/2 kk. durva tengeri só

1 ek. dióbél

kb. 50 ml extra szűz olívaolaj

40 g érlelt juhsajt frissen reszelve

juhturos pestos teszta

A dióbelet száraz serpenyőben megpirítjuk. A fokhagymagerezdet megpucoljuk.

A tésztát lobogó, sós vízbe dobjuk.

A bazsalikomleveleket, a sót, a pirított dióval és a fokhagymával együtt, mozsárba (esetleg konyhai robotgépbe) tesszük, és az olívaolajat lassanként hozzácsorgatva pépesre zúzzuk. Hozzákeverjük a juhtúrót, majd a szószt kb. egy deciliternyi tészta főzővízzel elkeverjük.

A közben kifőtt metélt tésztát leszűrjük, elkeverjük a diós-bazsalikompesztós-juhtúrós szósszal, és tányérokra szedjük. A tésztakupacok tetejére egy kevés érlelt juhsajtot reszelünk, és azonnal tálaljuk.

Nagy mennyiségű bazsalikompesztó egyébként ÍGY készül nálam. Sajt hozzáadása nélkül jégkockatartóba, apró dobozokba téve, fagyasztószekrényben 2-3 hónapig eltartható.

Ha tetszett a bejegyzés, követheted a blog történéseit a Facebookon is!

Így készül az igazi spaghetti alla carbonara

A „pasta alla carbonara” (tészta szénégetőné módra) az egyik legvitatottabb eredetű olasz tésztaétel. Egyesek szerint az 1800-as években, az Appenninek erdőiben dolgozó, eredendően egyszerű és  tápláló ételek elkészítésére berendezkedett szénégetőkről, mások szerint a karbonáró mozgalomról kapta a nevét. Vannak akik azt mondják, hogy a borssal/pirított tokaszalonna csíkokkal megszórt tojásos tészta olyan, mintha szénnel hintették volna meg, innen jött tehát az elnevezés.  A leghihetőbb, és a gasztronómiai szempontból igencsak nemzettudatos olaszok számára legnehezebben elfogadható verzió szerint ez az étel a második világháború alatt Itáliában állomásozó amerikai katonák leleményességének köszönhetően terjedt el. A szövetségesek raktáraiban mindig rendelkezésre álló tojáspor és bacon nem másra, mint a történelmi múltú, de a tengerentúli ízlésnek szegényesnek tűnő „cacio e pepe” (juhsajtos-borsos) spagetti gazdagítására szolgált.

Az igazságot nehéz lenne kideríteni, de ha megtudnánk sem biztos, hogy nagy jelentősége lenne. Ami a történettől sokkal fontosabb, az maga az elkészítési mód, amely vérremenő vitákat generál még a legnagyobb szakmai múlttal rendelkező olasz szakácsok között is. Kell-e fokhagyma, kell-e tejszín, a sajt a juhtejből készülő pecorino vagy a tehéntejből készülő parmezán legyen, tészta típusok, szalonnák… nem csoda, ha a földi halandó elvész a lehetőségek között, pedig csupán öt hozzávalóról van szó.

A kételyek eloszlatására álljon itt egy autentikus recept, amelyet figyelmesen követve bárki tökéletes carbonarát tud készíteni:

Spagetti szénégetőné módra

Hozzávalók 4 személyre: 320 g spagetti (legalább Nr5 vastagságú), 2 tojássárgája, 2 egész tojás, 100 g érlelt – nem füstölt – tokaszalonna (guanciale), 100 g + 1-2 ek. frissen reszelt, érlelt juhsajt (pecorino romano), frissen őrölt fekete bors, só

carbonara

A szalonnát 0,5-1 cm vastag, 2-3 cm hosszú, lehetőleg egyforma csíkokra vágjuk.

Az egész tojásokat a tojássárgákkal együtt egy keverőtálba ütjük, és felverjük. Ezután megsózzuk (csak módjával, mert a sajt és a szalonna is sós) megborsozzuk, hozzáadjuk a reszelt sajtot, és az egészet elkeverjük.

A szalonnát forró serpenyőben üvegesre pirítjuk.

A spagettit forrásban lévő sós vízbe dobjuk, majd amikor eléri az „al dente” („harapható”, nem teljesen puhára főtt) állagot, leszűrjük, a sült szalonnához adjuk, és alaposan összekeverjük. Hozzáadunk kb. egy merőkanálnyit a tészta főzővizéből, majd ezzel is elkeverjük.

A serpenyőt levesszük a tűzről, ráöntjük a sajtos tojást. Az egészet összerázzuk/forgatjuk, majd tányérokra szedjük, megszórjuk még egy kevés frissen reszelt juhsajttal, és azonnal tálaljuk.

