Tavola in Piazza

Babéros-paradicsomos angolna, Delicius és Boldog Karácsonyt!

Delicius termékeit bizonyára sokan ismeritek, jó ideje jelen vannak már a magyar piacon is. (Én a sózott, az olajos-kapris és az olajos-csípős szardellájukat kedvelem különösen.) Ez már a második alkalom, hogy együtt dolgozunk, most olasz bloggerek részvételével egy hagyományos és újragondolt karácsonyi receptekből álló gyűjteményt hoztak létre, régióról régióra haladva Olaszországban.
A fotón látható étellel Friuli-Venezia-Giuliát képviselem – nem titok, ez lett a második otthonom. A babérral és petrezselyemmel fűszerezett paradicsomos angolna a évszázadokon keresztül a Bassa friulana területén elterjedt tradicionális karácsonyi főétel volt, ma már csak ritkán kerül az asztalra többnyire a főszereplő előkészítésének és beszerzésének nehézségei miatt. Nem terem már angolna a falu végén futó árok vizében, és valljuk be, a ma fiataljai sem azon igyekeznek, hogy megtanuljanak angolnát nyúzni (tisztelet a kivételnek ITT).

Babéros-paradicsomos angolna

recpet a Delicius Facebook oldalán, ITT található


A Tavola In Piazza minden olvasójának Békés Karácsonyt kívánok!

Saláta szalonnával? Miért ne?

Egy Vittorio Veneto-i étteremben ettem először ezt a salátát. Azóta milliószor készítettem már itthon is, hétköznapokon, ünnepekkor, családi, baráti összejöveteleken, és kivétel nélkül minden vendég megfogadta, hogy náluk is gyakran kerül majd az asztalra.
Nem lehet mást mondani róla: egyszerűen zseniális!

Szalonnás spenótsaláta

Hozzávalók 4 főre: 4 maréknyi zsenge parajlevél, 160 g érlelt húsos szalonna, 4 tk. frissen reszelt parmezán
A parajleveleket megmossuk, megszárítjuk.
A szalonnát felkockázzuk, a zsírját kisütjük (ha nagyon kevés a zsírja, adhatunk hozzá kevés extraszűz olívaolajat).
A parajleveleket összeforgatjuk a szalonnakockákkal, a frissen reszelt parmezánnal és 1-2 ek. szalonnazsírral. Azonnal tálaljuk – előételként.

p.s.
– néha a szalonnával együtt megsütök 1 gerezd fokhagymát (félbe vágva)
– a paraj helyett zsenge jégsalátát vagy radicchiot is szoktam használni (ld. fotó)
– Rosetta nagynéni frissen sózott vagy érlelt szalonnával, télen radicchiolevelekkel, tavasszal friss fejes salátával, sajt nélkül vörösborecettel készíti
– füstölt szalonnával nem jó! ti. kiüti a sajt ízét

Panettone, pandoro és torrone - édes karácsony Olaszországban

Találtam egy régesrégi cikket, ami annak idején a Tavola In Piazzán nem jelent meg. Azt hiszem, ma is megállja a helyét – na, jó, a pandoro karácsonyfa rumos-cseresznyés krémjét ma már narancsosra vagy pisztáciásra cserélném, és a panettonéből sütipralinét készítenék…ramandolo borosat…tört torrone morzsába forgatva vagy fügés fehércsokival bevonva …:-)))


Panettone, pandoro és torrone

– édes karácsony Olaszországban – 
Olaszországban a karácsony a legfontosabb, legbensőségesebb családi ünnep. A közmondás is úgy tartja: „Natale con i tuoi, Pasqua con chi vuoi.” vagyis A karácsonyt a szeretteiddel töltsd, a húsvétot pedig azzal, akivel akarod!
December nyolcadikán, Szűz Mária szeplőtelen fogantatásának napján az egész Csizma karácsonyi fénybe öltözik. Ezen a napon díszítik fel a fenyőfákat, ekkor állítják fel a Betlehemet is. Jézus születésének ily módon való megjelenítése Assisi Szent Ferenc nevéhez fűződik. Ő volt az első, aki Greccio városában (Umbria tartományban) élő emberekkel -a hallgatóság számára még szemléletesebbé téve- játsszatta el a születéstörténetet. A Betlehem elkészítése ezután hagyománnyá vált szerte Olaszországban, s ma már minden család, minden templom, minden falu, város büszkélkedhet a saját maga által berendezett kisebb-nagyobb istállóval, ahol Mária, József, a három királyok puha szalmán ülik körül a jászolban fekvő kis Jézust, akit a hagyomány szerint csak karácsony előestéjén, éjfélkor helyeznek a bölcsőbe.


fotó forrása: natisone.it – Passariano Villa Manin Betlehem kiállítás 2009 – megj.: most is van, INFO ITT és dec. 15-től Tiepolo kiállítás is van (INFO ITT), ha valaki erre jár, ne hagyja ki!

