Tavola in Piazza

Kakukkfüves petrezselyemkrém

Szerintem a sorban a leggyengébb láncszem, ennek ellenére percek alatt elfogyott. Újratervezés folyamatban, a sütőben sült petrezselyemhez még sok reményt fűzök. Az biztos, hogy fokhagyma egyáltalán nem szükségeltetik a krémbe, a petrezselyemgyökérnek már önmagában is nagyon intenzív az íze, legközelebb hagyom, hadd érvényesüljön!
Kakukkfüves petrezselyemkrém
Hozzávalók: 200 g új petrezselyemgyökér, 2 gerezd fokhagyma, 3 ek. olívaolaj, 1 dl száraz fehérbor, friss kakukkfű, 1 ek. tejföl, só, bors, fél citrom leve, 2 tk. mustár
A petrezselyemgyökereket megtisztítottam, félbevágtam, a fokhagymagerezdekkel együtt egy sütőpapírral kibélelt tűzálló tálba raktam, meglocsoltam az olívaolajjal és a fehérborral, majd 200 fokra előmelegített sütőben addig sütöttem, amíg megpuhultak/megpirultak.
A fokhagymát kinyomtam a héjából, és a sült gyökerekkel együtt botmixerrel pépesítettem. Hozzáadtam a citromlevet, a kakukkfűlevélkéket, egy kevés sót, borsot, és eredetileg ezen kívül nem is akartam mást tenni, csak így, langyosan gyorsan pirítósra kenni, de nekem kicsit kesernyésnek tűnt, így először a mustárral, majd a tejföllel próbáltam korrigálni az ízeket. 
A még forró, sült petrezselyemgyökér egy kevés hideg gorgonzolával a tetején mennyei!

Sáfrányos-lilahagymás tojáskrém

A kerti mulatság menüjének egyik mellékszereplője, nem mellékes retro beütéssel ill. sikerrel.
Sáfrányos-lilahagymás tojáskrém
Hozzávalók: 5 tojás, 5 ek. tejföl, 5 ek. natúr joghurt, 2 ek. majonéz, fél citrom leve, egy csipetnyi sáfrány, egy kis csokor friss korianderlevél, 1 kis fej lilahagyma, só, bors
A tojásokat 10 perc alatt keményre főztem, kettőt nagylyukú reszeltőn lereszeltem, hármat nagyobb kockára vágtam, majd hozzáadtam felaprított lilahagymát és a korianderzöldet. Meglocsoltam a citromlével, sóztam, borsot tekertem rá, jól összekevertem, és kb. 20 percig állni hagytam. Csak ezután adtam hozzá a tejfölt, a joghurtot, a majonézt és a sáfrányt, végül az egészet néhány órára hűtőbe raktam, hogy az ízek összeérjenek.

Che giornataccia!

A halárusnak meghalt a fia, a hentesnek az anyukája, a pékség szabadság miatt zárva, a fotósnál nem működik a telefonfeltöltés, három Embernagynéni, két barátnőjük + Emberfőnök anyukája egyszerre rohamozzák meg A Gyereket, az ordít, csimpaszkodik az anyjába, nincs hozzászokva a hangos csiripeléshez, anyja majdnem hazáig cipeli a 30 fokban, jön a szomszéd -és marad is tizenegy ötvenháromig, kávésdoboz alján lévő két kiskanálnyi kávé szanaszét szóródik a konyhában, egy késsel két ujj elvág, DE! ebéd félegyre kész.
Nem jó: még nincs vége a napnak.
Jó: Gyerek annyira elfárad, hogy egy nap alatt kétszer alszik el játék közben.

Kencék Nr. 1 - Ricottás paprikakrém harmadszor

Eleget kerteltem már hozzá itt és itt. A 3MC-vel eltöltött félnapos kerti mókára készült négy kence egyike. (Helyes így ez a mondat? Nem hinném. Mindegy, ezzel most nem foglalkozunk, a receptet akkor is begépelem! Ja, és ha valaki Corianból szeretne csúcsszuper egyedi konyhát, csörömpöljön! )
Ricottás paprikakrém
Hozzávalók: 4 db piros kaliforniai paprika (vagy 6 db kápia paprika), 100 g ricotta, 150 g túró, egy csokor metélőhagyma, 4-5 bazsalikomlevél, 10 zellerlevél, só, bors
A paprikákat megmostam, és 200 fokra előmelegített sütőben addig sütöttem, amíg szépen megbarnultak. Amikor a paprikák kihűltek, lehúztam a héjukat, majd a paprikahús egyik felét botmixerrel pépesítettem, a másik felét pedig apró kockára vágtam. A metélőhagymát és a zellerleveleket nagyon felaprítottam, a bazsalikomleveleket pici darabokra tépkedtem. Végül a túrót, a ricottát, a zöldfűszereket és a paprikát villával összekevertem, és sóval, borssal ízesítettem. Legközelebb egy chilit is belekarikázok.
Ezeste volt még:
csípős marinált mozzarella Mammától (kb. ötször akartam már írni neki, hogy “vittem” és hogy nagyon jól sikerült – okos volt, aki a fészbukon a lájkolást kitalálta!)
zöldfűszeres-chilis uborka (mert nem csak húsokon, de pirítóson is finom! fontos, hogy előző nap készítsük el, hogy az ízek jól összeérjenek!)
– gorgonzolás karalábékence
– sült petrezselyem kence
– sáfrányos-lilahagymás tojáskence
meg egy jó vadas beütésű marhapörkölt sült polentával. Ja, és sütöttem egy pofonegyszerű körtetortát, ami rajtam kívül mindenkinek ízlett. Mindez kb. 20 főre készült, de végül nem voltunk annyian.