A fentiek alapján, jó, ha tudjuk: az eredeti spaghetti alla carbonara sem tejszínt, sem füstölt szalonnát, sem fokhagymát, sem hagymát, sem zöld fűszereket, és főleg gombát, tejfölt, trappista sajtot nem tartalmaz.

Buon appetito!

carbonara1

Rigatoni citromos zöldbabbal és mozzarellával

Legyen ma egy könnyű, nyári, üde zöldséges-citromos tészta(saláta) az ebéd! Munkaebédnek, gyors vacsorának, melegen, langyosan, sőt, hidegen is remek.

Rigatoni citromos zöldbabbal és mozzarellával

Hozzávalók 4 személyre: 2 marék zöldbab, 1 citrom frissen facsart leve és lereszelt héja, 320 g rigatoni tészta, 200 g bivalymozzarella, só, frissen őrölt fekete bors, extra szűz olívaolaj

zoldbabos teszta

A zöldbabot megtisztítjuk, szárait lecsipkedjük, majd forrásban lévő, sós vízben roppanósra főzzük. Szűrőkanállal kiszedjük, lecsöpögtetjük, és kihűtjük.

A tésztát a zöldbab főzővizébe dobjuk, és amikor eléri az “al dente” (“harapható”, nem teljesen puhára főtt) állagot, leszűrjük, néhány percig hűlni hagyjuk.

A mozzarellát csíkokra vágjuk.

A tésztát a zöldbabbal és a mozzarellával együtt egy keverőtálba tesszük. Sóval, frissen őrölt fekete borssal, citromlével és reszelt citromhéjjal ízesítjük, majd az egészet összeforgatjuk, és langyosan vagy hidegen tálaljuk.

Cukkinikrémes-tonhalas tészta

Gyors vacsora; a te gyerekeid is biztos imádni fogják!

Cukkinikrémes-tonhalas tészta

Hozzávalók 2 személyre: 160 g mini orecchiette tészta, 200 g zsenge cukkini, 1 gerezd fokhagyma, só, frissen őrölt fekete bors, frissen reszelt szerecsendió, 2 tk. frissen facsart citromlé, 2 bazsalikomlevél, 80 g tonhal konzerv olívaolajban, 1 ek. krémsajt (pl. Philadelphia)

cukkinikremes teszta1

A cukkinit megtisztítjuk, nagylyukú reszelőn lereszeljük. A fokhagymát megpucoljuk. A tonhal konzervet lecsöpögtetjük.

Egy lábasban olívaolajat hevítünk, hozzáadjuk a fokhagymát és a cukkinit, majd nagy lángon néhány percig pirítjuk. Megsózzuk, megborsozzuk, megszórjuk egy csipetnyi frissen reszelt szerecsendióval, meglocsoljuk 2 tk. citromlével, hozzáadjuk a bazsalikom leveleket, és még egy percig pirítjuk. Ezután felöntjük 50 ml vízzel, és az egészet addig főzzük, amíg a cukkini megpuhul. (Kb. 2 perc.)

Közben a tésztát forrásban lévő, sós vízben kifőzzük. Amikor eléri az “al dente” (“harapható”, nem teljesen puhára főtt) állagot, leszűrjük.

A fűszeres-fokhagymás cukkinit a krémsajttal és 1 ek. friss olívaolajjal együtt botmixer segítségével pürésítjük. Ha szükséges, adhatunk hozzá egy keveset a tészta főzővizéből.

A szószt össszeforgatjuk a tésztával valamint a lecsöpögtetett tonhal konzervvel, és azonnal tálaljuk.

cukkinikremes teszta

Ha tetszett a bejegyzés, követheted a blog történéseit a Facebookon is!

Ha a halételeket is szereted, nézz be a Bárkámra! Biztos vagyok benne, hogy találsz kedvedre való, egészséges, halas recepteket.

Ha pedig valami más tésztára vágysz, ITT válogathatsz a blog bőséges pasta kínálatából.

Sonkás-spárgás lasagne

Az idei spárga szezon utolsó darabja következik (igaz, a fotó nem most készült). A receptet anyósomtól lestem el, ő ezt az ételt húsvétkor szokta készíteni. Tészta helyett néha soktojásos palacsintákat süt, ezekkel rétegezi a besameles-sonkás spárgákat, így a végeredmény még finomabb.

