Tavola in Piazza

Torta al testo

Hello, biciklis világ!

Ismét rajtam a rózsaszín kötény, ma nagyrészt Umbriában és egy picit Toszkánában is tekerünk. Azért is kedves számomra ez a környék, mert Friuli után ez volt az első olaszországi terület, amelynek számos eldugott zugát bejárhattam (sőt, majdnem itt is ragadtam, de aztán másfelé sodort a sors).

A toszkán konyhát viszonylag sokan ismerik, ezért inkább Al Dente tegnapi remek posztját kiegészítve, az umbriairól ejtek még néhány szót. Mondjuk három elég is lesz: szarvasgomba, szarvasgomba és szarvasgomba. 🙂 Nem vicc, itt tényleg minden szarvasgombás: a pizza, a tészták, a sajtok, a húsok, az olaj, minden, minden… Persze azoknak sem kell kétségbe esni, akik nem kedvelik ezt a fantasztikus fűszert, mert Umbria számos más csodás alapanyaggal is rendelkezik: Norcia környékén terem az egyik legfinomabb olasz lencse, és ugyanitt készül az egyik legjobb minőségű talján sonka is. Említésre méltóak a környék édesvízi halakból, rákokból, valamint vad- és sertéshúsból  készült ételei (ld. Al Dente fentebb említett ptegnapi beszámolóját + szarvasraguját!), és persze érdekes édességeik is vannak, mint pl. castagnole, cicerchiata, fave dei morti, rocciata, panpepato, torciglione stb.

Eredetileg (igen, ismét) halételt terveztem, konkrétan trasimenói sült pontyot, de a  ponty Friuliban a fehér hollóval versenyez, summa summarum, megfelelő halat nem sikerült beszerezni. Aztán megnyugtattam magamat, ti. a Giro résztvevői nem is érintik közvetlenül a Trasimeno tavat, így maradt egy roppant egyszerű perugiai lepénykenyér recept a tarsolyomban, ezt hoztam ma nektek, olvasóknak és a versenyzőknek, akik ma 186 km-t tekernek Folignótól egészen Arezzóig. A szakasz végén, – a cél előtt nem sokkal -, egy második kategóriás emelkedő teszi majd igazán izgalmassá a napot.

(Majd’ elfelejtettem! A tegnapi szakaszt Andre Greipel nyerte, így a belga csapat három napon belül harmadszor bonthatott pezsgőt. A második ezúttal Giacomo Nizzolo, a harmadik pedig Sacha Modolo lett.)

Torta al testo

Hozzávalók 2 db kb. 20 cm átmérőjű tortához:

500 g liszt

kb. 300 ml víz

5 g só

2 tk. szódabikarbóna

2 ek. extra szűz olívaolaj

torta al testo2

A lisztet a szódabikarbónával deszkára szitáljuk. A kupac közepére mélyedést formálunk, belecsorgatjuk az olívaolajat és a vizet. Az egészet meghintjük a sóval, majd a hozzávalókból könnyen nyújtható gombócot formázunk. A tésztát 10-15 percig pihentetjük, kettévágjuk, majd mindkét felet kb. 1,5-2 cm vastagságú körlappá nyújtjuk.

A tortákat felhevített serpenyőbe (vagy ún. “testo”-ba) helyezzük, és félidőben megfordítva kb. 8 perc alatt készre sütjük.

Íme, a testo:

testo

de ahogy fentebb írtam, egy egyszerű serpenyő is megteszi.

A tortákat recés késsel kettévágjuk, majd friss sajttal, főtt vagy nyers sonkával, brokkolival, spenóttal, rukolával, paradicsommal, insomma, a “buonsenso” határain belül akármivel töltve,  friss olívaolajjal meglocsolva, átmelegítve/enyhén megpirítva tálaljuk.

Ez itt egy stracchino sajttal, saurisi sonkával és spenóttal,

torta al testo

ez pedig egy stracchino sajttal, füstölt főtt sonkával és rukolával töltött változat. Mind a spenót, mind a rukola egyenesen a kertből került az asztalra. 🙂

torta al testo1

Holnap Mammán a rózsaszín kötény! Kövessétek!