Az ünnepi hangulat azonban nem csak az utcán, hanem a konyhában is megmutatkozik. Ilyenkor az oszág három napig folyamatosan terített asztal előtt ül. A karácsonyi menüben szereplő ételek tartományról tartományra változnak, közös bennük, hogy eredetük a hagyományos paraszti konyha ünnepi ételeiben gyökerezik.
Az egyes tartományok közötti eltérések ellenére van három olyan karácsonyi desszert, amelyet országszerte általánosan fogyasztanak: a panettone, a pandoro és a torrone.
A panettone eredetileg kovásszal, búzalisztből készült sütemény. Eredetét számos legenda lengi körül. Az egyik szerint Lombárdia területén egykor szokás volt, hogy Szenteste minden család kalácsot sütött. A kalács tetejét a családfő bemetszette, mintha keresztet vágott volna rajta, biztosítva ezzel az isteni áldást a következő évre. A süteményt meghatározott rítus szerint fogyasztották el: a kemencében borókabokor ágaiból tüzet gyújtottak, erre raktak egy nagyobb tölgyfa hasábot, és amikor az tüzet fogott, a családfő egy kevés bort öntött rá. A megmaradt borból a családtagoknak is inniuk kellett. Az apa ezalatt egy pénzérmét dobott a tűzre, majd a család minden tagjának is adott egyet-egyet (szintén bőséghozó motívum). Csak ezután került sor a panettone felszeletelésére, amelyből a hagyomány szerint egy darabot meg kellett őrizni a következő karácsonyig. Ha az év során elveszett a panettone szelet, az nagy bajt jelentett a családra nézve.
Egy másik legenda szerint Ugo, Ludovico il Moro egyik madarásza szenvedélyesen szerelmes volt az udvar melletti pékség tulajdonosának, Toninak a lányába, Adalgisába. Hogy minden nap találkozhassanak, Ugo álruhába bújva pékinasnak szegődött Toni sütödéjébe, amely a környékbeli konkurencia miatt egyre rosszabbul ment. Ugo ekkor furfangos cselt eszelt ki: az udvarból ellopott két sólymot, eladta őket, az árukból pedig vajat vett, amit éjjel becsempészett a másnapra készülő kenyér tésztájába. Az ízletes kenyérnek hamar híre ment, s Ugo következő nap is elcsent két madarat, majd ismét vajat vett, és ezúttal cukrot is, amit megint belekevertek a kenyértésztába. Az emberek ezután kígyózó sorokban álltak a pékség előtt, mind a panettonéra vagyis „pan del Toni”-ra (Toni kenyerére) várva. A pékség így megmenekült, Ugo pedig jutalmul feleségül vehette Toni lányát, Adalgisát.

A legismertebb történet azt meséli, hogy Ludovico Sforza udvarában, a karácsonyi ebédre készülődve a nagy sietségben a szakács odaégette az ünnepi kalácsot. Antonio, a pékinas, rettegve a herceg haragjától, s hogy mentse, ami még menthető, elővette az odaégett kalács tésztájából korábban ellopott kovászt, és vajat, tojást, mazsolát, cukrozott citrusgyümölcsöket adott hozzá, majd a tésztából új kalácsot sütött, amelynek akkora sikere lett a meghívottak körében, hogy Milánó ura hálából „pan di Toni”-nak nevezte el.