Íme a 2015-ös kínálat, arra az esetre, ha valaki még az utolsó pillanatban kedvet kapna néhány  spárgás fogás elkészítéséhez:

Spárga-burgonya krémleves maradékokból

Mozzarellával és fehér spárgával töltött gluténmentes palacsinták

Tavaszi saláta csirkemellel, főtt tojással, kacsazsírban sült újkrumplival és más zöldségekkel

Spárga főtt tojással

Joghurtos tésztasaláta füstölt lazaccal, zöld spárgával és pirított dióval

Eper-spárga-spenót saláta

Parajkrémes fusilli mozzarellával és fehér spárgával

Tavaszi saláta zöld spárgával, San Daniele sonkával és mozzarellával

Farfalle zöld spárga-spenót mártással és petrezselymes garnélával

Sonkás-spárgás lasagne

Hozzávalók 6-8 személyre: kb. 500 g lasagne tészta, 500 g fehér spárga, 150 g enyhén füstölt, főtt sonka, 50 g húsos szalonna, 2 gerezd fokhagyma, extra szűz olívaolaj, 300 g mozzarella, 1 l meleg tej, 100 g vaj, 100 g liszt, só, őrölt fehér és fekete bors, frissen reszelt szerecsendió, 150 ml sűrű paradicsompüré, 4 ek. frissen reszelt parmezán

spargas lasagne.1JPG

A spárgák alsó, fás részeit levágjuk, a szárakat zöldséghámozóval megpucoljuk.

A fokhagymagerezdeket megpucoljuk, majd finomra aprítjuk. A sonkát és a szalonnát csíkokra vágjuk, a mozzarellát kisebb darabokra tépkedjük, és szűrőbe téve legalább 10 percig csöpögni hagyjuk.

A spárgasípokat sós vízben roppanósra pároljuk, leszűrjük. A spárgacsúcsokat kb. 5-6 cm hosszan levágjuk, félretesszük. A szárakat botmixer segítségével sima pürévé turmixoljuk.

Egy serpenyőben kevés olívaolajat hevítünk, hozzáadjuk a szalonna- és a sonkacsíkokat, az aprított fokhagymát, majd 2-3 percig pirítjuk.

Elkészítjük a mártást: a vajat felhevítjük, beleszitáljuk a lisztet, és folyamatosan kevergetve 3-4 percig pirítjuk. Hozzáadjuk a meleg tejet, és addig főzzük, amíg a mártás besűrűsödik. Sóval, fehér borssal és szerecsendióval fűszerezzük, majd hozzákeverjük a spárga- és a paradicsompürét is

Egy 22×35 cm-es tepsit kivajazunk (én most csak fél adagot készítettem, ezért az ovális tűzálló tál a képen), az aljára vékony réteg mártást csorgatunk, és befedjük egy tésztaréteggel. Erre kerül egy adag spárgacsúcs, fokhagymás sonka, néhány mozzarella darabka, majd ismét mártás, tészta, spárga, sonka, mozzarella, és így tovább, amíg a hozzávalók el nem fogynak. Az utolsó réteg mártást megszórjuk egy jó adag frissen őrölt fekete borssal, a parmezánnal, és a lasagnét 180 °C-ra előmelegített sütőben kb. 35 perc alatt készre sütjük.

Tálalás előtt kb. fél óráig állni hagyjuk. Langyosan és akár másnap, felmelegítve is finom.

spargas lasagne.3JPG

spargas lasagne.2JPG

Gombakrémes spagetti bugyantott tojással

Ma az egyik kedvenc krémes, selymes gombamártásom receptje következik, ami az idén először a Nők Lapja Cafén, kucsmagomba felhasználásával debütált. A mártás tkp. bármilyen gombával remekül működik, ezért szezontól függetlenül kipróbálára mindenképpen javaslom. A buggyantott tojást ne hagyjátok ki, ez a hab a tortán!

Gombakrémes spagetti bugyantott tojással

Hozzávalók 4 személyre: 320 g spagetti, 250 g kucsmagomba, egy marék rukola, egy kis csokor petrezselyemzöld, 1 fej vöröshagyma, 1 gerezd fokhagyma, 100 ml tejszín (vagy 2 púpos ek. mascarpone), 4 db tojás, só, frissen őrölt fekete bors, extra szűz olívaolaj, 2 ek. fehérborecet

gombaszoszos spagetti5

A zöldségeket megtisztítjuk. A gombákat hosszában félbevégjuk, a rukolát, a petrezselyemzöldet, a vöröshagymát és a fokhagymát finomra aprítjuk.

Egy serpenyőben kevés olívaolajat hevítünk, és megpirítjuk benne a hagymát és a fokhagymát. Hozzáadjuk a felezett gombákat, megsózzuk, megborsozzuk, és lefedve 10-15 percig főzzük. Megszórjuk az aprított petrezselyemzölddel és rukolával, átkeverjük, majd további 3-4 percig pirítjuk.