Paprikás-juhtúrós pogácsa

Paprikás-juhtúrós pogácsa

Hozzávalók kb. 40 darabhoz:

300 g liszt

250 g juhtúró

200 g vaj

1 kk. őrölt pirospaprika

1 db tojás

60 ml meleg tej

15 g friss élesztő

csipetnyi cukor

15 g só

A kenéshez:

1 tojás felverve 1 kk. tejföllel kikeverve

szezámmag, lenmag

paprikas pogacsa

Az élesztőt egy csipetnyi cukorral a meleg tejben felfuttatjuk.

A vajat felolvasztjuk, elkeverjük benne a pirospaprikát.

A lisztet, a juhtúrót, sót és a tojást egy keverőtálba tesszük, és az egészet robotgép dagasztókarjával összevegyítjük. Hozzáadjuk a tejben felfuttatott élesztőt, majd belecsorgatjuk a paprikás vajat is. Amikor a tészta összeáll, folpackkal lefedjük, és 2-3 órára hűtőszekrénybe tesszük.

A tésztát lisztezett deszkán ujjnyi vastagra nyújtjuk, felső felét megkenjük egy kevés tejfölös tojással, majd a lapot alulról felfelé félbehajtjuk. Ezt is megkenjük a felvert tojással, majd utána a széleket is felhajtjuk, és a tésztát megfordítjuk, hogy a hajtások alulra kerüljenek.

A hajtogatott tésztát kb. 2,5 cm vastagra nyújtjuk, 3-4 cm átmérőjű pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk, és sütőpapírral kibélelt tepsibe helyezzük. A pogácsákat a maradék tejfölös tojással megkenve, szezámmaggal/lenmaggal megszórva, 200 °C-ra előmelegített sütőben kb. 20 perc alatt készre sütjük.

Ötlet innen.

…és a sajtos kiflit próbáltad már? ITT a receptje!

DSC_0131

Ha tetszett a recept, kövesd a blogot a Facebookon is!

Sajtos kifli

A héten egy kicsit “magyaroschabb” vizekre evezünk, nehogy beleunjatok a cukkini sorozatba. 😉

Kezdem a sort ezzel a remek sajtos kiflivel, aminek a receptjét Kriszta barátnőmtől kaptam. Nagyszerű vendégváró/sörkorcsolya, többször bizonyított már: szerepelt a Restaurant Day-en, múlt héten Anna ovis évzáróján (mire az előadásról a büféasztalhoz értünk egyetlen darab sem maradt), és itthon is kiállta a próbát – gyerek, férj, szomszédok, mind imádják. Próbáljátok ki ti is!

Sajtos kifli

Hozzávalók 64 darabhoz: 500 g finomliszt, 500 g rétesliszt, 500 ml tej, 70 g friss élesztő, 2 tk. cukor, 1 ek. só, 200 ml napraforgó olaj, kb. 200 g zsíros félkemény sajt, a kenéshez 1 tojás, a tetejére tetszés szerint mák, szezámmag, lenmag stb.

DSC_0131

Az olajat a tejjel, a cukorral és a sóval langyosra melegítjük, majd belemorzsoljuk az élesztőt, és 10 percig állni hagyjuk.

A liszteket dagasztógép táljába szitáljuk, és az olajos tejben felfutott élesztőt lassan hozzáöntve puha, ruganyos tésztát dagasztunk. Letakarjuk, szobahőmérsékleten duplájára kelesztjük.

Közben a sajtot 64 kb. 1×1 cm-es kockára vágjuk. A tojást felverjük.

A tésztát ezután alaposan átgyúrjuk, négy egyenlő nagyságú darabra osztjuk. Minden darabból gombócot formálunk, a gombócokat pedig fél cm vastagra nyújtjuk. A kör alakú tésztalapokat tizenhat cikkre vágjuk.

A kapott háromszögek szélesebb végére egy-egy sajtkockát helyezünk, feltekerjük, és kissé meghajlítjuk.