Így készül a panettone –  forrás: androkos.wordpress.com 


És hogy mi ma a titka a jó panettonénak? Az első osztályú hozzávalók, a kovász, a dagasztás, és ami talán a legfontosabb, a speciális kemencékben, két részletben – először magasabb, majd alacsonyabb hőfokon- való sütés. Épp emiatt szinte lehetetlen otthoni körülmények között olyan panettonét sütni, mint amilyet az olasz cukrászok készítenek.
S ha már unjuk az „egyszerű” panettonét, egy éles késsel vágjuk le az alját, szedjük ki a belsejét, a belső falát kenjük ki narancslekvárral, végül töltsük meg mákfagyival, tegyük vissza az alsó tésztaréteget, és tálalásig tartsuk mélyhűtőben. (A panettone kikapart belsejéből csodás karácsonyi tiramisù jellegű desszertet készíthetünk.)
A pandoro nyolcágú csillag alapú, magas, puha, foszlós kalács. Nevét „pan d’oro” aranykenyér, aranysárga színéről kapta. Eredetére vonatkozóan a panettonéhoz hasonlóan több forrás is fennmaradt. Egyesek szerint a Velencei Köztársaságban a XVI. században a nemesek asztalán már gyakran előfordult egy aranypapírba csomagolt kalács, ami a mai pandoro egy korábbi verziójának tekinthető. Ettől valószerűbb történet az, amely szerint a pandoro az ún. „Pane di Vienna”, azaz Bécsi Kenyér, amely nem más, mint egy vajas tészta alapú kalács és a veronai tradicionális karácsonyi sütemény, a csillag alakú „nadalin” összeolvadásából jött létre. A XIX. században végül maguk a veronai cukrászok emelték mesteri tökélyre a pandoro elkészítési módját, közkedveltté téve nem csak Verona környékén, de egész Itália területén e karácsonyi süteményt.
Az alábbi Pandoro karácsonyfa hamar elkészíthető, nem igényel különleges hozzávalókat. Ahogy az olaszok mondják „fa effetto” vagyis nagyon látványos is, és a díszítésnek csupán a fantáziánk szabhat határt.

A panettone és a pandoro mellett a leghíresebb olasz karácsonyi édesség a torrone, s mint szinte mindenhez, a furfangos olaszok ehhez is házasítottak egy olyan háttértörténetet, amely alapján szőröstől-bőrőstől magukénak tudhatják a mézes-mandulás téglákat. A legenda szerint az első torronét a cremonai cukrászok készítették 1441. október 25-én, Bianca Maria (Filippo Maria Visconti lánya) és Francesco Sforza esküvőjére. Az ajándékot a cremonai dóm harangtornyának, a Torrionénak, (ill. később Torrazzonak) mintájára formázták, innen a torrone név. Egy másik feltevés szerint az édesség római eredetű. Ezt azzal bizonyítják, hogy már Kr.e. 116-ban Marco Terenzio Marrone is említést tett egy bizonyos mézes-mandulás desszertről, amelyet „cuppedo”-nak hívtak, a cupeto szót pedig a mai napig is több dél-olaszországi dialektus használja a torrone megnevezésére. Nagyon valószínű azonban, hogy a torrone elődje, a „turun” az arab világ egyik kedvelt édessége volt, amit szinte egy időben vettek át mind a spanyolok, mind az olaszok. Az édesség az idők folyamán olyannyira közkedveltté vált, hogy Cremonában már a XIX. század közepétől ipari méreteket öltött a gyártása. A város hálából minden év novemberében hatalmas ünnepséget rendez, melynek főszereplője természetesen nem más, mint a torrone. A többnapos rendezvényen korhű öltözékben reneszánsz lakomát tartanak, felelevenítik a Sforza-Visconti házaságkötést, de számos más érdekes és ízletes program is várja a Cremonába látogatókat.
A torronét persze nem csak önmagában ropogtathatjuk. Az alábbi desszertet azoknak ajánljuk, akik valami különlegességgel szeretnék elvarázsolni szeretteiket a karácsonyi vacsora végén. (Nagy előnye, hogy néhány óráig dermednie kell, így akár előző nap is elkészíthető.)

A három olasz desszertről szóló írás és a receptek eredetileg a Gasztrotippen jelentek meg.

Gnocchi quasi alla sorrentina - Majdnem sorrentoi gnocchi

Con la nostra bimba di 3 anni siamo arrivati ad un punto quando vuole mangiare solo tre cose: pasta, pasta e pasta oppure ogni tanto gli gnocchi di patate. Ultimamente ho già provato di tutto e di più, ma quando la principessa vede un pezzettino di verdura nel piatto, mette da parte il tutto e la giornata è finita. Qualche volta addirittura mi dice: “Mamma, preparami per favore la pasta senza verdure!” 😯 Mah…. Per adesso comunque non mi preoccupo, sono sicura che prima o dopo si cambierà (anche perchè per due anni e mezzo mangiava di tutto), ma mi da veramente de compiti molto difficili. Praticamente l’unico ortaggio che mangia è il pomodoro. Evidentemente non compro pomodori freschi in questa stagione, ma abbiamo dei meravigliosi vasetti di conserva di pomodoro che profumano d’estate… É molto utile in quanto nasconde bene le verdure… 😉