Krisztinka, köszönöm az isteni pogácsát, anyukám, neked pedig a gyerekrevigyázást!
Idő(járás) ill. Gyerek függvényében receptek következnek.

Hasonló paprikakrémet találtok az Orient Expresszen Mammától.

Kencék Nr. 1 - Ricottás paprikakrém másodszor

Tegnap, amikor a hőmérő higanyszála árnyékban 37,5 fokot mutatott, a páratartalom pedig a 70%-ot súrolta, bepakoltuk magunkat az autóba, és elmentünk a legközelebbi bevásárlóközontba.
Imádtam, amikor a bejáratnál az arcomba csapott a száraz, jeges, halszagú levegő – ti. a halaspult épp a bejárattal szemben van. Élveztük a klímát, és Ember legnagyobb örömére csináltam magunknak egy csajos délutánt: Annára napszemüvegeket próbálgattunk, fagyiztunk, és vettem Annának egy nőcis nadrágot, két pár zoknit, magamnak pedig bambuszfakanalakat, egy tökjó fehér szoknyát meg egy pöttyös esernyőt! Biztos, ami biztos.
Fél hatra értünk haza, ennyi időt ritkán töltünk efféle városi mulatságokkal, kinn ekkor 31,5, benn 29 fok volt, Anna az etetőszékben öt perc alatt csuromvizes lett -szeegénykém. (Közben eszembe jutott, hogy tegnapelőtt mondta Ember egyik kolleganője, hogy a párjánál a tetőtéri hálószobában 36 fok volt éjszaka. Mókás lehet ilyen helyen aludni. 🙂
S hogy a csajos napnak emberes vége legyen, és izzadjunk is egy kicsit, hisz nem lehetünk egész nap úrinép, elmentünk a pisztrángos Pippohoz sörözni. 
Pokoli éjjel következett. Most jutottam el odáig, hogy legszívesebben a bőrt is lehúztam volna magamról. Fél egykor Anna is felébredt, kettőig labdáztunk, meg számolgattuk a virágokat az új zokniján. Aztán nagy nehezen elnyomott minket a forró álom.
Most ötóra múlt. Megérkezett A Szél! Az első fuvallatra felpattantam az ágyból, és rohantam friss levegőt szívni! (A folyosón b×meg -bocs- már megint szembe jött velem egy skorpió; tudtam, hogy most sem ússzuk meg a hazatérést skorpiók nélkül, de ezúttal kibírtam sikítás nélkül. Egy hős vagyok!)

Most jönne a recept, de féltem a számítógépet a villámoktól, úgyhogy most záróra.
És arról még nem is írtam, hogy amikor otthon voltunk, készíettünk burgundi csigát! Saját csigából, eh?

Kencék Nr. 1 - Ricottás paprikakrém

Meleg van. -ezt az írja, akinek fogalma sincs, hogy hogyan kezdjen hozzá egy bejegyzéshez.
Meleg vaan! – ezt az írja, akinek melege van.
MELEG VAN! – ezt az írja, akinek a háza táján úgy 28-30-fok körül mozog a hőmérséklet.
K*va meleg van – ezt az írja, aki Magyarorsszágon lakik
én pedig azt írom, hogy utálom a nyarat, a meleget, a párát, az állandó “tigris”szúnyogokat, akiktől -amikor végre este nyolc után élvezhetné ez ember a huszonnyóc fokot a harminchárom helyett LÉTEZNI nem lehet (volt már egyszerre hat szúnyog rátapadva a lábadra? nnnnna, ez itten természetes, kérem szépen, főleg hogy aszfalt sincs a “strada privata ad uso comunale”-n).
Írtam már, hogy imádom az olaszokat és imádok Olaszországban élni? Ööööö, ezt mindenki csak addig hajtogatja, amíg “komolyan” ide nem kerül… és most nincs se recept, se semmi (nem mintha nem lenne vagy hatvanhét posztolandó kaja a gépen) csak ez a dögmeleg, és Anna is nyifog, de a mai “ebéd” hál’Istennek “kész”, s hogy mire ez a sok idézőjel meg zárójel? Idegesít a meleg. Ebéd: nekem ebéd az édesköményes-ecetes-tejfölös fejtett bab leves; Embernek szóba sem jöhet – tejföl? hideg leves? még jó hogy nincs benne gyümölcs!; szóval neki lesz spaghetti all’aglio-olio e peperoncino, ami elkészül kb. 10 perc alatt  utána egy tökjó caprese (yess!!! van bivaly Rivignanoban kvkp. bivalymozzarella is!)
Közben eszembe jutott, hogy addig nincs meleg, értitek, NINCS MELEG! amíg a gasztrobloggerek olajban sült ételeket posztolnak “ebben anagy melegben nem akarok főzni” címszó alatt.
Tegnap a 33 fokban nem száradtak meg estére a délelőtt tízkor kipakolt ruháim. Utálom a nyarat!