A hagymás-rukolás gombát botmixerrel pürésítjük, hozzáadjuk a tejszínt. A mártást forráspontig hevítjük (ha túl sűrű, később a tészta főzővizével hígíthatjuk).

Ezalatt két lábasban vizet forralunk, mindkettőt sózzuk, az egyikbe két evőkanálnyi ecetet is öntünk. A spagettit az ecet nélküli vízbe dobjuk, és amikor a tészta kb. félig megfő, a másikba egy kanállal örvényt kavarunk. A tojásokat egyesével ide ütjük, mindegyiket egy-egy percig posírozzuk, majd szűrőkanállal kivesszük, melegen tartjuk.

A spagettit, amikor eléri az „al dente” („harapható”, nem teljesen puhára főtt) állagot, leszűrjük,  összekeverjük a kucsmagomba szósszal, és egy kevés vízzel, amiben a tészta főtt.

Kanál, villa segítségével a spagettiből mélytányérokba fészkeket rakunk, mindegyik tetejére egy-egy buggyantott tojást és néhány rukola levelet helyezünk. A tésztára jó adag fekete borsot őrlünk, meglocsoljuk néhány csepp friss olívaolajjal, és azonnal tálaljuk.

gombaszoszos spagetti6

További szuper tésztaételeket ITT találsz.

Ha tetszett a bejegyzés, követheted a blog történéseit a Facebookon is!

Ha a halételeket is szereted, nézz be a Bárkámra! Biztos vagyok benne, hogy találsz kedvedre való halas recepteket.

Fusilli nyúlraguval és pirított zöldségekkel

A zord időre való tekintettel nézzünk valami “komolyabb” fogást, ami ugyan nem készül el a szokásos harminc perc alatt, de az eredmény minden tekintetben kárpótol a befektetett időért/energiáért. Aki már a hétvégi ebéden töri a fejét, ide süssön!

Fusilli nyúlraguval és pirított zöldségekkel

Hozzávalók 4 személyre:

A tésztához: 320 g fusilli tészta, 2 db új sárgarépa, 2 db új petrezselyemgyökér, 1 db újhagyma, 1 gerezd fokhagyma, 1 fej új káposzta, 1 tk. ánizskapor mag, só, frissen őrölt fekete bors, 4 ek. napraforgó olaj

A raguhoz: 2 db nyúlcomb, 1 nyúlmáj, 1 kis fej vöröshagyma, 1 gerezd fokhagyma, 100 ml száraz fehérbor, 2 ek. tejföl, egy kis csokor friss kakukkfű, só, őrölt fehér bors, 2 ek. napraforgó olaj

fusilli nyulraguval1

A nyúlcombokat kicsontozzuk, és a májjal együtt ledaráljuk. A vöröshagymát és a fokhagymát megtisztítjuk, előbbit finomra aprítjuk, utóbbit kettévágjuk. A kakukkfű levélkéket lecsipkedjük a szárról.

Egy lábasban 2 ek. napraforgó olajat hevítünk, hozzáadjuk a darált húst és májat, valamint a hagymát, a fokhagymát és az ánizskapor magokat is. Nagy lángon addig pirítjuk, amíg a lábas alján illatos pörzsanyag képződik, és a hús barnás színt kap. Ekkor hozzáadjuk a kakukkfű levélkéket, megsózzuk, megborsozzuk, majd felöntjük a fehérborral. A ragut lefedve, kb. 1 órán keresztül főzzük (ha szükséges, közben adhatunk hozzá egy kevés vizet), belekeverjük a tejfölt, és újra felforraljuk.

A tésztához az összes zöldséget vékony csíkokra vágjuk. Egy nagy serpenyőben 4 ek. napraforgó olajat hevítünk, majd hozzáadjuk a zöldségeket. Sóval és frissen őrölt feketeborssal fűszerezzük, és nagy lángon, folyamatosan kevergetve-rázogatva aranyszínűre pirítjuk.

A tésztát ezalatt lobogó, sós vízbe dobjuk. Amikor eléri az „al dente” („harapható”, nem teljesen puhára főtt) állagot, leszűrjük, és összekeverjük a pirított zöldségekkel. Végül tányérokra szedjük, mindegyik tetejére 2-3 ek. tejfölös nyúlragut halmozunk, és azonnal tálaljuk.

fusilli nyulraguval

Ha tetszett a bejegyzés, követheted a blog történéseit a Facebookon is!

Ha a halételeket is szereted, nézz be a Bárkámra! Biztos vagyok benne, hogy találsz kedvedre való halas recepteket.

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!