Gnocchi al pomodoro e finocchi

Ingredienti per 4 persone:
Per gli gnocchi: 600 gr di patate a pasta farinosa, 150-250 gr di farina (dipende quanta ne richiede l’impasto), sale
Per il sugo: 200 g di mozzarella, 1 scalogno, 1 finocchio piccolo, 100 g di pecorino stagionato grattugiato fresco, 400 ml di conserva di pomodoro fatta in casa, sale, pepe olio extravergine d’oliva
Lavate le patate e mettetele in una pentola con acqua fredda. Portate ad ebollizione e cuocetele finchè saranno morbide, quindi sbucciatele e passatele allo schiacciapatate. Lasciatele raffreddare su una spianatoia. 
Salatele ed aggiungete la farina setacciata e lavorate il tutto con le mani fino ad ottenere un impasto liscio ed elastico.
Formatene tanti cilindri larghi 1,5 cm, quindi tagliateli in pezzetti lunghi circa 2-3 cm.
Passateli infine sul rigagnocchi. 
Tagliate la mozzarella a cubetti.
Tritate finemente la cipolla e il finocchio e fateli soffriggere in olio extra-vergine d’oliva. Aggiungete il pomodoro, salate, pepate e fate addensare il sugo.
Lessate gli gnocchi in acqua salata, scolateli appena vengono a galla e mascolateli con il sugo e il pecorino grattugiato. Dividete gli gnocchi in tegamini di coccio individuali, cospargeteli con dei cubetti di mozzarella e passateli nel forno preriscaldato a 200 gradi (meglio funzione grill) per circa 5 minuti.



Édesköményes-paradicsomos gnocchi

Hozzávalók 4 főre:
A gnocchihoz: 600 gr magas keményítőtartalmú burgonya, 150-250 g liszt (amennyit a burgonya felvesz), só
A szószhoz: 200 g mozzarella, 1 salotta hagyma, 1 kisebb édeskömény, 100 g érlelt pecorino frissen reszelve, 400 ml házi paradicsomszósz, só, frissen őrölt feketebors, extraszűz olívaolaj
A burgonyát megmossuk, és egy egy lábasba tesszük. Felöntjük hideg vízzel, sózzuk, és puhára főzzük. Ezután meghámozzuk, krumplinyomón áttörjük, és egy deszkán szétterítjük, hogy a nedvesség minél hamarabb elpárologjon belőle.. 
Az áttört burgonyát sózzuk, hozzáadjuk az átszitált lisztet, és sima felületű, könnyen formázható tésztát gyúrunk belőle (ha nem áll össze, adhatunk hozzá egy tojássárgáját).
A tésztát 8 részre osztjuk, mindegyikből 1,5 cm széles hengereket formázunk (jöhetnek a gyerekek!).
A hengereket 2-3 cm-es darabokra vágjuk, és gnocchicsíkozó lapocskán (vagy reszelőn) végiggörgetjük.
A mozzarellát felkockázzuk.
Az édesköményt és a hagymát felaprítjuk, és egy kevés olívaolajon megdinszteljük. Hozzáadjuk a paradicsomot, sózzuk, borsozzuk, és addig főzzük, amíg a szósz besűrűsödik.
A gnocchit sós vízben kifőzzük, amikor feljönnek a víz tetejére, leszűrjük, és összekeverjük a paradicsomszósszal valamint a reszelt sajttal
A paradicsomos-sajtos gnocchit egyszemélyes cseréptálkákban szétosztjuk, néhány darab mozzarellát a tetejükre ültetünk, és 200 fokos sütőben (ha van, grill funkcióval) 5 percig sütjük.