A kiflicskéket sütőpapírral kibélelt tepsire rakjuk, még 20 percig kelesztjük, majd megkenjük a felvert tojással, megszórjuk a magokkal, és 180 °C-ra előmelegített sütőben kb. 25 perc alatt aranybarnára sütjük.

Kifli al formaggio ungheresi

Ingredienti per circa 64 pz: 1000 g di farina 00 (oppure  500 g di farina 00 e 500 g di semola rimacinata di grano duro, 500 ml di latte, 70 g di lievito di birra, 2 cc di zucchero, 1 Cc di sale fino, 200 ml di olio di semi di girasole, circa 200 g di Montasio, 1 uovo, semi di lino, sesamo o papavero

DSC_0143

In una casseruola fate intiepidire il latte insieme all’olio, sale e zucchero. Unitevi il lievito sbriciolato e lasciate il tutto a riposare per 10 minuti.

Versate le farine nel contenitore dell’impastatrice, aggiungete il latte-olio-lievito riscaldati ed impastate il tutto per circa 5 minuti. Mettete l’impasto in una ciotola copritelo con un canovaccio e lasciatelo a raddoppiarsi a temperatura ambiente.

Intanto tagliate il formaggio a 64 cubetti piccoli ed in una ciotola sbattete l’uovo.

Prendete l’impasto ormai raddoppiato di volume lavoratelo per bene e dividetelo in quattro parti uguali. Con l’aiuto di un matterello stendetele ad uno spessore di circa 0,5 cm e dividete i cerchi ottenuti in 16 spicchi.

Mettete un cubetto di formaggio sulla parte più larga di ogni spicchio, infine arrotolate tutti.

Appoggiate i rotolini ben distanziati uno dall’altro in una teglia foderata con la carta da forno e lasciateli a riposare per circa 20 minuti. Spalmate la superficie di ogni „kifli” con l’uovo sbattuto, cospargeteli con i semi di lino/papavero/sesamo a piacere ed infornate a 180 °C per circa 25 minuti.

Frisella - a pugliai kétszersült

Nyárnak egyelőre se híre, se hamva, bár ahogy elnézem a jövő heti előrejelzéseket, vissza fogjuk mi még sírni ezt a tizenhúsz fokot… A mostani épp alkalmas idő arra, hogy megsüssük mi is a magunk friselláját, jövő héten meg csak megcsapkodjuk egy kis tenger/csapvízzel, jól megrakjuk a frissen szüretelt (addigra a sok esőtől szétcsattant) paradicsomjainkkal, és a lábunkat a Balatonba/Tiszába/tengerbe/lavórba lógatva élvezzük a dolce vitát.
La storia
 
A frisella eredete az i.e. X. századra nyúlik vissza. Több hiteles forrás is említi, hogy a föníciaiak hosszabb hajóútjaikon a tengervízbe mártva, és egy kevés olívaolajjal meglocsolva előszeretettel fogyasztották ezt a fajta szárított kenyeret. Köralakúra csupán praktikussági okokból formázták, madzagra fűzve, felakasztva így egyszerűen szállítható és tárolható is volt egyben.

Később, elsősorban hosszú eltarthatósága miatt egész dél-Olszországban közkedvelt lett. A közösségi pékségekben egy-egy család (vagy két-három család együttesen, összefogva) 2-3 hetente süttetett egyszerre nagy mennyiségű kenyeret. A friss pékáru körülbelül egy hétig volt fogyasztható, a következő 1-2 hétre frisellát süttettek.
Ma a csúcsgasztronómia is használja e történelmi jelentőségű kétszersültet; az ínyencek a legkiválóbb olívaolajokkal, articsókával, virághagymával (ol. lampascioni, üstökös gyöngyike), bivalymozzarellával de akár a délolasz partok adta rákokkal, kagylókkal is szívesen fogyasztják.
La ricettina