Cukkinis-lilahagymás tésztasaláta szárított vörösáfonyával

Cukkinis-lilahagymás tésztasaláta szárított vörösáfonyával
Hozzávalók: 320 g fusilli, 300 g cukkini, 1 kis fej lilahagyma, 60 g szárított vörösáfonya, 120 g caciotta vagy más félkemény édeskés, zsíros sajt (ha kontrasztosabb salátát szeretnénk, próbálkozhatunk sósabb, erőteljesebb ízű sajtokkal, én most valami “vörösáfonyához simulót” kerestem), só, bors, extraszűz olívaolaj
A cukkinit nagylyukú reszelőn lereszelem, a lilahagymát nagyon vékonyan felszeletelem, a vöröráfonyát apróra, a caciottát pedig kisebb kockákra vágom.
A fusillit bő, sós vízben kifőzöm, “al dente” leszűröm, összeforgatom egy kevés olívaolajjal, belekeverem az összes többi hozzávalót, sózom, borsot tekerek rá, és azonnal tálalom.
Magamnak fontos! Az Egòban ősszel nagy pocakkal elfogyasztott körtés-taggiai olívabogyós trofie-re emlékeztet (amit egyébként azóta sem sikerült 100%-osra reprodukálni.)

Tonhalas-zöldborsós fusilli

Tonhalas-zöldborsós fusilli
Hozzávalók: 320 g fusilli, 240 g tonhalkonzerv ízlés és vonalak szerint olívaolajban vagy sós lében, 120 g friss vagy fagyasztott zöldborsó, só, bors, 1 ek. kapribogyó, 1 dl száraz fehérbor, 1 chilipaprika, extraszűz olívaolaj
A tonhalat lecsöpögtetem, villával nagyobb darabokra töröm.
Egy serpenyőben olajat hevítek, hozzáadom a zöldborsót és a felkarikázott chilit, sót, borsot, majd az egészet roppanósra párolom. Hozzáadom a felaprított kapribogyót, a tonhalat, a fehérbort, további 1-2 percig főzöm, és a közben lobogó, bő sós vízben kifőzött fusillivel összekeverve azonnal tálalom.

Cuori balzsamkrémes-ricottás csiperkével

Épp a kovászos uborka lével savanyított sertésszív levesem receptjét kezdtem volna körmölni, amikor megláttam, hogy a Pasta e basta! bekerült a legjobb ötvenbe. Hmmmm.. örülünk neki, ugye, Mamma? Tehát akkor ünnepeljünk, tramtadadam, íme három gyors tésztarecept. Itt is, és ott is olvashatjátok!
Cuori balzsamkrémes-ricottás csiperkével
Hozzávalók: 320 g cuori tészta, 500 g csiperke, 1 salotta hagyma, 1 gerezd fokhagyma, 1 kisebb sárgarépa, 4 ek. + néhány csepp balzsamkrém, 1 csokor petrezselyemzöld, 1 csokor friss koriander, extraszűz olívaolaj, 150 g ricotta
Egy serpenyőben felhevítettem az olívaolajat, hozzáadtam felkockázott hagymát, az áttört fokhagymát, a nagylyukú reszelőn lereszelt sárgarépát, és az apróra vágott csiperkét. Sóztam, borsoztam, és amikor a zöldségek alatti lé teljesen elfőtt, hozzáadtam a felaprított koriandert, a petrezselyemzöldet valamint a 4 ek. balzsamkrémet is, majd az egészet további egy-két percig főztem-pirítottam. Ekkor belekevertem a ricottát, és a serpenyőt lehúztam a tűzről.
Ezalatt a tésztát lobogó sós vízben kifőztem, “al dente” leszűrtem, összekevertem a gombás-ricottás masszával, és néhány csepp balzsamkrémmel ill. friss korianderlevéllel a tetején azonnal tálaltam.
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!