Mogyoróvajas kekszek

...mert hiába ígérgettem magamnak, hogy az idén nem nyit ki a kekszgyár, azért mindig adódik olyan alkalom, amikor gyorsan valami mutatósat össze kell dobni. 
Ezeket a mogyoróvajas kekszeket egy magyar karácsonyi ünnepségre vittem. Úgy láttam, a gyerekek azonnal Kriszta barátnőm kókuszgolyójára és a gyöngyös kekszekre csaptak le, megjegyzem, helyben már nem egyikőnk sem tudta megkóstolni a másikét. 🙂

Mogyoróvajas kekszek

Hozzávalók kb. 80 darabhoz: 200 g vaj, 280 g mogyoróvaj, 2 tk. házi vaníliás cukor, 220 g nádcukor, 1 tojás, 400 g liszt, 1 tk. szódabikarbóna
A tetejére: mogyoró, mandula, arany és ezüst színű apró cukorgyöngyök


A vajat, a mogyoróvajat, a vaníliás cukrot és a nádcukrot robotgéppel összekeverjük. Hozzáadjuk a tojást, és elkeverjük a masszában. Beleszórjuk a lisztet, fakanállal elkeverjük, és a masszából sima felületű gombócot gyúrunk.
A gombócot folpackba csomagoljuk, és egy éjszakára hűtőbe tesszük.
Másnap lisztezett felületen 2 mm vékonyra nyújtjuk, tetszés szerinti formákkal kiszaggatjuk. Cukorgyöngyökkel és/vagy a mandulával/mogyoróval díszítjük, ezután óvatosan, mert a tészta lágy, sütőpapírral kibélelt tepsibe helyezzük, és 180 fokra előmelegített sütőben kb. 12-14 perc alatt készre sütjük.

Quiche lorraine - tetszés szerint

Adoro la quiche lorraine perché é uno dei piatti più adattabili: in primavera ci aggiungo asparagi verdi, in estate la arricchisco con code di gamberi e pomodorini, in autunno metto nella miscela di panna e uova anche un po’ di zucca, e per l’inverno solitamente rimane la ricetta tradizionale con la pancetta e formaggio. 

Quiche lorraine

Ingredienti:
Per la pasta brisè: 200 g di farina 00, 100 g di burro, 70 ml di acqua ghiacciata
Per la farcia: 250 ml di panna, 50 g di porro tritato finemente, 4 uova, 100 g di pancetta affumicata a dadini, 100 g di formaggio (ora Asiago fresco) tagliato a dadini, sale, pepe
Mettete la farina e il burro freddo tagliato a pezzi nel frullatore e frullate il tutto, quindi versatelo su una superficie freddo. Formate nel mezzo la fontana, aggiungete l’acqua ed impastate il tutto fino ad ottenere un impasto liscio, sodo ed elastico.
Avvolgete la pasta brisè con la pellicola e mettetela nel frigo per almeno 30 minuti, quindi stendetela fino ad ottenere un disco di circa 30 cm di diametro.
Disponete la pasta brisè in una teglia di ceramica. Punzecchiate il fondo con i rebbi di una forchetta.
Distribuite la pancetta e il formaggio tagliato a dadini. Cospargete con il porro tritato finemente.
Sbattete le uova con la panna, salate, pepate e versate il tutto sulla pasta.
Cuocete la quiche lorraine nel forno preriscaldato a 200 gradi per circa 35 minuti.


A quiche lorraine-t azért szeretem, mert minden évszakban, minden alkalomhoz más és más hozzávalóval lehet variálni. Tavasszal spárgát adok hozzá, nyáron garnéla farokkal és friss koktélparadicsommal gazdagítom, ősszel sütőtököt reszelek a töltelékbe, télre pedig általában marad a hagyományos szalonnás-hagymás (pórés, sajtos) verzió….ja, és valamiért a szilveszteri büféasztalon mindig ez fogy el a leghamarabb. 🙂 Íme egy bombabiztos majdnem klasszikus recept:

Quiche lorraine

Hozzávalók 12 szelethez:
Az omlós tésztához: 200 g liszt, 100 g vaj, 70 ml jéghideg víz
A töltelékhez: 250 ml tejszín, 50 g póréhagyma apróra vágva, 4 tojás, 100 g füstölt húsos szalonna kockára vágva, 100 g sajt (most friss Asiago) felkockázva
A tésztához a vajat a liszttel együtt késes robotgépben elmorzsoljuk, majd hideg felületre borítjuk. A közepébe mélyedést fúrunk, beleöntjük a vizet, és az egészből sima, könnyen nyújtható tésztát gyúrunk.
A tésztát folpackba csomagoljuk, és legalább 30 percre hűtőbe tesszük. Ezután kb. 30 cm átmérőjű lappá nyújtjuk, és kibélelünk vele egy 26 cm átmérőjű kerámia piteformát. Az alját villával megszurkáljuk, elosztjuk rajta a szalonna- és sajtkockákat, valamint az apróra vágott póréhagymát. 
A tejszínt a tojásokkal felverjük, sóval, borssal fűszerezzük, és a töltelékre öntjük.
A quiche lorraine-t 200 fokra előmelegített sütőben kb. 35 perc alatt készre sütjük. 