Frisella – a pugliai kétszersült
Hozzávalók: 250 g lágy nokedlitészta sűrűségű aktív kovász, 200 g víz, 150 g savó (vagy víz), 600 g kenyérliszt, 50 g extraszűz olívaolaj, 10 g
A kovászt összekeverjük a vízzel, a savóval, az olívaolajjal és a sóval.
A lisztet gyúródeszkára borítjuk, közepébe a kezünkkel krátert fúrunk, ide öntjük az olajos-vizes-kovászos keveréket, majd mindig egy kevés lisztet középre húzva, addig keverjük, gyúrjuk, amíg könnyen formázható, rugalmas tésztát kapunk.
A tésztát alaposan kidagasztjuk, gombócot formálunk belőle, és letakarva a duplájára kelesztjük.
A kissé megkelt tésztagombócot  lisztezett deszkára borítjuk, hat egyenlő részre osztjuk, mindegyik részből hurkát sodrunk, a hurkák végeit lazán egymás alá fordítjuk, gyűrű alakúra formázzuk.
A tésztagyűrűket sütőpapírral bélelt tepsire helyezzük és egy megnedvesített kendővel letakarva ismét a duplájára kelesztjük.
Ezután vízzel mespriccoljuk, és 220 fokra előmelegített sütőben 5 percig, majd a sütő hőfokát 190 fokra mérsékelve további 15 percig sütjük. Közben a gőzösítést biztosítandó, ajánlatos 3-4 jégkockát (vagy egy kis pohár vizet) a sütőbe önteni.
A megsült gyűrűket rácsra tesszük, hagyjuk, hogy kissé kihűljenek, majd egy éles késsel (a hagyomány szerint madzaggal) keresztben félbevágjuk, ismét sütőpapírral kibélelt tepsibe helyezzük, és 150 fokra előmelegített sütőben további 10-15 percig szárítjuk.
La gioia
Fejenként 3-4 datolya- vagy koktélparadicsomot felkockázunk, megsózzuk és összekeverjük egy kevés szárított oregnóval vagy friss bazsalikommal. A szárított tésztagyűrűket néhány másodpercre hideg vízbe mártjuk, tányérra helyezzük, és bőven megrakjuk a fűszeres, olajos paradicsomkockákkal.
A frisellát még áztatás előtt bedörzsölhetjük fokhagymával, a feltéthez adhatunk mozzarellát, csípőspaprikát, uborkát, olajbogyót, tonhalat is.

Tejes kenyér

Ismét az Enciklopédiából. Amolyan kihívás féle volt ez a kenyér, ugyanis Ember tavaly elkészített egy kenyeret a kenyeres kötetből, és mivel szegény teljes kudarcra ítéltetett, leküzdhetetlen vágyat éreztem arra, hogy megmentsem Ember és az Enciklopédia böcsületét. Felütöttem hát a nagy sorozat 9. kötetét, és kiválasztottam a legegyszerűbb kenyeret.
Az eredmény: mondjuk négyes.
Ötös kenyér csak Limara pékségében létezik! (Legközelebb majd oda megyek receptért! Most az a fő, hogy hősiesen megmentettünk két érzékeny lelket! 😉

Tejes kenyér
Hozzávalók:
  • 500 g 00-ás liszt
  • 1 ek. méz
  • 25 g friss élesztő
  • 2,5 dl tej
  • 2-3 tk. só

Az élesztőt kb. 0,5 dl langyos tejben felfuttattam, összegyúrtam 100 g liszttel, és meleg helyen, letakarva, 2 órán keresztül hagytam kelni.
Ezután a maradék lisztet átszitáltam, robotgépbe öntöttem, hozzáadtam a duplájára kelt lágy tésztát, a mézet, a sót ill. a megmaradt 2 dl kissé meglangyosított tejet, és a gépet 1-1,5 percre bekapcsoltam. Amikor a tészta összeállt, kivettema robotgépből, és meleg helyen ismét hagytam kb. 1 órán keresztül kelni.
A tésztát ezután egy sütőpapírral kibélelt jénai tálba raktam, és előmelegített sütőben, 200 fokon 20 percig sütöttem, majd a hőmérsékletet levettem 180 fokra, és a kenyeret még kb. 30 percig hagytam sülni.
Amikor a kenyér megsült, a felületét megspricceltem egy kevés vízzel, majd 10 percre visszaraktam még a már kikapcsolt sütőbe.

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!