Panna cotta alla vaniglia con mele cotogne al forno e mandorle - Vaníliás panna cotta sült birssel és pirított mandulával

Molte volt uso la ricetta della panna cotta popolare (cioò con la gelatina), ma ogni tanto preferisco quella con gli albumi. Sopra ho messo un po’delle famose mele cotogne sciroppate e 2-3 lamelle di mandorle abbrustolite. E’ nato Il Perfetto Dolce Natalizio!

Panna cotta alla vaniglia con mele cotogne al forno e mandorle

Ingredienti per circa 12 persone:
Per la panna cotta: 500 ml di latte, 500 ml di panna, 80 g di zucchero, 125 g di miele di acacia, 250 g di albumi, 1 baccello di vaniglia
Per lo sciroppo di mele cotogne (7-8 vasetti circa): 2,5 kg di mele cotogne, 2 litri d’acqua, 1 kg di zucchero, 1 limone non trattato, 60 g di zenzero, 2-3 foglie di alloro (per la panna cotta avrete bisogno solo di 2-3 spicchi di queste mele cotogne)
Per mettere sopra: 100 g di mandorle spellate

Mescolate il latte, la panna, lo zucchero e il baccello di vaniglia tagliata a metà. Mescolando sempre portatelo ad ebollizione, quindi toglietelo dal fuoco e lasciatelo riposare per un’ora.
Sbattete leggermente gli albumi, quindi unitevi la panna filtrata.
Imburrate degli stampini di budino o souffle, distribuiteci la miscela di panna e albumi, e cuocete a bagnomaria nel forno preriscaldato 160 gradi per circa 1 ora e mezza.

Tagliate a pezzettini una mela cotogna. Sbucciate il limone e lo zenzero. Tagliate quest’ultimo a lamelle. 
In una pentola capiente mettete lo zucchero insieme all’acqua, la mela cotogna tagliata a pezzettini, la metà dello zenzero e la buccia del limone e fate bollire lo sciroppo per circa 30 minuti. 
Intanto sbucciate le mele cotogne rimaste e tagliatele a fette grosse circa 1 cm eliminando il torsolo. Distribuitele in una teglia alta insieme allo zenzero rimasto e le foglie d’alloro e versate sopra i ¾ dello sciroppo. Mettete il tutto nel forno preriscaldato a 200 gradi e fate cuocere per circa 45 minuti. Abbassate la temperatura a 150 gradi e completate la cottura per 2-3 ore girando di tanto in tanto le fette di mele cotogne e aggiungendo un po’ di sciroppo se fosse necessario.

Affettate molto sottilmente 2-3 spicchi di mele cotogne.
Abbrustolite le lemalle di mandorle.
Versate uno strato di sciroppo di mele cotogne sulla panna cotta. Adagiate sopra 3-4 fette di frutta, cospargete con le mandorle abbrustolite e servite subito.


Ez az eredménye annak, amikor “magamból” főzök. A mostani panna cottához a jól bevált zselatin nélküli változatot vettem elő, egy fél üveg sült birs pedig még a versenyről maradt a kamrában. Adta magát a lehetőség: megalkotni A Tökéletes Karácsonyi Desszertet!

Vaníliás panna cotta sült birssel és pirított mandulával

Hozzávalók kb. 12 főre:
A panna cottához: 0,5 l zsíros tej, 0,5 l tejszín, 80 g cukor, 125 g akácméz, 250 g tojásfehérje, 1 vaníliarúd
A szirupban sült birshez: 2,5 kg birs, 800 g cukor, 1,8 l víz, 1 citrom leve és héja, 60 g friss gyömbér, 2 babérlevél (ebből 7-8 kisebb üveg sült birs lesz, nekünk összesen 2-3 gerezd kell a panna cottához!)
A tetejére: 100 g szeletelt mandula

A tejet, a tejszínt, a cukrot, a mézet, a félbevágott vaníliarudat egy lábasba öntjük, és kis lángon, folyamatosan kevergetve felmelegítjük. Amint elkezd forrni, levesszük a tűzről, és egy órán keresztül állni hagyjuk. Ezután leszűrjük, és összekeverjük a kissé felvert tojásfehérjével. (Fontos! A tojásfehérjét villával szoktam nem is inkább felverni, csak éppen annyira megmozgatni, hogy a tejszín tökéletesen elkeveredjen benne. Ha a fehérjét túlságosan felverjük, a panna cotta „lyukacsos” lesz, ha pedig nem verjük fel kellőképpen, nem keveredik el a tejszínnel.)
Néhány hőálló formát kivajazunk (én a szuflé formákat szoktam használni, de ha nem akarjuk kiborítva tálalni, akkor egy-egy szép, hőálló üvegpohár is jó), beletöltjük a tojásfehérjés-tejszínes keveréket. A formákat meleg(!) vízzel félig felöntött tepsibe állítjuk, és 160 fokra előmelegített sütőben kb. másfél órán keresztül sütjük.
Amikor a panna cotta elkészült, kivesszük a sütőből (nem kell megijedni, ilyenkor még elég lágy), szobahőmérsékleten hagyjuk kihűlni, majd 5-6 órára hűtőbe tesszük, és csak ezután tálaljuk.
Ha a formából kiborítva szeretnénk tálalni, mártsuk a formát néhány másodpercre(!) forró vízbe, így a panna cotta elválik a forma falától, és könnyen kiborítható. Ha viszont nem akarjuk kockáztatni az esetleges olvadást, óvatosan húzzunk körbe a panna cotta és a forma fala között egy vékony pengéjű kést, és egy határozott mozdulattal borítsuk kistányérra a desszertet.

A sült birshez: A vizet a cukorral felforraljuk. Hozzáadunk egy feldarabolt birskörtét, és a citrom héját és a meghámozott gyömbér felét, majd az egészet 30 perc alatt laza sziruppá főzzük. 
Ezalatt a maradék birset meghámozzuk, négyfelé vágjuk, magházukat eltávolítjuk, és a maradék gyömbérrel valamint a babérlevelekkel együtt egy 22×30 cm-es tepsibe terítjük. Hámozás közben a birsek minden oldalát bedörzsöljük a citrommal, hogy ne barnuljanak meg.
A szirupot a birsre öntjük, és 200 fokra előmelegített sütőben 45 percig sütjük, Ezután visszavesszük 150 fokra a hőmérsékletet, és további 2-3 órán keresztül hagyjuk sülni. (Ági, még egyszer örök hála a receptért!!!)

1-2 darab birset hajszálvékonyan felszeletelünk.
A mandulát száraz serpenyőben megpirítjuk.
A hideg panna cotta tetejére egy réteg birsszirupot csorgatunk, ráhelyezünk néhány szeletet a vékonyra vágott , sült gyümölcsből, a tetejét megszórjuk pirított mandulával, és azonnal tálaljuk.

Főtt házinyúl fokhagymás-zsályás olívaolajban avagy tonno di coniglio

Tradicionális piemonti előétel. Előre elkészíthető, így annak aki karácsonykor nem akar sokat a tűzhely mellett ácsorogni, melegen ajánlott! 😉

Főtt házinyúl fokhagymás-zsályás olívaolajban avagy tonno di coniglio

Hozzávalók: 1 konyhakész házinyúl, egy vegyes zöld fűszer csokor (rozmaring, kakukkfű, bazsalikom, babérlevél), 1 salotta hagyma 2-3 szegfűszeggel megtűzdelve, 50 g angol zeller, 1 sárgarépa, 2 szegfűszeg, 10 szem egész feketebors, 2 gerezd fokhagyma, 10-15 szem borókabogyó, zsályalevelek, rózsabors, só, extraszűz olívaolaj

Egy nagy fazékban vizet melegítünk.
Amikor a víz forrni kezd, hozzáadjuk a zöld fűszer csokrot, a szegfűszeggel megtűzdelt hagymát, a zellert, a sárgarépát, a borsot és egy gerezd fokhagymát, majd közepes lángon 20 percig főzzük.
A nyulat a fűszeres vízbe merítjük, és gyöngyöző vízben addig főzzük, amíg a hús szinte elválik a csonttól. A lábast levesszük a tűzről, és a húst a főzővízben hagyjuk kihűlni.
A fokhagymát vékonyra szeleteljük.
A nyulat kicsontozzuk, a főtt húst kisebb darabokra szedjük, és a fokhagymával, a rózsaborssal, a borókabogyóval valamint a zsályalevelekkel váltakozva befőttesüvegbe rakjuk.
A fűszeres húst felöntjük extraszűz olívaolajjal, lezárjuk, és tálalás előtt legalább fél napig hűtőszekrényben állni hagyjuk. Előételként tálaljuk.

Capricciosa saláta

Végre! Végre! Az idén már másodszor  jött el az idő, hogy majonézes saláta kerüljön az asztalra! Tudom, otthon sok helyen készül francia saláta az ünnepekkor, íme egy alternatíva…giusto per cambiare. 😉 Mehet bele kapribogyó, savanyú uborka vagy petrezselyemzöld, a sonka helyett sült csirke…meg ami még van otthon – szigorúan a jóérzés határain belül!

Capricciosa saláta

Hozzávalók 4 személyre: 150 g sárgarépa, 150 g zellergyökér, 1 nyáron friss, télen ecetes kaliforniai paprika, 50 g gruyère sajt, 50 g főtt sonka
Az öntethez: 2 tojás sárgája, 250 ml napraforgó olaj, ½ citrom leve, 1 tk. fehérborecet, 1 kk. mustár, só, őrölt fehérbors



A sárgarépát, a zellergyökeret, a paprikát, a sonkát és a sajtot julienne-re vágjuk (esetleg nagy lyukú reszelőn lereszeljük), félretesszük.
A tojások sárgáját egy kevés sóval, borssal és az ecettel együtt egy keverőtálba tesszük. Kézimixerrel folyamatosan keverve az olajat vékony sugárban hozzáadjuk, és addig keverjük, amíg sűrű majonézt kapunk. Ezután citromlével, sóval, fehérborssal és mustárral ízesítjük, majd összekeverjük a félretett zöldségekkel, sonkával és sajttal. Tálalás előtt hűtőben legalább 30 percig pihentetjük. Pirítóssal tálaljuk.

A recept a Kifőztük magazin augusztusi számában jelent meg.

Kávékrémes-kávés és fehér csokoládé krémes-kakaós kekszek

Úgy döntöttem, az idén nem nyitom ki a kekszgyárat, sőt, anyukámat is lebeszéltem még a mézeskalács sütésről is. Megkértem, készítsen inkább egy kávékrémes-kókuszos sütit, én csinálok egy jó adag tiramisùt, meg ezt az egy töltött (khm) kávés kekszet, és ezzel bőven meg is lesznek a karácsonyi pluszkalóriáink. Csak utólag jöttem rá, hogy ez mind kávés, úgyhogy gyorsan készítettünk   gyerekbarát, kávémentes verziót is fehér csokoládéval. Anna nagyon szeretett pacsmagolni a ganache-zsal, én kevésbé.

Kávékrémes-kávés és fehér csokoládé krémes-kakaós kekszek

Hozzávalók kb. 20 darabhoz:
A kekszhez: 220 g liszt, 125 g vaj, 125 g porcukor, 30 g kakópor, 1 tk. azonnal oldódó kávé, 10 g házi vaníliás porcukor, 1 tojás, csipetnyi só
A töltelékhez: 120 g 70% kakaótartalmú csokoládé, 50 g tejszín, 2 tk. azonnal oldódó kávé
(Értelemszerűen a gyerek verziónál a tésztánál a kávé helyett is kakaót használtunk, a tölteléknél  az étcsokoládét fehérre cseréltük, a kávét pedig egyszerűen elhagytuk) 


A kekszhez a lisztet a kakaóporral, a porcukorral és a sóval együtt egy tálba szitáljuk. Elmorzsoljuk benne a vajat, majd hozzáadjuk a tojást, és a masszából könnyen nyújtható tésztát gyúrunk. A tésztát gombóccá formáljuk, és egy órára hűtőszekrénybe tesszük.
A krémhez a csokoládét kislyukú reszelőn egy tálba reszeljük. A tejszínt felforraljuk, hozzáadjuk a kávét, majd az egészet elkeverjük a reszelt csokoládéban, és kihűtjük.
Közben a tésztát 2 mm vékonyra nyújtjuk, és 4 cm átmérőjű tetszőleges alakú szaggatóval kiszaggatjuk. A kekszeket sütőpapírral bélelt tepsire helyezzük, és 160 fokra előmelegített tepsiben kb. 10 perc alatt készre sütjük. 
A kihűlt kekszeket a kávés krémmel töltjük.


A recept Sigrid Verbert: Regali golosi című könyvéből való – ott a töltelék fehércsokoládéval készül, ahogy legközelebb nálam is, és a töltelékben nincs kávé.
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!